Az afta egy vagy több – általában 1–10 mm átmérőjű – fekély formájában jelenhet meg a szájüreg nyálkahártyáján, sárgás, fehéres színű alappal és gyulladásos, vérbő udvarral. A fekélyes sebek általában 8–14 nap alatt gyógyulnak, heg nélkül. Vannak azonban kivételek, mert például az idősebbeknél jellemző, ritka ún. Sutton-típusú afta gyógyulása 40 napig is tarthat (1).

Az aftás panaszok nem új keletűek, már Hippokratész is ismerte és leírta az orális mukóza fekélyes problémáit. Az afta szó maga is görög eredetű, a görög „aphthi” jelentése felgyújtani/begyulladni (2).

Szerteágazó okok állhatnak az afta hátterében

Feltételezések sora létezik ugyan, de a pontos kiváltó ok ma sem ismert az aftánál.

Az afta kialakulásáért egyrészt genetikai tényezők okolhatók, vagyis az aftára való hajlam örökölhető.

Talán meglepő, de nem fertőzésről van szó. Bár konkrétan egyetlen vírus, baktérium vagy gomba jelentétéhez sem köthetők az aftás panaszok, úgy tűnik, hogy egyes vírusok (herpeszvírusok, adenovírusok) nem mint fertőző ágensek, hanem mint immunvédelmet kiváltó antigének vesznek részt az afta patomechanizmusban (1). Korábban a Helicobacter pylori fertőzés merült fel mint kóroki tényező, de később kiderült, hogy nincs ok-okozati összefüggés (2). Az utóbbi időszakban számos közlemény jelent meg a Covid–19 orális manifesztációiról. A tapasztalatok alapján a Covid–19 a legkülönfélébb szájüregi problémákkal járhat együtt; többek között szájüregi aftával is (3).

Igazolt, hogy különféle hematológiai hiánybetegségek (pl. vas, folsav, B12-vitamin-hiányállapota) esetén gyakoribb az afta előfordulása (1, 2). Egy vizsgálat szerint az aftás betegek 56,2%-ánál jelen van valamilyen hematológiai hiányállapot. Az afta és az anémia közötti kapcsolat bizonyított: az aftások körében az anémia gyakorisága 34,4%, miközben a kontrollpopulációban (nem aftásoknál) 6,9% a vérszegénység előfordulási gyakorisága (2).

Esetenként cöliákiával, Crohn-betegséggel társulhat az afta. Egy kanadai vizsgálat alapján a cöliákiás gyerekek 16%-ánál, míg a cöliákiás felnőttek 26%-ánál visszatérő probléma az afta; mindez a lisztérzékenységgel járó vas-, folsav- és B12-vitamin-hiánnyal is kapcsolatba hozható (2).

A mikrotápanyagokkal való optimális ellátottság kapcsán megemlítendő a cink és a C-vitamin szerepe. Ez utóbbinak a magasabb dózisokban való szedése – egyes eredmények szerint – akár a felére redukálhatja az orális fekélyek kialakulásának az esélyét, továbbá csökkentheti az aftás fájdalmakat a betegeknél (2).

Sokan tapasztalják, hogy pszichés stressz vezet az afta kialakulásához. Tény, hogy szoros összefüggés igazolható a szorongás, a depresszió, a stressz, illetve a visszatérő afta között. Nőknél a menstruáció is mint trigger emelhető ki az afta megjelenését illetően. Emellett, különféle traumák pl. fogászati beavatkozások is vezethetnek az afta kialakulásához, fellángolásához.

Korábban úgy vélték, hogy bizonyos ételek fogyasztása (pl. paradicsom, dió) vagy a nátrium-lauril-szulfát tartalmú fogkrémek használata is okolható az afták megjelenéséért. Ez az elmélet mára megdőlni látszik. Nagy valószínűséggel a nátrium-lauril-szulfát használatának a kerülése ugyan nem segít az afta kialakulásának a megelőzésében, de a vegyület mellőzése hozzásegít ahhoz, hogy a már kialakult afták gyorsabban gyógyuljanak (aftás betegeknek nátrium-lauril-szulfát mentes fogkrém javasolandó) (2).

A betegeknek tanácsként adható, hogy fokozottan ügyeljenek a megfelelő szájhigiéniára; elsősorban kisfejű, puha sörtéjű fogkefe ajánlható az érintetteknek a trauma nélküli fogmosás érdekében. A táplálkozást illetően pedig kerülendők a csípős, fűszeres, savanyú ételek, továbbá a forró fogások helyett a hidegek (pl. joghurt) preferálandók.

Patikaszerek aftás betegeknek

Az afták gyógyulási folyamatát számos készítmény támogathatja. Ezek alkalmazása elsősorban a patikaszerek gyulladáscsökkentő, antibakteriális, antifungális, adsztringens vagy filmképző hatására vezethető vissza.

