Forrás:

PharmaOnline

Rovat:

Aktuális
Becsült olvasási idő: 2 perc
Kémiai Nobel-díj: megfejtették a molekuláris tükörképek rejtélyét, ami alapjaiban formálta át a gyógyszergyártást

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia Henri B. Kagan francia és Kenso Soai japán kémikusoknak ítélte oda a 2026-os kémiai Nobel-díjat az aszimmetrikus szerves szintézisben megfigyelt nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért.

Az élő szervezetek molekulái – mint például a fehérjéket felépítő aminosavak – döntő többségükben úgynevezett kiralitást mutatnak, azaz két olyan formában létezhetnek, amelyek egymás tükörképei, akárcsak a bal és a jobb kéz. Bár szerkezetileg szinte azonosak, az élő természet kizárólag az egyik enantiomert használja fel, ezt a jelenséget pedig homokiralitásnak nevezik.

A szintetikus kémia évtizedekig azzal a kihívással küzdött, hogy a laboratóriumi reakciók során mindig a két tükörkép egyenlő arányú keveréke jött létre. A gyógyszerfejlesztésben viszont ez a kérdés élet-halál ura lehet, hiszen míg az egyik molekuláris tükörkép a kívánt terápiás hatást váltja ki a szervezet receptoraival kölcsönhatásba lépve, addig a másik hatástalan lehet, vagy akár súlyos toxicitást és nem kívánt mellékhatásokat okozhat. A most kitüntetett tudósok felfedezései elengedhetetlennek bizonyultak ahhoz, hogy a vegyészek olyan célzott reakciókat tervezzenek, amelyek szinte kizárólag a kívánt enantiomert hozzák létre.

Forrás: nobelprize.org

A folyamat első meghatározó lépését Henri B. Kagan, a Université Paris-Sud professzor emeritusa tette meg 1986-ban, amikor felfedezte az aszimmetrikus katalízis során fellépő nemlineáris hatásokat. Ez a mechanizmus lehetővé tette, hogy a kémiai reakciókban a vártnál lényegesen nagyobb arányban keletkezzen az egyik tükörkép, ami teljesen új dimenziókat nyitott a szerves szintézisben.

Munkásságát Kenso Soai, a Tokyo University of Science professzor emeritusa vitte tovább. Soai 1995-ben írta le az első olyan reakciót, amely képes volt a homokiralitásra, majd 2003-ban mutatta be a róla elnevezett Soai-reakciót. Ez az autokatalitikus folyamat arra képes, hogy a keletkező reakciótermék saját maga képződését katalizálja, így a legkisebb kezdeti aszimmetriát felerősítve kizárólag az egyik lehetséges tükörkép jön létre. Az élő szervezetek molekuláris folyamatain kívül korábban senkinek sem sikerült ilyen reakciót előállítania.

A díjazottak munkássága nemcsak egy több mint százéves kémiai és evolúciós rejtélyre adott választ az élet eredetével kapcsolatban, hanem a modern gyógyszerek pontos és biztonságos gyártásának elméleti és gyakorlati alapjait is megteremtette. A 12 millió svéd koronás díjösszeget a két tudós egyenlő arányban kapja meg.

Borítókép: © Johan Jarnestad/The Royal Swedish Academy of Sciences (forrás: nobelprize.org)

Kvízek
Kiemelt rovataink