A magyarok 96 százaléka ismeri már a plazmaadás fogalmát, de mindössze 21 százalékuk érzi magát megfelelően tájékozottnak. Bár a megkérdezettek 82 százaléka fontosnak tartja ezt a fajta segítségnyújtást, 45 százalékuk egyetlen olyan betegséget sem tudott megnevezni, amelynek kezelésében plazmából készült gyógyszereket alkalmaznak.
A plazmaadással és a plazmaalapú gyógyszerekkel kapcsolatos ismereteket a Plazmafehérje-terápiás Társaság (PPTA) friss globális kutatása1, valamint egy 500 fős, reprezentatív magyar felmérés is vizsgálta.
"A hazai kutatásból világosan látszik, hogy a plazmaadás ismert és fontos ügy a magyarok számára, gyógyászati szerepéről azonban még keveset tudnak. Ezen szeretnénk változtatni, és megmutatni, hogyan kapcsolódik össze a plazmaadók segítsége a betegek kezelésével" - mondta Kupán Ádám, a Magyar Biopharma és Plazma Egyesület elnöke.
Véradás és plazmaadás: eltérő szerep, közös cél
A véradás és a plazmaadás egyaránt a betegellátást segíti, de más módon. Vérre elsősorban a kórházakban, például balesetek, műtétek vagy szülészeti ellátás során van szükség. A plazma bizonyos sürgősségi helyzetekben közvetlenül is felhasználható, jelentős részéből azonban gyógyszerek készülnek. Ezeket többek között immunhiányos állapotok, véralvadási zavarok, valamint egyes autoimmun és neurológiai betegségek kezelésére alkalmazzák. A plazmából egyebek mellett immunglobulinokat - az immunrendszer védekezését segítő fehérjéket - és véralvadási faktorokat nyernek ki.
Sok betegnek rendszeresen, egyes esetekben egész életében szüksége van az így előállított készítményekre. A Magyarországon gyűjtött plazmából készült gyógyszerekből magyar betegek is részesülnek, így a hazai plazmaadók közvetlenül hozzájárulnak a magyar betegellátáshoz.
Kézzelfogható segítség a betegeknek
A nemzetközi kutatásban részt vevő, plazmaalapú gyógyszerrel kezelt betegek és gondozóik 69 százaléka néhány hónapon belül változást tapasztalt az érintett egészségi állapotában. A válaszadók 77 százaléka háláját fejezte ki a plazmaadók felé, a betegek 87 százaléka pedig bízik a plazmaalapú gyógyszerek biztonságosságában és hatásosságában. A felmérés arra is rámutatott, hogy sok érintett számára a terápia nem egyszeri alkalom, hanem a hosszú távú ellátás része.
"Világszerte emberek millióinak kezeléséhez nélkülözhetetlenek a plazmaalapú gyógyszerek. A kutatás eredményei is azt mutatják, hogy minden ilyen készítmény mögött plazmaadók állnak, és egyetlen plazmaadás is valódi változást hozhat egy beteg életében" - mondta Anita Brikman, a PPTA elnök-vezérigazgatója.
Növekvő igény Európában
Európa-szerte egyre nagyobb szükség van a plazmából előállított gyógyszerekre. A korszerűbb diagnosztikai módszereknek és az orvostudomány fejlődésének köszönhetően több beteg kap pontos diagnózist és megfelelő kezelést, miközben az igényt a népesség idősödése is növeli. A Copenhagen Economics 2026-os elemzése szerint Európában mintegy 1,12 millió ember él a vizsgált 12, plazmaalapú terápiával kezelhető ritka betegség - köztük a hemofília és az elsődleges immunhiány - valamelyikével. Európa jelenleg plazmaszükségletének mintegy 40 százalékát az Egyesült Államokból fedezi. A hazai és az európai plazmagyűjtés erősítése ezért a betegek folyamatos gyógyszerellátásához és az importfüggőség mérsékléséhez egyaránt hozzájárulhat.
"Fontos, hogy a betegeknek ne kelljen attól tartaniuk, hogy nem jutnak hozzá a számukra szükséges gyógyszerekhez. A stabil és hosszú távon fenntartható plazmagyűjtés a betegellátást és az egészségügyi rendszer biztonságát egyaránt erősíti" - tette hozzá Kupán Ádám.
Hogyan zajlik a plazmaadás?
A plazmaadás során a vérből leválasztják a plazmát, a többi véralkotót pedig visszajuttatják a plazmaadó szervezetébe. A folyamat szabályozott körülmények között zajlik, és minden alkalmat orvosi vizsgálat előz meg a plazmaadó egészségének és biztonságának védelmében. A plazmaadás előre tervezhető, a mindennapokba beilleszthető elfoglaltság. A betegek számára ugyanakkor hozzáférést jelenthet a szükséges kezeléshez, és hozzájárulhat egészségi állapotuk stabilizálásához, valamint önállóbb életük megőrzéséhez.
A Nemzetközi Plazmaadó Hetet 2026. október 5. és 9. között rendezik meg. A kezdeményezés elismeri a plazmaadók segítségét, és ráirányítja a figyelmet azokra a betegekre, akiknek kezeléséhez nélkülözhetetlenek a plazmából készült gyógyszerek. A Magyar Biopharma és Plazma Egyesület és a PPTA arra biztat mindenkit, aki alkalmas lehet a plazmaadásra, hogy tájékozódjon annak jelentőségéről és feltételeiről.
(Kép: generated Gemini)