A vény nélkül elérhető készítmények között megtalálhatók (1, 2):

• Antimikrobiális hatású szájöblítők, ecsetelő vagy szopogató tabletta – akriflavin, amilmetakrezol, benzidamin, benzoxónium-klorid, klórhexidin, hexaklorofén, nátrium-szamárium-diszulfoszalicilát, rezorcin-tartalommal.
• Több készítményben lokálanesztetikum (pl. lidokain) is található.
• A fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatású karbenoxolon is alkalmazható afta esetén.
• A diszkomfort érzés csökkentése, a fogak, fogpótlások, szájüregi váladékok által okozott irritáció enyhítése érhető el bevonó tulajdonságú gélekkel. A magasabb viszkozitású, jó tapadóképességű gélek (pl. hialuronsavas hidrogélek) hosszabb kontaktidejük miatt kedvezőbb megoldást nyújthatnak, mint a kevésbé viszkózus, folyékony gyógyszerformák (pl. oldatok).
• Gyógynövény alapú készítmények közül az adsztringens hatású apróbojtorján-, vérontófű-, mirha-, rebarbara-, zsálya-tartalmú öblögetők, pasztillák választhatók.

A vényköteles hatóanyagok kínálta lehetőségek (1, 2):

•          Glükokortikoidok – lokálisan vagy szisztémásan

•          Tetraciklinek – lokálisan vagy szisztémásan

•          Immunmoduláns kezelés (kalcineurin inhibitor)

Újdonságok az aftás panaszok kezelésében

Viszonylag új keletű azoknak az összetevőknek az alkalmazása, amelyek a sejtszaporodás fokozását, a szöveti regeneráció serkentését célozzák meg. Leírták például, hogy a DNS- vagy RNS-alapú bioaktív molekulák különféle sejttípusok proliferációját serkentik, szinergista hatást mutatnak több növekedési faktorral (pl. epidermális növekedési faktor, fibroblaszt növekedése faktor), és képesek az immunológiai válasz befolyásolására. In vitro vizsgálatok alapján egyes bioaktív molekulák elősegítik a kollagén, az elasztin és a proteoglikánok szintézisét. A legfrissebb vizsgálatok alapján a DNS- és RNS-hidrolizátumok a szabad gyökök okozta káros hatások kivédésében is szerepet kapnak (4).

A szabad gyökök jelentős mértékben való termelődése oxidatív stresszt okoz, amely előnytelenül befolyásolja a szájüregi fiziológiás folyamatokat. Emellett, a szabad gyökök hozzájárulnak potenciálisan mutagén DNS-beli változásokhoz és a membránokban bekövetkező lipidperoxidációhoz, ilyen módon következményes rákos elváltozásokhoz is (4).

A szájüregben az oxidatív stressz mindennaposnak tekinthető. A dohányzás, az alkoholfogyasztás, bizonyos gyógyszerek, illetve élelmiszer-összetevők (többször használt sütőolaj stb.) egyaránt szabad gyökökkel terhelhetik a szájüregi nyálkahártyát (4).

Felmerül a kérdés, hogy kivédhető-e az oxidatív károsodás. Az exogén antioxidánsok alkalmazása eredményre vezető lehet a szabad gyökök okozta szöveti károsodások mérséklésében. Rekonstruált humán szájüregi epitelsejteken végzett kísérletek szerint a hidrolizált DNS/RNS – csakúgy, mint a hialuronsav, a béta-glükán, az allantoin, a bizabolol vagy a ruszkogenin – képesek az oxidatív stressz káros hatásait enyhíteni (4).

A szájöblögető oldatok vagy gélek formájában alkalmazott, jól tolerálható és biztonságosnak minősülő hidrolizált DNS és RNS ilyen módon lehetőséget kínál az oxidatív stresszel szembeni védelemre (4).

Betegek, akiknek az orvossal való konzultáció javasolandó

A hosszan fennálló, gyógyulás jeleit nem mutató afták orvosi kivizsgálást igényelnek; csakúgy, mint azok az afták, amelyek lázzal és nyirokcsomó-duzzanattal társulnak, vagy gyenge immunrendszerű egyént érintenek.

Amennyiben a fogazat – növekvő bölcsességfog, műfogsor, letört fog felszíne stb. – irritálja az érintett területet, fogorvosi konzultáció javasolt.

Irodalomjegyzék

1. The Merck Manual, MSD Orvosi Kézikönyv, Melánia Kiadó Kft, Budapest, 2000.

2. Edgar NR, Saleh D, Miller RA. Recurrent aphthous stomatitis: a review. J. Clin. Aesthet. Dermatol. 2017;10:26-36. 

3. Iranmanesh B, Khalili M, Amiri R, Zartab H, Aflatoonian M. Oral manifestations of Covid-19 disease: A review article. Dermatologic Therapy 2021;34:e14578

4. Ionescu AC, Vezzoli E, Conte V, Sartori P, Procacci P, Brambilla E. Activity of Experimental Mouthwashes and Gels Containing DNA-RNA and Bioactive Molecules Against the Oxidative Stress of Oral Soft Tissues: The Importance of Formulations. A Bioreactor-Based Reconstituted Human Oral Epithelium Model. Molecules 2021;26:2976.

Borítókép: Pharma Tribune