A törvénymódosítást és a rendelettervezetet a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a kamara Kórházi-Klinikai Területi, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Kórházi Gyógyszerészeti Szervezete, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Lakossági Gyógyszerellátási és Kórházi-Klinikai Tagozata, valamint a Magyar Kórházszövetség 2023 nyarán hivatalos dokumentumokban kifogásolta és számos részében megalapozatlannak, indokolatlannak és kockázatosnak értékelte. A továbbiakban azonban egyik szakmai szervezettel sem történt egyeztetés, álláspontjuk figyelmen kívül hagyását nem indokolták a politikai döntéshozók, emlékeztet az Index.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészeti Kamara elnöke szerint a kiszervezéssel úgy próbálnak megoldani egy likviditási, finanszírozási problémát a rendeletben említett potenciális projekttársasággal, hogy a gazdasági, gyógyszerelszámolási problémákat kiveszik a kórházi finanszírozási keretek közül.

Mit is jelent ez? A kórházak évek óta komoly mennyiségű és összegű számlákat görgetnek maguk előtt, az intézmények folyamatosan újratermelődő adósságai komoly fejtörést okoznak a kormányzatnak, megoldás pedig immár hosszú ideje nem ütötte fel a fejét. „Decemberben eljutott hozzánk a hír, hogy a leendő projekttársaság képviselői egyeztettek különféle kormányzati szereplőkkel, miszerint a fekvőbetegek gyógyszerelési költségeit gyakorlatilag kiveszik a HBCS-pontok (HBCS: homogén betegségcsoportok) szerinti térítési rendszerből, ezáltal nem a kórház fog közvetlenül elszámolni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK), hanem a projekttársaság. Megítélésünk szerint ennek megvalósulásához törvénymódosításra van szükség, hiszen ez mind a TB-, mind a HBCS-rendszer elszámolási rendjét érinteni fogja” – fejtette ki a kamaraelnök.

A rendelet értelmében a kórházban kezelt betegek gyógyszerköltségeinek elszámolására a projekttársaság közvetlenül szerződik az alapkezelővel. Ez lehetővé teszi, hogy a gyógyszerköltségeket a projekttársaság a hagyományos kórház-finanszírozástól elkülönítve számolja el a NEAK-kal, bár nem világos, milyen számítási módszertan alapján. „Ezáltal elviekben mentesülhet a kórházakra jellemző határidőn túli, kifizetetlen számlák problémájától, ám ezzel párhuzamosan a HBCS-finanszírozás alapvető struktúrája és logikája újabb ponton sérül” – tette hozzá Hankó Zoltán.

Külön pikantériát ad a leendő projekttársaság által folytatott kormányzati lobbi. Ez azért érdekes, mert – ahogy fentebb is írtuk – az intézeti gyógyszertárakat üzemeltető projekttársaságot egy jövőbeli közbeszerzési eljárás keretein belül választják ki. Ám ebből az következhet, hogy a lapok már le vannak osztva, és gyakorlatilag tudni lehet, mely, a kormányhoz közeli szereplők lehetnek a rendeletmódosítás kedvezményezettjei – számolt be az Indexnek az ügyre közeli rálátással bíró iparági forrás, aki szerint a konkrét érdekkör – franchise-rendszergazda, illetve kormányközeli magánszemély – ismert szakmai berkeken belül.

„Az intézeti gyógyszerellátás kiszervezését indokló hatástanulmány sem a tervezet tavalyi elkészítésekor, sem az elmúlt hónapok során nem vált ismertté. Az okokról és a várható előnyökről minden bizonnyal több információja van annak a gyógyszerpiaci franchise-rendszergazdának és nagybefektető társainak, akik valószínűsíthetően részt fognak venni a közbeszerzési eljárásban”.

(…)

Az Index iparági forrása szerint a rendelet alapjaiban kérdőjelezi meg ezt a finanszírozási rendszert, hiszen – a gyógyszerköltség révén – kiemel belőle egy költségelemet. Ez pedig sarkos, akár betegbiztonsági kérdéseket is felvethet, nem mindegy ugyanis, hogy szakmai vagy gazdasági szempontokat előtérbe helyezve választanak terápiát a kórházban fekvő betegnek.

Tekintve, hogy a projekttársaság profitorientált működésben érdekelt, akár az is előfordulhat, hogy a „költségoptimalizálás” prioritást élvez a szakmai alapon történő terápiával szemben.

„A jelenlegi rendszerben a lehető legmagasabb prioritást élvezi a felelős gazdálkodás, ezt hivatottak biztosítani a finanszírozást és a gazdasági kontrollingot ellenőrző szervek, mint például a NEAK és az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ). A szolgáltatás kiszervezéséről szóló rendelet szembemegy a klasszikus egészségügyi gazdaságtani alapelvekkel, és látszólag egy kereskedelmi tevékenységet folytató – vagyis profitban érdekelt – gazdasági társaság létrejöttét irányozza elő” – mondta forrásunk. „Attól tartunk, hogy a rendelettel az eddig a kórházak által a HBCS-rendszerből kapott gyógyszer-finanszírozás ezentúl az intézmények számlája helyett a projekttársaság számláján landol” – tette hozzá.

BM a Népszavának: a kormány a kórházi gyógyszerbeszerzések egységesítése érdekében döntött a koncesszió mellett

A Rogán Antal vezette apparátus már levezényelte a kaszinókra, az autópályákra és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó koncessziós eljárásokat is, most a gyógyszerpiacot kapták meg, írja a témáról szóló összefoglalójában a Népszava.

A lap érdeklődött a Belügyminisztériumnál és a Miniszterelnöki Kabinetirodánál arról is, hogy mi indokolja kórházi gyógyszerellátás ily módon való átalakítását, illetve annak kivonását a közbeszerzések hagyományos szabályai alól. Megkérdezték azt is: az, hogy a projekttársaság feladatai között szerepel a közvetlen lakossági ellátás is, jelenti-e azt, hogy a kormány feladta azt az elvét miszerint meg kell tartani gyógyszerészi tulajdonban a hazai patikákat..

Konkrét válaszokat nem kaptak. A Belügyminisztérium azt írta, a kormány a kórházi gyógyszerbeszerzések egységesítése érdekében döntött a koncesszió mellett. A koncessziós eljárást a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Belügyminisztérium egészség szakmai szempontjainak figyelembe vételével folytatja.

A koncesszió győztesével már a Belügyminisztérium és az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ) dolgozik együtt, az eljárás lezárása után a Miniszterelnöki Kabinetiroda ezzel kapcsolatos feladatai megszűnnek.

A belügy arról is írt, az egységes intézeti gyógyszertári tevékenység keretében végzett működtetés célja a nagy értékű – többi között az egyéni gyógyszeradagolást lehetővé tevő – beruházások megvalósításával az intézeti gyógyszertárak üzemeltetési és ellátási tevékenységének jelentős javítása.” A tárca azt is írta: a NEAK és a projekttársaság közötti elszámolás pontos feltételrendszere a közbeszerzési eljárás során kerül kialakítása. Az intézeti gyógyszertárak lakossági vényforgalmú egységeinek a tulajdonjogra vonatkozó szabályozásában – szerintük – nincs változás, azt a jogszabály nem érinti. Az intézkedés a kórházakat érinti - és a tárca szerint - nincs hatása a közforgalmú gyógyszertárakra.

Borítókép: Michal Jarmoluk képe a Pixabay -en.