Celebes felhang – bevallása szerint így vélekedett Botz Lajos, az MGYT elnöke, amikor megtudta, hogy a világnapot meghirdető International Pharmaceutical Federation (FIP) idén fókusztémaként a klímaváltozás gyógyszerészetet érintő következményeinek és kihívásainak bemutatását jelölte meg. Végül azonban rá kellett jönnie, hogy a sokat citált témakör bizony rendkívül aktuális a gyógyszerellátásban is, egy olyan kihívás, amelyre az ellátási lánc valamennyi szereplőjének reagálnia kell.

Komplex és bonyolult a probléma, hogy miként lehet védekezni a klímaváltozással összefüggő fertőző betegségek ellen – fogalmazott előadásában Pál Tibor, a PTE KK Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet professzora. – Nemcsak az üvegházhatású gázok kibocsátását kell mérsékelni, hanem a mostaninál lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítani a surveillance-re, és felkészültebbnek lenni a védőoltásokkal, különösen a gyártókapacitások tekintetében. Mindez nemzetközi kooperáció nélkül nem lehetséges, ezért is problémás a WHO-ból való kilépés fontolgatása – hangsúlyozta a professzor. Arra is felhívta a figyelmet, hogy idehaza is sokat tanulhattunk volna a koronavírus-járványból, amely lehetőséget adott volna a kapacitásaink átszervezésére, hogy felkészülten állhassunk a következő pandémia elé, „ami jönni fog”, gyorsan terjed majd, és valószínűleg egy ma még ismeretlen kórokozóval kell majd szembenéznünk. 

Még nem ég még a ház, de ki tud gyulladni – fogalmazott Pál Tibor, aki azt is mondta, hogy a hatvanas években még korszerűnek számító hazai járványügyi hálózat és ellátás ma már nem felel meg a kor követelményeinek, ennek javítására és megerősítésére kellene koncentrálni az erőforrásokat. Nagyobb teret kellene kapnia a képzésben mikrobiológiának és a társszakmáknak egyaránt. A covid alatt mindannyian buktunk, számba kell vennünk, hogy mit tanulunk belőle és hogyan tudjuk kijavítani a hibákat – zárta előadását a professzor.

A klímaváltozás hatása a gyógyszerek biztonságos alkalmazására

Gyógyszerészként ismernünk kell azokat a rizikócsoportokat és tényezőket, amelyekre befolyással lehet a felmelegedés – mondta Faisal Anna Zelma, a PTE KK Klinikai Gyógyszerészeti Intézet munkatársa, kiemelve, hogy az idős, krónikus betegeknél jellemző leginkább a klímaváltozás szempontjából is kockázatot jelentő polifarmácia, és esetükben nagyobb a kiszáradás esélye is, de a rizikócsoportba tartoznak a krónikus betegek és s gyerekek is.

Számos készítmény van, amelyek hatnak az emberi szervezet hőszabályozó mechanizmusaira. Ezek befolyással lehetnek a termoregulációra, fokozott izzadást kiváltva, az elektrolit volumen csökkenése miatt fokozhatják a kiszáradás esélyét, ami keringési problémákhoz vezethet. A kardiovaszkuláris rendszerre ható gyógyszerek nemcsak a verejtékezést fokozhatják, hanem a vesefunkciókat is módosítják, ugyancsak dehidratációt eredményezve. 

A szervezet természetes hűtőfolyamatait késleltethetik a dopamin receptor antagonisták, de a klímaváltozás során kiváltott hatások mellett problémát okozhatnak az antihisztaminok, egyes fájdalomcsillapítók, de az antidiabetikumok és akár az antibiotikumok is – sorolta a gyógyszerész.

A tára mögül individuális tanácsadással vagy a gyógyszeres terápia áttekintésével lehetünk a beteg segítségére, klinikai gyógyszerészként pedig az orvosok figyelmét kell felhívnunk arra, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet az elektrolitok és elektrolit volumen monitorozására a rizikócsoportokban – zárta előadását Faisal Anna Zelma a prevenció és az edukáció fontosságát kiemelve.

A gyógyszerkészítmények stabilitásának kihívásai

A gyógyszerkészítmények stabilitására hatással van a hőmérséklet változása.  10 C°-os emelkedés megduplázza a bomlási folyamatokat, így csökken a hatóanyag tartalom, a bomlási melléktermékek pedig toxikussá válhatnak, amelyek már kisebb mennyiségben is károsak lehetnek. Erről már Pál Szilárd, PTE GYTK Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet vezetője beszélt. Hozzátette azt is, hogy a páratartalom csökkenése is befolyásolja a gyógyszerek eltarthatóságát – a páratartalom paradoxon  szerint ugyanis a globálisan növekvő hőmérséklet mellett a levegő relatív páratartalma csökken. 

