A gyógyszerelési folyamat hibákkal járhat, veszélyeztetve a betegek biztonságát
Mintegy 42 milliárd dollárba kerülnek a gyógyszerelési hibák az egészségügy számára, azaz ezek megelőzésével ennyit lehetne megtakarítani az ágazatnak. Többek között ez is elhangzott a NEVES Egyesület Betegbiztonsági Világnapi konferenciáján.
Súlyos egészségügyi károsodást okozhatnak a betegeknek, és nagy mentális terhelést jelentenek az egészségügyi dolgozóknak a gyógyszerelésből eredő nem kívánatos események – fogalmazott a NEVES Egyesület, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ és a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság közös rendezvényén Szigeti Szabolcs, a WHO Magyarországi Irodájának munkatársa. A téves terápiák legtöbbször a nem megfelelő tárolásból, kiadásból és felhasználásból, vagy a leírási hibákból erednek. Megfelelő beavatkozással és tervezett szervezeti folyamatokkal a hibák 50-70 százaléka megelőzhető lenne – hívta fel a figyelmet a rendszerfejlesztési és finanszírozási szakértő, aki szerint az ellátási folyamat felügyelet mellett nagy hangsúly kerül a kommunikációra, a pontos és ellenőrzött ismeretek átadására, a betegek tájékoztatására.
A prevenció az egyetlen esély a betegbiztonság területén is – fogalmazott a rendezvényét megnyitó beszédében Müller Cecília országos tisztifőorvos, aki szerint azt a pillanatot kell „tetten érni” amikor a probléma jelentkezik, megelőzve a nem kívánatos eseményeket. Elmondta azt is, a Nemzeti Népegészségügyi Központ és a WHO közötti együttműködésben ugyan a kézhigiéné került előtérbe, de a gyógyszerbiztonság legalább olyan fontos.
Arra törekszünk, hogy olyan betegközeli szabályokat dolgozzunk ki, amelyek ténylegesen betarthatóak és végrehajthatóak az ellátó személyzet számára is – szögezte le a tisztifőorvos, kiemelve, hogy a betegek biztonságos ellátása érdekében törekedni kell az érthető kommunikációra, mert „a beteg nem feltétlenül érti a nyelvünket”.
A nem kívánatos események esetére mindig rendelkeznünk kel egy B vagy C tervvel – hangsúlyozta Kárpáti Zoltán, a Belügyminisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkári Titkárság osztályvezetője, aki a Takács Péter államtitkár minőségfejlesztési, minőségszabályozási és minőségellenőrzési koncepcióját ismertette. Mint arról beszámolt, a minőségfejlesztési és módszertani főosztály bizonyítékokon alapuló ajánlások mentén végezi a tevékenységét, amelyben a betegbiztonságnak markánsan meg kell jelennie, ilyen szempontok szerint segítik az irányelv-fejlesztést, amelyet a szakmai kollégium koordinál.
A szakpolitika célul tűzte ki, hogy 2022-ben valamennyi eddig benyújtott témaválasztási javaslatból készüljön irányelv.
Egységes szabályozást készít elő az OKFŐ a gyógyszerészetben is
A minőség és biztonság keresése közben is hibázhatunk, ezért nem mindegy, hogy a hibákat hogyan értékeljük és javítjuk ki, törekedve arra, hogy többé ne forduljanak elő. Ezzel a mondattal nyitotta beszámolóját Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alap- és szakellátási főigazgató-helyettese, aki arról is biztosította a közönséget, hogy a transzparencia és a minőségbiztosítás iránt elkötelezett csapat állt fel az igazgatóságon. Hozzátette azt is, hogy nemcsak a beteg- hanem a gyógyszerbiztonság fejlesztésének kérdéseivel is foglalkozik az OKFŐ.
A döntéshozó számára kiemelten fontos a betegbiztonság, ezért arra törekszünk, hogy az ellátórendszer a szolgáltatások szervezése és a betegek gyógyítása során egyaránt minőségi és biztonságos ellátást nyújtson – folytatta a főigazgató-helyettes, aki elmondta, hogy az OKFŐ minőségirányítási igazgatóságán a háromszintű minőségirányítási rendszer kialakítása mellett az ágazati teljesítményértékelés szempontjait is most dolgozzák ki.
Év végére elkészül az a szempontrendszer, amely az intézmények és a gyógyításban részt vevő dolgozók minőségi- és teljesítmény-értékelését egységes szempontok alapján teszik majd lehetővé – ígérte, és elmondta azt is, hogy az egyéni értékelést a munkahelyi vezető, a szakmai indikátorok és a betegelégedettségi mutatók határozzák meg, így ez objektív és szubjektív elemeket egyaránt tartalmaz majd annak érdekében, hogy mind a teljesítmény, mind az ellátás minősége javuljon.
