A minőségi gyógyítást is támogatja az EESZT
Egyedülálló lehetőségtől esik el az az orvos, aki nem él az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) kínálta lehetőségekkel – mondta a PharmaOnline-nak Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ EESZT kialakításáért és fenntartásáért felelős főosztályának vezetője.
– Bő egy évvel az EESZT elindítása után a háziorvosi praxisok 87, a járóbeteg-szakellátók 85 százaléka küld adatokat a felhőalapú rendszerbe, a közfinanszírozott fekvőbeteg-ellátók és a gyógyszertárak pedig kivétel nélkül használják azt – sorolja az adatokat Szabó Bálint, azonban azt is hozzáteszi, már nem a betöltött adatmennyiség számolására, sokkal inkább arra fókuszálnak, hogy mind intenzívebbé váljon a felhőalapú rendszer használata.
– Folyamatosan figyeljük a szolgáltatás használatának intenzitását, az intézmények pedig havonta kapnak visszajelzést arról, hogy orvosaik milyen hatékonysággal veszik igénybe az EESZT-t – folytatja a főosztályvezető. A jelentésekből többek között kiderül, mennyi adatot kérnek le az orvosok a gyógyításhoz, vagy éppen hány hibás próbálkozás történik az adatfeltöltések során. – Mindebből következtetni lehet arra, hogy milyen problémákat kell orvosolni akár helyben az informatikusoknak, akár az intézményi rendszerek beszállítóinak. Ha nem boldogulnak az elhárítással, a mi szakembereink segítenek ebben a helyszínen. A jelentések nyomán volt olyan intézmény, ahol a feltöltési hibaarányt 30 százalékról sikerült 5 százalékra redukálni – teszi hozzá a szakember.
– A legintenzívebben a háziorvosok használják a tér szolgáltatásait – mutatják az eddigi tapasztalatok. Ők kérik a legtöbb szakorvosi vizsgálatot, amelyek eredményeit az EESZT-ből hívják le, illetve az e-Receptek többsége is a praxisokban keletkezik.
– A vények 65 százaléka e-Recept, ha valamennyi háziorvos csatlakozik az EESZT
hez, elérhető a célértékként meghatározott 80 százalék – foglalja össze Szabó Bálint, az elektronikus vényekkel kapcsolatban azonban azt is hozzáteszi, hogy – elsősorban a betegbiztonsági szempontokat erősítő fejlesztések miatt – 2019 végéig még használatban maradnak a felírási igazolások is.
– Amikor az orvos először találkozik a betegével, elsőként „tudatnia kell” a térrel, hogy ő a páciens kezelőorvosa, ami a betegellátás megkezdéséről szóló esemény feltöltésével kezdeményezhető. Ezt érdemes tehát még az anamnézis felvétele előtt megtenni, mert ezután az orvos már láthatja a páciens 2017 novembere után keletkezett dokumentációját – hívja fel a figyelmet Szabó Bálint, hozzátéve, hogy a felhőalapú rendszer kialakításánál a páciensek érdekeit és adataik biztonságát tartották szem előtt, így a beteg az, aki meghatározhatja, hogy ki, és mely adatait láthatja a felhőben. Folyamatban vannak azok a műszaki fejlesztések is, amelyek lehetővé teszik a betegek öt évre visszamenő ellátási adatainak feltöltését a felhőbe az ellátók saját rendszereiből. A tervek szerint 2019 végére ezek is elérhetővé válnak a kezelőorvosok számára.
– Az ötödéves orvostanhallgatók képzési rendjébe bekerül az EESZT használatának oktatása, ami a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán már tavaly megtörtént, idén a Fogorvos- és Gyógyszerésztudományi Karok is sorra kerülnek, ahogy a pécsi, debreceni és szegedi medikusok tanrendjében is szerepel majd.
– Több klinika is jelezte, hogy nemcsak az orvostanhallgatóik, hanem szakorvosaik számára is hasznos lenne egy-egy továbbképzés, ezeknek a kéréseknek is eleget teszünk az idén. De ebben az évben valamennyi ÁEEK fenntartású intézményt felkeresik a munkatársaink, és a helyszínen térképezzük fel a műszaki és informatikai problémákat, kiküszöböljük az ismeretbeli hiányosságokat, így ez országos oktatási roadshow-ként is szerepel a terveink között – mondja Szabó Bálint a következő időszak feladatait sorolva.
– Tovább bővítik az interfészeket, lehetővé téve a mobil- és telemedicina-eszközök csatlakozását a rendszerhez. Ezek kialakításakor külön ügyelnek az adatok validitására, ami azt jelenti, hogy a beteg mobileszközéről küldött adatok – például vérnyomásmérő vagy vércukornapló adatai – csak a kezelőorvos jóváhagyásával kerülhetnek be a felhőbe, és válnak elérhetővé a többi kezelőorvos számára. Ezzel tovább bővül ennek a hazánkban egyedülálló, európai színvonalú rendszernek a bővítése, amelyről a főosztályvezető elmondja azt is, hogy az egyik olyan európai uniós forrásból megvalósuló beruházás volt hazánkban, amelyet az EU nemzetközi szinten is kiemelkedőnek tartott, így egy kétnapos konferencián 17 ország 70 szakembere előtt mutathatták be a magyar fejlesztők.
A főosztályvezető szerint egyébként az EESZT élesítésével elindult egy önvezérelt minőségbiztosítási folyamat, amely nemcsak az egészségügyi informatikára, hanem a teljes ellátórendszerre, így az orvosok munkáját segítő betegútszervezésre, és a gyógyítási folyamatokra is hatással lesz.
