Vannak oltások, amikben található egy tiomerzál nevű szerves vegyület, ami tartalmaz etil-higanyt. A tiomerzált az 1930-as évek óta használják egyes oltóanyagokban arra, hogy megelőzzék a bakteriális és gombás fertőzéseket. Mikor kiderült, hogy az MMR-oltás nem okoz autizmust, az oltásellenes csoportok ezt a tiomerzált vádolták meg azzal, hogy köze lehet a spektrumzavarhoz.

Amibe került tiomerzál, abban így rendkívül kevés higany volt, és évtizedek vizsgálatai során, rövid és hosszú távú kutatásokkal bizonyították, hogy a vádakkal ellentétben a tiomerzál nem kapcsolható össze az autizmus kialakulásával. Ennek ellenére kivették ezt az anyagot az oltóanyaggyártásból, és jelenleg az életkorhoz kötött, kötelező védőoltásokhoz alkalmazott oltóanyagok közül egy sem tartalmaz tiomerzált, csak néhány influenza elleni oltóanyagban található meg, csekély mennyiségben. Az anyag felezési ideje egyébként hét nap, így gyorsan kiürül a szervezetből, írja a Telex.

Az NNGYK arra is rámutatott, hogy a higany olyan anyag, ami a természetben sok helyen előfordul, például a levegőben, a földben, a vizek üledékében és a halakban is. Bár a szerves higany valóban károsíthatja a központi idegrendszert, a bőrt és a vesét, a mérgező hatások elsősorban a metil-higanyhoz köthetők – az amerikai járványügyi központ szerint pont ahhoz, ami általában a halakban is jelen van. 2017-ben például egy kardhalsteaket vont ki a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, mert határérték feletti higany volt benne.

Az oltásokban található higany kicsit – nagyon-nagyon kicsit – olyan, mint a mandulában található cián: igen, abban is van egy olyan vegyület, ami tartalmaz ciánt, a marcipán mégsem tizedeli folyamatosan az emberiséget. Vagy, ahogy a WEBBeteg fogalmazott egy cikkében: a tiomerzál „egy olyan molekula, aminek csak az egyik atomja a higany. Ettől nem lesz higany, mint ahogy a cukor sem szén, pedig abban is van szén – atomi szinten”.

Borítókép: Neal Smith képe a Pixabay -en.