A gyógyszerbiztonság nem csak a gyógyszerelést foglalja magában, az a terápia elrendelésétől a beteg utánkövetéséig tart, ahol számos hibázási lehetőség lehet – folytatta a főigazgató-helyettes. A klinikai gyógyszerészi tevékenység, az gyógyszerészi gondozás és az egyénre szabott gyógyszerelés egységes szabályainak kidolgozásai is folyamatban van az OKFŐ-nél, mert a rosszul alkalmazott terápia legalább annyira pazarló, mint ha el sem jut a beteghez a megfelelő gyógyszer.
A kézhigiéné helye a gyógyszerelésben
Több intézményben sem alapvető része a gyógyszerelési protokollnak a higiénés kézfertőtlenítés, ám mivel a vonatkozó protokollban sem szerepel, így nem egyértelmű, hogy hol volna helye a folyamatban. Erről már Szeberényi Katalin, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Járványügyi és Infekciókontroll Főosztályának munkatársa számolt be, hozzátéve, hogy az intravénás készítmények beadása és a gumikesztyű felvétele előtt kézfertőtlenítést kell végezni, majd a kesztyű levétele után ismételni
Az intravénás gyógyszerelés során a leggyakoribb hiba a kézfertőtlenítés elmaradása, ami jellemzőbb a beadást megelőzően, mint utána – derül ki nemzetközi tanulmányokból, amelyek arra is rámutatnak, hogy sokan a kézhigiéné helyettesítőjeként tekintenek a gumikesztyűre.
Az OGYÉI és a betegbiztonság
A gyógyszerhamisításról, a gyógyszerengedélyezési eljárásról, és a gyógyszerhatóság feladatairól beszélt a gyógyszer- és betegbiztonság kapcsán Szentiványi Mátyás, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója. Megemlítette, hogy a közhiteles gyógyszeradatbázis segíti az orvost a hatályos alkalmazási előírásnak megfelelő gyógyszerrendelésben, a gyógyszerészt a hiteles tájékozódásban, a beteget a megfelelő tájékozódásban. Felhívta a figyelmet a gyógyszer-mellékhatások bejelentésére, amire ugyancsak lehetőség van a gyógyszerhatóság honlapján.
Önmagában a gyógyszerbeadás is rizikótényező
Évente 200 millió gyógyszerbeadási hiba történik világszerte, ez az ötödik leggyakoribb kórházi halálozási ok, az Európai Unióban 197 ezer halál kötődik ehhez a nem kívánatos eseményhez évente, az Egyesült államokban pedig ez a 3. leggyakoribb halálok – sorolta az adatokat Kocsár Ilona farmakológus, a Magyar Gyógyszerészi Kamara Kórházi-Klinikai Területi Szervezetének tagja. Az EU adataira alapozva gyógyszer-mellékhatás miatt évente 4500 beteget veszíthetünk el idehaza a szakember, és mindezek nyomán a kórházi-klinikai szakgyógyszerész arra is figyelmeztetett, hogy már önmagában a gyógyszerbeadás rizikótényező.
Mellékhatások, téves használatból vagy dozírozásból eredő hibák, a készítmény okozta nem kívánt hatások állnak a gyógyszereléssel összefüggő nem kívánatos események hátterében, amelyek közül számos megelőzhető, ám vannak olyanok is, amelyeket figyelemmel kell kísérni, vagy utánkövetni szükséges.
Kevés idő jut a betegekre, és a gyógyszertani szakmai tudás is hamar elavul a tudomány gyors fejlődése, és az új készítmények számának folyamatos növekedése mellett, ezért a szakértő szerint szükséges, hogy a szak- és továbbképzésben megjelenjenek a friss gyógyszertani ismeretek.
Ideális lenne, ha a beteg találkozna és beszélgethetne a klinikai gyógyszerésszel a kórházi tartózkodása során, a megfelelő kommunikációs útvonalak kiépítésére, szemléletváltozásra azonban a szakmai oldalon is szükség van. Olyan pozitív légkört kell kialakítani, amelyben az ellátó személyzet felismeri azt a helyzetet, amikor kérdeznie kell, és ilyenkor fel is tudja tenni a kérdéseit.
Amellett, hogy még mindig nagyon kevés a hazai intézményekben a kórházi, klinikai gyógyszerész, nincsenek kidolgozott felelősségi körök, és a gyógyszerterápiás protokollok, segédletek algoritmusok kidolgozására is nagyobb figyelmet kellene fordítani.
A hibák, nem kívánatos események kijavítása, kezelése, óriási összegekbe kerül az intézményeknek, pedig ezeket költséghatékonyan meg is lehet előzni, így elérve megtakarítást. A betegbiztonságra azonban nem lehet csupán finanszírozási kérdésként tekinteni Belicza Éva, az SE Egészségügyi Menedzserképző Központ Betegbiztonsági Tanszéki csoportjának vezetője szerint. A konferencia szervezője hangsúlyozta: leginkább a szemlélet és a gondolkodásmód megváltoztatása vezethet eredményre.