Donald Trump amerikai elnök még májusban bejelentette, hogy vámokkal sújtaná az import gyógyszereket. A részletekről, hogy a gyógyszerpiac mely szegmensét, és hogyan érintené az amerikai elnök szándéka, azóta sem derült ki konkrétum. Az elemző szerint az elnök két dolgot szeretne, hogy minél több gyógyszer Amerikában gyártsanak, illetve minél alacsonyabbak legyenek az ottani árak. Trump szerint Amerika ugyanannyit fog fizetni valamennyi gyógyszerért, mint a legalacsonyabb árat fizető külföldi országok. (Most az USA-ban a legdrágábbak a gyógyszerek.)
A szakértő vendégek szerint egyik feltételt sem könnyű teljesíteni. A gyógyszer speciális termék, sem a gyártása, sem az árazása nem hasonlít az egyéb árukéra. A Covid alatt, amikor szétestek a szállítási láncok, szinte mindenki arról beszélt, hogy mind az alapanyag-, mind a termékgyártást vissza kell telepíteni a Távol-Keletről Európába. Ám az elmúlt három évben nem lett több gyógyszergyára kontinensünknek. Rózsa Péter elmondta: a KSH statisztikái szerint az Európai Unió területén 4 ezer, gyógyszergyártással foglalkozó vállalkozást regisztráltak, és ez a Covid óta nem változott. Magyarországon is csak pár százalékkal nőtt a hazai gyártóhelyek száma, és nem készült el a járvány idején ismét megígért debreceni oltóanyaggyár sem.
Az árazásról is kiderült: szinte lehetetlen megfelelni Trump elvárásainak. A gyógyszerek árát értékalapú megközelítéssel határozzák meg. Rózsa Péter szerint ez azt jelenti, hogy nem az alapján árazzák be a terméket, hogy mennyibe kerül az előállítása, hanem aszerint, hogy az adott gyógyszer milyen értéket képvisel az adott társadalomban. További fontos szempont az is, hogyan lehet a szabadalom lejártáig az adott termékből annyi bevételt generálni, ami elegendő forrást biztosít újabb kutatás-fejlesztésekre. Egyetlen új termék fejlesztése akár húsz évig is eltarthat, és legalább 2,5 milliárd dollárba kerül.
Arra a kérdésre, hogy okozhatnak-e gyógyszerhiányt Trump tervezett gyógyszerpiaci regulái, Szalóki Katalin határozottan azt válaszolta, hogy Amerikában nem, viszont a világon bárhol másutt igen. Egy-egy gyártó azt a gyógyszermennyiséget, amit képes megtermelni, kénytelen egyre inkább oda vinni, ahol meg tudja keresni azt a pénzt, amit a részvényesek elvárnak tőle. Hozzátette: egy olyan kis országba, kicsiny piacra, ahol nagyon-nagyon csekély a társadalombiztosító fizetőképessége, oda egyszerűen nem fogja bevinni a gyógyszereit. Azt fogja mondani, hogy az adott ország vagy megveszi a máshol is alkalmazott áron a termékét vagy nem szállít. Az egészen biztos, hogy nem tudnak majd olyan visszatérítéseket, és egyéb kedvezményeket adni, amiket jelenleg biztosítanak. „Magyarország számára én ezt érzem a legnagyobb veszélynek – mondta; Amerikában, bármi is történik biztosan nem lesz gyógyszerhiány.”
Arra a felvetésre pedig, hogy így a hazai biztosítónak két lehetősége marad, vagy kevesebb gyógyszert vásárol, vagy sokkal többet fizet a terápiákért mint eddig, emlékeztetett: a magyarországi biztosító most – köszönhetően a tárgyalási stratégiájának – jellemzően nagyon alacsony áron vásárolja a gyógyszereket.
A felvételt ITT hallgathatja meg
