A TRPV1 receptor vagy ioncsatorna (transzmembrán transzportfehérje) – melyet eredetileg a szenzoros neuronokban fedeztek fel – felelős a test hőjének és savasságának, valamint vegyi anyag tartalmának a „felügyeletéért”. Dr. Eyal Raz a tanulmány szerzője elmondta, hogy az említett fehérje potenciális veszélyt jelenthet a sejtek számára. Ezért a TRPV1 úgy terjedt el, mint egy molekuláris receptor, melynek fő funkciója a fájdalom észlelése az idegrendszerben.

Dr. Raz és munkatársai felfedezték, hogy a TPRV1 katalizálja az epiteliális sejteket is (főként a bőr és az íny felszínét borító sejtek) a belekben, egyúttal aktiválva az epidermális növekedési receptorokat. Az EGFR a sejtek belekben történő szaporodásának és cserélődésének a mozgatórugója.

Dr. Petrus de Jong – a tanulmány másik szerzőjének – elmondása szerint az EGFR aktivitás általános szinten történő fenntartása elengedhetetlen a sejtek megújulásához. Azonban, ha az EGFR tevékenysége kontrollálatlan szintre emelkedik, akkor a daganat kialakulásának veszélye is drasztikusan megnő.

A kutatók felfedezték, hogy amennyiben az EGFR aktiválja a TRPV1 receptort, az negatív hatást gyakorol az EGFR-re és csökkenti a bélrendszerben előforduló daganat kialakulásának kockázatát, azaz egyfajta szupresszorként működik.

A kísérlethez felhasznált genetikailag módosított, TRPV1-hiányos egereknél jóval nagyobb százalékban alakultak ki daganatos szövődmények. A gyomor- vagy bélrákban szenvedő egerek esetében a kapszaicin alkalmazása 30%-kal megnövelte a kísérleti példányok élettartamát.

Még további kutatásokra van szükség a tapasztaltak alátámasztásához, ugyanis az eredmények alapján nem vonhatóak le egyenes következtetések arra vonatkozóan, hogy a TRPV1-hiány kockázati tényezőt jelent-e a colorectális rák kialakulásában.

A kapszaicint egyébként már széles körben alkalmazzák lokális fájdalomcsillapításra kenőcs formájában. Az érintett területen az idegek képtelenek hosszabb ideig jelet továbbítani a fájdalomról. Ezért olyan hatékony védelmi eszköz a paprika spray.