A máj, epe, és hasnyálmirigy betegségei

A máj két legfontosabb betegségcsoportját a fertőző, vírusos eredetű májgyulladások és a toxikus eredetű májkárosodások képezik – írja a Debreceni Egyetem, Orvos- És Egészségtudományi Centrum (DEOEC) tanszékvezetője, dr. Altorjay István az intézmény Kardio Magazin című kiadványában.

Előfordulnak még örökletes, vagy tisztázatlan, esetleg autoimmun eredetű gyulladásos májbetegségek is. A fertőző májgyulladásokat okozó vírusok közül a hepatitis A és E szájon át jut be a szervezetbe, és néhány hét alatt gyógyulni szokott. A hepatitis B és C vírus vér és testnedvek útján fertőz (pl. droghasználat, szexuális szabadosság). Az ilyen vírusfertőzések jelentős hányada krónikussá válik, és a legmodernebb interferon és vírusgátló kezelések mellett sem mindig gyógyítható.

A toxikus májkárosodások klasszikus példája az alkoholos májbetegség, ami Magyarországon népbetegség, és évente kb. 8000 ember halálát okozza. Az alkohol és különféle drogok, gyógyszerek a májban bomlanak le, és eközben olyan krónikus izgalmat okoznak, ami eleinte még visszafordítható zsírosodást, de idővel már maradandó kötőszövetes átalakulást, fibrotikus károsodást eredményez. A máj krónikus megbetegedései évek alatt a máj zsugorodásos hegesedéséhez (cirrhosis) vezetnek. Ilyenkor előbb-utóbb bekövetkezik a májelégtelenség, sárgaság, hasvízkór, nyelőcső visszérvérzések kíséretében, máskor pedig a máj rákos átalakulása következik be, hasonló későbbi következményekkel. A májelégtelenség végül kómához és halálhoz vezet. A májban nemcsak elsődleges májrák alakulhat ki, hanem a máshol keletkező tápcsatornai rákok is adhatnak áttétet a májban.

Az epehólyag, epeutak legfontosabb betegsége az epekövesség. Kialakulását a női nem, a kövérség, zsírdúsabb táplálkozás, ismételt terhesség, családi hajlam elősegíthetik. Vannak esetek, amikor az ún. néma epekövekre csak véletlenül derül fény hasi ultrahangvizsgálat során, máskor megterhelőbb étkezés után 1-2 órával a jobb bordaív alatt fellépő görcsös fájdalmak hátterében igazolódik. A panaszt okozó epeköveket célszerű műtéti úton eltávolítani, manapság leggyakrabban laparoscopos műtét segítségével. Az epekövességnek a görcsökön kívül számos egyéb szövődménye lehet, így az epehólyag elzáródása, befertőződése, szerencsétlen esetben még ki is lyukadhat súlyos hashártyagyulladás következményével. Ha az epekövek az epehólyagból a nyombélbe vezető ún. közös epevezetékbe jutnak, akkor nemcsak görcsöt, hanem súlyos elzáródásos sárgaságot és hasnyálmirigy-gyulladást is okoznak. Ezen esetek egy részében lehetőség van az epeúti kövek endoscopos kivételére ERCP-vizsgálat keretében. Az epehólyagban lévő kövek évtizedek alatt epehólyagrákot okozhatnak, ami igen alattomos betegség, és rendszerint olyan későn derül ki, amikor már a májra is ráterjedt.

A hasnyálmirigy legfontosabb betegségei a heveny, illetve a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, valamint a hasnyálmirigyrák. Az akut hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis) kialakulásában a mértéktelen zsíros étkezés és a túlzott alkoholfogyasztás játszik főként szerepet, második kiváltó ok az epevezetékbe becsúszott és a pancreas vezetéket kívülről elzáró apró epeúti kő lehet. Ilyenkor erős, mély, köldök körüli, a hátba sugárzó fájdalom, hányinger, hányás, nagyfokú puffadás, esetleg láz jelentkezik. Szerencsésebb esetekben a hasnyálmirigy feji részének duzzanata néhány nap alatt megoldódik, és a gyulladás lecseng. Súlyosabb esetekben azonban a hasnyálmirigy szövetei között az agresszív emésztőenzimek önemésztődést váltanak ki, bevérzések, sőt szöveti elhalás is bekövetkezhet. Ilyenkor nagyon súlyos betegség fejlődhet ki, ami bélbénuláshoz, veseműködési zavarhoz, tüdőgyulladás kialakulásához, tályogképződéshez vezethet, ilyenkor intenzív ellátásra, olykor sebészi kezelésre is szükség lehet, sőt ritkán fatális kimenetel is előfordul. Ismételt pancreatitisek után a hasnyálmirigy hegesedése, sorvadása következtében csökken a hasnyál termelődésének képessége, ami súlyos emésztési zavarokat okozhat.