Az e-Recept egy éve
A vények 65 százaléka e-Recept, ha valamennyi háziorvos csatlakozik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT), elérhető a célértékként meghatározott 80 százalék.
Bő egy évvel az EESZT elindítása után a praxisok 87, a járóbeteg-szakellátók 85 százaléka küld adatokat a felhőalapú rendszerbe, ellenben a közfinanszírozott fekvőbeteg-ellátók és a gyógyszertárak kivétel nélkül használják a teret. Minderről Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ EESZT kialakításáért és fenntartásáért felelős főosztályvezetője számolt be az IME egészségügyi szaklap konferenciáján. Ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy mivel nem végeztek minden feladattal, hogy „teljes biztonsággal elengedhessék” a felírási igazolásokat, ezek jövő év végéig használatban maradnak.
Párját ritkító vállalkozás, de komoly, kemény kihívás egyben – így jellemezte az EESZT-t Légrádi Gábor, a Novodata elnök-vezérigazgatója. Az EESZT bevezetése során az informatikai beszállítóknál gyakori volt az információhiány, sok volt a szorító határidőcsapda, és senki nem térítette meg az egyre növekvő költségeiket, amelyek elsősorban az informatikusi bérek folyamatos emelkedése miatt szaladtak el – összegezte a tapasztalatokat a gyógyszerészi informatikai piac mintegy 55 százalékát lefedő szolgáltató vezetője. A kezdeti időkre visszatekintve elmondta, 2014-ben egy szakmai összejövetelen értesültek az EESZT bevezetéséről, és míg a következő év a rájuk háruló fejlesztési feladatok tervezgetéséről szólt, 2016-ban már a felhőalapú rendszer bevezetésének elmaradásáról kaptak híreket. Végül 2017 novemberében élesítették a rendszert, és bár a kezdeti időszak rögös volt, a finomhangolások után mára működőképesnek bizonyul. Ennek ellenére gyakran érzik úgy, hogy a rendszer kisebb hibái miatt az informatikai beszállítókon csattan az ostor.
További finomítások szükségesek – összegezte a gyógyszerészektől kapott visszajelzéseket Légrádi Gábor. Mint mondta, a patikusok sokat vártak az EESZT bevezetésétől, és az indulásnál arra számítottak, hogy az abban lévő vényíró szoftverek hasonló készültségi fokon áll, mint a patikai rendszerben, tehát csak hibátlan vények lesznek. Ez az elvárás azonban mindmáig nem teljesült, hiszen továbbra sem találják a 22-es azonosítójú vényt, más szerepel az EESZT-ben, mint a beteg által bevitt felírási igazoláson, problémát okoz a gyógyszeradagolás utólagos kezelése, ahogyan a magisztrális készítmények adminisztrációja sem megoldott – sorolta a vezérigazgató a problémákat, hangsúlyozva, hogy a gyógyszerészek is plusz terhet vállaltak, hiszen az expediálás során a csak papírvényen lévő adatokat nekik kell rögzíteniük a térben.
Nehezítette a fejlesztési folyamatot, hogy menet közben kellett olyan fejlesztéseket telepíteni a rendszereikbe, amelyek lehetővé tették az e-személyi használatát, és az ehhez szükséges hardverek illesztését a patikai informatikai rendszerekhez. A tavalyi indulásnál az EESZT oldalán jelentkező kódolási problémák, az erőforráshiány miatti szerverleállások, és a foglalási hibák okoztak nehézségeket, és a szolgáltatók saját rendszereiben is ekkor mutatkoztak meg a hiányosságok.
Díjmentes segítségnyújtást tíz, távoli kapcsolattal megoldott telepítést kétszáz, helyszíni telepítést pedig 1100 partnerük kért az EESZT bevezetésekor, és sokan kértek segítséget a V-mátrix beállításhoz – számolt be Légrádi Gábor, hozzátéve, hogy összesen hét és fél mérnökévet fordítottak a telepítés támogatására.
Máig tapasztalható a nehézkes kommunikáció az ÁEEK és a beszállítók között, a tervezett változtatásokról, és azok menetrendjéről nem mindig kapnak információt, ami probklémákat okoz. Az üzemeltetés során gyakorta tapasztalják, hogy a számítógépes szoftverek frissítésekor az e-személyi olvasók 400-600 patikában elveszítik a kapcsolatot az operációs rendszerrel, ennek következtében a klienst is újra kell telepíteni, ami évente két alkalommal jelentős elégedetlenséget és pluszmunkát okoz a szereplőknek – mondta a szakember. Úgy vélte, javítani kell még az EESZT stabilitásán, és további kérésként fogalmazta meg a rendszer fenntartója felé az orvosi informatikai rendszerek beszállítóinak felülvizsgálatát, különösen az egységes mértékegységtörzzsel és a felírási hibákkal kapcsolatban.
Elkészültek az e-Retaxával, amelyet már tesztelnek, folyamatban van a kézigyógyszertár kezelését támogató program, készül az elektronikus aláírás megvalósítása, és a patikai informatikai rendszerekhez csatlakozó mobileszközök interfésze – sorolta a fejlesztéseket a vezérigazgató. Igyekeznek olyan megoldásokat kínálni, amely minden felhasználó számára kívánatossá teszi az e-Recept használatát, így a betegeknek a mobilon megosztható képernyőt, ahol a páciens is követheti, mit ír fel számára az orvos, illetve a kiszedési listát a gyógyszerészeknek, amely akár okostelefonon is megjeleníthető.
Szabó Bálint a konferencián beszámolt arról is, hogy munkatársai oktatási roadshowra indulnak, ezt a hozzájuk érkező kérések, valamint a Semmelweis Egyetemen megtartott képzésük tapasztalatai indokolják. A jövőben a felkeresik az ország egyetemeit, ahol továbbképzés keretében személyesen is válaszolnak a felmerülő kérdésekre annak érdekében, hogy mind hatékonyabb legyen a rendszer használata. Tovább bővítik az interfészeket, lehetővé téve a mobil- és telemedicina-eszközök csatlakozását a rendszerhez. A főosztályvezető szerint egyébként az EESZT élesítésével elindult egy önvezérelt minőségbiztosítási folyamat, amely nemcsak az egészségügyi informatikára, hanem a teljes ellátórendszerre vonatkozik.
A digitális nevelés erősítését egyébként a Novodata vezérigazgatója is üdvözölte, mint fogalmazott: bár az okostelefonját szinte mindenki tudja használni, ennek ellenére a digitális világ sokak számára ismeretlen.
