Egyes becslések szerint Magyarországon akár a lakosság 30 százaléka is érintett lehet valamilyen allergiában, miközben az allergiások száma az elmúlt évtizedekben megkétszereződött. A nyári időszak sokaknak jelent kihívást. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ pollenjelentése szerint a pollenszezon kora nyári, átmeneti időszakában egyszerre több fás szárú és lágyszárú allergén virágpora is jelen van a levegőben, a pollenterhelés pedig a következő időszakban várhatóan ismét felerősödik. 

Ez történik a szervezetben allergia esetén

Allergia esetén az immunrendszer túlzott választ ad olyan anyagokra, amelyek a legtöbb ember számára ártalmatlanok. Ilyenkor specifikus IgE típusú ellenanyagok termelődnek, majd az allergénnel történő ismételt találkozás gyulladásos folyamatokat indíthat el. Légúti allergia esetén jellemző lehet a tüsszögés, az orrdugulás, a vizes orrfolyás, a köhögés, a torokviszketés, a könnyezés vagy a szemviszketés. Táplálékhoz köthető allergiás folyamatoknál gyakrabban merülhet fel hasi fájdalom, hányinger, hasmenés, hányás vagy bőrtünet, de a kép nem mindig ennyire egyértelmű.

A felismerést tovább nehezítheti, hogy a tünetek nem mindig azonnal jelentkeznek. Egyes panaszok csak órákkal az allergénnel való találkozás után alakulnak ki, így a páciens sokszor már nem tudja összekapcsolni azokat egy adott étellel, környezeti hatással vagy pollenterheléssel. A visszatérő fejfájás, a koncentrációs nehézség, a tartós fáradtság vagy az általános rossz közérzet szintén lehet allergiás folyamat következménye, ezek azonban annyira általános tünetek, hogy az érintettek gyakran más okot keresnek a háttérben.

„Az egyik leggyakoribb félreértés, hogy a légúti allergia kizárólag légúti tüneteket, a táplálékallergia pedig kizárólag emésztőrendszeri panaszokat okoz. A gyakorlatban ez ennél sokkal összetettebb: egy pollenallergiás betegnél is jelentkezhet rossz közérzet, bőrtünet vagy akár emésztőrendszeri panasz, miközben bizonyos táplálékallergiák légúti tünetekkel is járhatnak” – mondta dr. Kun Mária.

Keresztallergiák is nehezíthetik az okok felismerését

Külön figyelmet érdemelnek a keresztallergiák is. Ilyenkor az immunrendszer két különböző eredetű allergént hasonlónak érzékel, ezért nemcsak az eredeti allergénre reagál, hanem egy másik, szerkezetében hasonló anyagra is. Előfordulhat például, hogy egy nyírfapollen-allergiás beteg almát vagy csonthéjas gyümölcsöt fogyasztva szájüregi viszketést tapasztal, míg parlagfű-allergiásoknál bizonyos gyümölcsök, például a dinnye vagy a banán fogyasztása után jelentkezhetnek panaszok. Ilyenkor a beteg könnyen azt gondolhatja, hogy új ételallergiája alakult ki, miközben valójában pollenallergiához kapcsolódó keresztreakció állhat a háttérben.

A gyerekeknél a nyári szünetet is megkeseríthetik a tünetek

A szezonális allergiás panaszok a gyerekek számára különösen megterhelők lehetnek: a folyamatos orrdugulás, tüsszögés, szemviszketés, rossz alvás vagy fáradtság a nyári szünetet, a táborozást, a szabadtéri játékot és a családi programokat is megnehezítheti. A panaszok hátterének tisztázása ezért gyermekkorban is fontos lehet, különösen akkor, ha a tünetek visszatérően jelentkeznek, vagy a család nem tudja eldönteni, hogy környezeti allergén, ételhez köthető reakció vagy más ok áll-e a háttérben. A SYNLAB allergiavizsgálata és az eredmények szakorvosi értelmezése már 4 éves kortól elérhető, ami segíthet abban, hogy a gyerekeknek ne kelljen évekig együtt élniük a mindennapjaikat is befolyásoló tünetekkel.

Új vizsgálatok segítenek a felismerésben

A korszerű allergiadiagnosztika egyik fontos eszköze a vérből történő allergénspecifikus IgE-meghatározás. A hagyományos vizsgálatok az adott allergént teljes egészében vizsgálják, míg a komponensalapú, más néven molekuláris allergiadiagnosztika az allergének egyes fehérjealkotóit is képes azonosítani. Ez segíthet annak elkülönítésében, hogy valódi, potenciálisan súlyos allergiáról vagy inkább keresztreakcióról van-e szó. A szélesebb allergénpanelek, illetve multiplex vizsgálatok különösen hasznosak lehetnek azoknál, akik többféle tünetet tapasztalnak, vagy korábbi vizsgálataik nem adtak egyértelmű választ panaszaik okára.

A laboreredmény önmagában nem diagnózis

„A pozitív laboreredmény önmagában még nem jelent klinikai allergiát. Előfordulhat tünetmentes érzékenység is, amikor a vizsgálat kimutatja az adott allergén elleni ellenanyagokat, a beteg azonban a mindennapi életben nem tapasztal panaszt. Éppen ezért a laborleletet mindig a tünetekkel, a kórelőzménnyel és szükség esetén további vizsgálatokkal együtt kell értelmezni – ez az allergológus szakorvos feladata” – hangsúlyozta Kun Mária.

A szakember szerint a pontos diagnózis a megfelelő kezelés kiválasztása miatt és azért is fontos, hogy elkerülhetők legyenek a felesleges korlátozások. Sokan évekig kizárólag tüneti kezelést alkalmaznak, vagy internetes információk alapján kezdenek önkényes diétába, miközben nem biztos, hogy valóban az adott élelmiszer vagy környezeti tényező okozza a panaszaikat. A szükségtelenül elhagyott élelmiszercsoportok pedig hosszú távon egyoldalú táplálkozáshoz, vitamin- vagy tápanyaghiányhoz is vezethetnek.

Ha a tüsszögés, orrdugulás, szemviszketés, visszatérő bőrtünetek, megmagyarázhatatlan hasi panaszok vagy tartós fáradtság rendszeresen jelentkeznek, befolyásolják a mindennapokat, vagy évről évre visszatérnek, érdemes kivizsgálást kezdeményezni.

(Fotó: Corina képe a Pixabay-en)