Nagy betegforgalom mellett javasolt az automatizálás
Az egyedi gyógyszerelés betegbiztonsági előnyei
A leggyakoribb gyógyszerelési problémák, a hatástani csoporton belüli duplikációk és a túldozírozások többsége kivédhető az automata gyógyszerosztó (multidose) rendszerek fenntartásával, ám jelenleg csupán három hazai intézményben folyik szoftverrel is alátámasztott egyedi gyógyszerelés.
A fekvőbeteg-ellátók többségében a gyógyszerelés áttekintése és támogatása a kórházi gyógyszerészek részéről – leginkább a személyi feltételek hiányában – vagy nem történik meg, vagy nagyon eltérő – mondta dr. Higyisán Ilona, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház intézetvezető főgyógyszerésze a 41. NEVES betegbiztonsági fórumon, ahol az uniós EFOP forrásból támogatott – a közép-magyarországi régió tekintetében központi támogatással is megerősített – betegbiztonsági programokról számoltak be a szakemberek.
2016-ban mindössze hét kórházban alkalmaztak egyedi gyógyszerelést, ezek közül négy intézményben lázlapról, háromban pedig szoftveres háttérrel gyógyszerelték a betegeket. Az infotechnológia segítségével nagy biztonsággal kivédhetőek a gyógyszerelésből eredő nemkívánatos események, hiszen a betegek névre szóló terápiája jobban dokumentálható, a rendszerben minden lépés rögzíthető és ellenőrizhető. Bár az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) elvben lehetőséget adhatna minderre, mint Higyisán Ilona fogalmazott: „a kórházi gyógyszeres terápia dokumentálása nem tisztázott november 1-je után”.
Az egyedi gyógyszerelés bevezetésével a gyógyszerészi, szakasszisztensi felelősség megnő, ugyanakkor szorosabbá válik az együttműködés a klinikummal, ezáltal optimalizálható a betegbiztonság, kiszűrhetőek a hatóanyag-duplikációk, gyógyszerészszakmailag felügyelhetőek az antibiotikum-terápiák, kevesebb a selejt, és naprakész adatok állnak rendelkezésre az intézményi gyógyszerfelhasználásról, ami végső soron megtakarításhoz vezet. Saját tapasztalatait említve a Bajcsy-Zsilinszky Kórház főgyógyszerésze megemlítette, hogy a személyre szabott gyógyszerelést biztosító automatizált rendszerük segítségével szeptemberben több, mint 230 ezer tablettát és kapszulát adtak ki, a közel 700 ágyon – a rövid ápolási idejű osztályok kivételével – három gyógyszerész és hat szakasszisztens végzi a gyógyszerelést. A injekciókat, tapaszokat, kis térfogatú gyógyszeres infúziókat is személyre szabottan, egyedi szignálással, ám manuálisan osztják.
A multidose rendszerek hátránya lehet – a megnövekedő humán-erőforrásigény mellett – hogy meglehetősen drágák, és fenntartásuk sem olcsó. Ha a gyógyszerek külleme, nagysága változik, egy-egy gyógyszeradagoló kazetta cseréje 70-80 ezer forint lehet, azonban a nagy betegszámmal dolgozó intézményeknek mindenképpen javasolt a beszerzésük.
„Az egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” című (EFOP 1.8.0.) projekt betegbiztonsági alprojektjében a gyógyszerbiztonság javításán is dolgoznak a szakemberek. Mint arról Higyisán Ilona beszámolt, a projekt célja a gyógyszerelésből eredő hibák számának csökkentése. Ennek érdekében kidolgozzák az egyedi gyógyszerelés módszertanát manuális és automatizált rendszerekre egyaránt, mindezt egy kézikönyvben foglalnak majd össze. Ahhoz, hogy a módszertan bevezethető legyen a hazai kórházakban, várhatóan jogszabály módosításokra is javaslatot tesznek majd. Remélhetőleg a projektnek köszönhetően sikerül rendezni a kórházba bevitt gyógyszerek körüli jogbizonytalanságot is, amit egyébként régóta szorgalmaz az Egészségügyi Szakmai Kollégium gyógyszerészeti tagozata is.
A fórumon kiderült az is, hogy nemrégiben pályázati forrásból lehetősége lett volna a kórházaknak multidose rendszerek beszerzésére, de, mint elhangzott, több intézmény azért nem tudott indulni a pályázaton, mert ahhoz szüksége lett volna a fenntartó, azaz az Állami Egészségügyi Ellátó Központ hozzájárulására, amit többen nem kaptak meg. Így végül összesen hét szolgáltató – köztük az egyetemi klinikák – szerezhetett be automata gyógyszerosztó rendszert.