A hő és páratartalom változásának hatásait vizsgálják a stabilitásvizsgálatok, a klímaváltozás ténye pedig változást hozott Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által alkalmazott ICH Q1A(R2) irányelvében is. Az Új Gyógyszerhatóanyagok és Készítmények Stabilitásvizsgálatára vonatkozó nemzetközi irányelv, amelyet idén áprilisban frissítettek (bár még nem hagytak jóvá), meghatározza, hogy milyen stabilitási adatokat kell benyújtani a forgalomba hozatali engedélyezési kérelem részeként. Ennek célja, hogy meghatározzák a gyógyszerhatóanyag és a készítmény eltarthatóságát, tárolási feltételeit a stabilitásvizsgálatok eredményei alapján. A gyorsító stabilitásvizsgálatok azt is megmutatják, hogy mi történik az egyes készítményekkel extrém körülmények között, így hangsúlyosabbá vált a kockázatértékelés szerepe.

A kutatók és a gyógyszeripari szereplők régóta – akár évtizedekre visszamenően – kutatják és alkalmazzák a készítmények stabilitását javító technológiákat. Ilyenek a kokristályok, vagy a hibrid polimer bevonatok, de a mikrokapszulázás is védelmet jelenthet. A spin freezing technológia kifejlesztése a Covid-járvány idején indult, lehetővé téve a vakcinák fagyasztva történő, biztonságos szállítását. Ugyancsak a környezeti hatásoktól védenek a csomagolástechnikában alkalmazott nedvszívó komponensek.

Igyekezzünk a gyógyszereket a leghűvösebb szekrényben tárolni, soha ne hagyjuk ezeket az autóban, szállítsuk azokat hűtőtáskában vagy hűtőtasakban – hangzottak Pál Szilárd tanácsai.

Beruházásigényes a logisztika és a tárolás, drágulhatnak a biztosítások

A gyógyszerágazat a legglobalizáltabb ipari szegmens, amelynek bizalmi indexét világszerte alaposan megtépázták a pandémia évei. Míg 2019-ben 27 százalékban ítélték pozitívan a gyógyszeripar teljesítményét, a felívelés időszakát – 2020-ra 34 százalékra nőtt ez az arány – addig 2023-ban az iparági megítélés már csak 18 százalékban volt pozitív, ellenben 60 százalékban negatív – sorolta az adatokat Feller Antal, a PTE GYTK címzetes docense, aki szerint a betegek elbizonytalanodásában a politikusok voltak a főszereplők, hiszen az ő elérésük lényegesen nagyobb, mint a szakembereké.

Az üvegházhatású gázok 5,2 százalékának kibocsátásáért az egészségügy felelős, ezen belül a logisztika területén a 71 százalékáért. A gyógyszer nagykereskedők autói Magyarországon 25 millió kilóméret futnak évente, az átrakók – ahol a gyógyszer időt nem tölt – és raktárak száma 32, ahonnan 2276 gyógyszertárat szolgálnak ki a nagykereskedők átlagosan naponta 2-3 alkalommal. A hazai széndioxid ekvivalens 7317 tonna, a szállításból származó kibocsátás 72,8 százalék.

A szállítási útvonalak optimalizálására világszerte drága, de fejlett útvonal-optimalizáló szoftverekkel törekszenek a nagykereskedők, a napi szállítási gyakoriság csökkentése azonban Magyarországon összetett kérdés, mert a szigorú, kiszámított működés megváltoztatása nagyban befolyásolná teljes gyógyszerellátási láncot. Bár számos külföldi gyógyszer-nagykereskedő „zöldítene” elektromos autók beszerzésével, ugyanakkor ezek gyors töltése problémát jelent, mert „egy kisebb atomerőműnyi kapacitás lenne szükséges hozzá”. 

A gyógyszertári forgalom növekedése mellett folyamatosan bővül a hűtött szállítást igénylő termékek köre, ami 13-ról 16 százalékra nőtt tíz év alatt, a GLP-1 agonisták megjelenése pedig tovább generálta a folyamatot. A patikákban egyre nagyobb értékben tárolnak különleges igényű készítményeket is, ezért Feller Antal szerint elengedhetetlen a biztosítási szerződések értékkövetése. A gyógyszertáraknak növelniük kell a hűtőkapacitásaikat, ami többletköltséget jelent a rezsiben, és szükség lehet alternatív áramforrások kiépítésére is, ami ugyancsak többletkiadásokkal jár. Mindezek nyomán javasolt lenne a kiskereskedelmi árrés emelésére a különleges tárolási igényű gyógyszerek esetében.