A főigazgató szerint az elmúlt években a korábban erős OEP-et folyamatosan gyengítették, a Technológiaértékelő Főosztály fejlesztése is elmaradt, az egészség-gazdaságtan hazai képzőhelyei elsorvadtak, a Batthyány-Strattmann László Alapítvány pedig legitimálta a finanszírozói kontroll nélküli forráselosztást.
„Fun fact egyébként, hogy mióta kineveztek, a magyar válogatott mérkőzésére a skyboxba kaptam meghívót, hogy ott szürcsölgetve nézzem a magyar hősök diadalittas teljesítményét Ukrajna és Georgia válogatottja ellen. Nem leszek ott a skyboxban, ezt ígérem, és az nem volt egy jó irány, hogy az oktatás és az egészségügy helyett ilyen dolgokat tekintettünk prioritásnak” – mondta Kaló.
A főigazgató azt mondta, hogy az évi 500 milliárd forintos többletforrás, amit a kormányzat az OEP-nek ígért, nem biztos, hogy teljesen felzárkóztatja a szervezetet a kívánt szintre, mert sok szemponttól függ, hogyan haladnak, de biztosan szerencsésebb helyzetben vannak most, hogy forrásbővülés és nem forráscsökkentés időszakában kell átalakítaniuk a működést. Azt leszögezte, hogy az OEP munkája az átalakulás alatt nem állhat le, és szerinte az egyedi gyógyszerkérelmek elbírálásának rendszere már most gyorsabb lett, de a teljes átalakítás még várat magára – megígérte ugyanakkor, hogy a pluszforrások beérkezésével ezzel fogják kezdeni a munkát.
Nagyobb transzparenciát is ígért, szerinte elfogadhatatlan például az a gyakorlat, hogy egy technológiai értékelési beadványban létezhet olyan információ, amire a beadványt készítő üzleti érdekekre hivatkozva titkosítást kér. Kaló bejelentette, hogy Balatoni Balázs lesz az értékmérésre kinevezett szakember.
A teljes beszámolót ITT olvashatja
*
A Népszabadság ugyanerről a rendezvényről kiemeli: a már megkezdett, egyedi méltányossági támogatással finanszírozott gyógyszeres kezeléseket akkor sem kívánja megszakítani a Nemzeti Egészségbiztosi Alapkezelő (NEAK), ha utólag másként ítéli meg a korábbi finanszírozási döntést. Kaló Zoltán ezt egy betegszervezet képviselőjének kérdésére válaszolta, aki azt firtatta: mi történik azokkal a betegekkel, köztük ritka betegségben szenvedő gyermekekkel, akiknek a korábban engedélyezett hat hónapos kezelése lejár, és a folytatáshoz újabb kérelem, döntés szükséges. „Terápiát nem állítunk le” – szögezte le Kaló Zoltán, hozzátéve, hogy a korábbi döntéseket nem kívánják visszamenőleg megkérdőjelezni. Mint elmondta, a beteg és a kezelőorvos természetesen dönthet a terápia megváltoztatásáról, de a finanszírozó nem kívánja megszakítani a már megkezdett kezelést. A főigazgató azonban jelezte, szerinte az egyedi méltányossági rendszer jelentős átalakításra szorul.
Jelenleg ugyanis a kérelmezők sokszor nem tudják, hol tart az ügyük elbírálása, ezért telefonon próbálnak tájékozódni. A tervek szerint olyan elektronikus ügykövető rendszert alakítanának ki – amint az ehhez szükséges forrásokhoz hozzájutnak – amelyben a betegek egy azonosító segítségével ellenőrizhetnék a kérelem állapotát és a döntés várható időpontját.
Kaló Zoltán ezt az elsőként megvalósítandó fejlesztések közé sorolta, de határidőt nem tudott mondani.
A főigazgató szerint a gyógyszerbefogadásnak folyamatosnak kell lennie, nem pedig négyévente, választási időszakokhoz igazodva kellene dönteni az új készítmények támogatásáról.
(Fotó: MedicalOnline / Semmelweis Egyetem)
