Mint elemzésében Élő Anita írja: Ha a kormányt a betegellátás javítása érdekli, és a kórházügy láthatóan napi anyagi gondokkal küzd, rejtély, miért a tulajdonviszonyok átalakítását tartja a legfontosabbnak, miért ennek folytonos átrajzolásától várja az ellátás minőségének javulását. Valójában éppen a gyógyszerügy jelzi: csak látszat, hogy az egészségügyben minden az államosítás felé tart. Egyre többször fordul elő, az állami szerepvállalás kiterjesztése nem a végállomás, inkább egy köztes megálló: az önkormányzatoktól, magáncégektől visszaszedett területek közül egyre több kerül újra privát kézbe. Rendszerint a kormány által kevéssé kedvelt tulajdonosi körtől „baráti” cégek kezeihez.
A legfrissebb példa az államosítás-magánosítás folyamatra éppen a gyógyszerügy, amely szorosan kapcsolódik a magyar egészségügy eddigi legnagyobb kórházprivatizációs kísérletéhez, a HospInvest Zrt. történetéhez. Emlékezetes, hogy a Fidesz 2010-ben úgy vette át a kormányzást, hogy a csúcspontján öt kórházat működtető HospInvest összeomlott, és 3,3 milliárd forintos csődtömeg maradt utána. A HospInvest sajátos szimbiózisban volt egy másik céggel, az Ispotály Kft.-vel (későbbi nevén HungaroCare Kft.-vel.) Az egykoron 22 intézeti gyógyszertárat üzemeltető cég tört utat az azután egész kórházak működtetési jogát megszerző HospInvest Zrt.-nek. A HospInvest még a baloldali kormány alatt becsődölt, az Ispotály történetének pedig az vetett véget, hogy a kormányzat jogszabályban írta elő a kórházi patikák visszavételét a magánbefektetőktől. Vagyis pontosan azt cselekedte tíz éve az Orbán-kormány, aminek most az ellenkezőjére készül. Persze az átlag választó már régen elfelejtette az akkori szólamokat.
Közben a kormány meglépett egy valóban fontos centralizációs lépést: a gyógyszereket ma már döntően nem a kórházak maguk, hanem az állam szerzi be a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) központi tenderein keresztül. Ha például egy kis kórház évente 100 dobozzal használ egy gyógyszerből, akkor egészen más pozícióban alkudozhat az árról, mint az állam, amely egyszerre százezer dobozzal vásárol. Vagyis régen nem igaz már, hogy koncesszióra azért lenne szükség, mert a 83 állami intézmény egyenként magasabb áron kap gyógyszert, hiszen már régóta megatendereken központosítva szerzik be az orvosságokat. Ha ma nem használják ki a KEF-ben rejlő összes lehetőségeket, az pusztán az állam ügyetlenségén múlik. Valójában azonban már egy kicsinosított boltot, egy központosított kórházi gyógyszerügyet dobnak piacra.
Az új rendszer a tervek szerint már januártól indul. Sokat mond az ügy jelentőségéről, hogy nem sima közbeszerzés lesz, amit valamelyik egészségügyi állami szervezet hirdet meg, hanem a Rogán Antal alá rendelt Nemzeti Koncessziós Iroda (NKOI) intézi, vagyis a „nagypolitika” szintjére emelik a kérdést. A pályázat győztese megszerezheti az ország legforgalmasabb patikahálózatát, amely mintegy 60 egységből áll. Nem is akármilyenekből: Magyarország 25 legnagyobb forgalmú patikája közül 9 eshet be a mostani privatizációba, és ezek közül több milliárdos forgalommal dübörög.
2022-ben 83 intézeti patika létezett Magyarországon, és ezek forgalma 363 milliárd forint volt. A befektető a négy orvosi egyetemet és az egyházi kórházak patikáit nem kapja meg, így nagyjából 300 milliárd körüli garantált piacot szerez.
A teljes elemzést ITT olvashatja
