A lázgörcs hátterében meghúzódó esetleges genetikai okok vizsgálata segíthet a lázzal járó görcsök patogenezisének és kezelésének megértésében. Egy dán kutatócsoport az MMR-oltást követően, illetve egyéb okból kialakult lázzal összefüggésben lázgörcsön átesett, valamint a lázas állapotban görcsös reakciókat nem produkáló gyermekek génjeinek összehasonlító vizsgálatát végezte el. A Nature Genetics folyóiratban közölt eredményeik az MMR-oltással összefüggésben kialakult lázgörcs esetén két gén mutációját igazolták. Mindkét gén a veleszületett immunrendszer működésében szerepet játszó fehérjéket kódol. Ugyanez a kutatócsoport további négy gén mutációját is felderítette, amiknek a jelenléte a legkülönfélébb okok miatt kialakuló lázgörcsökkel hozható kapcsolatba. Az említett négy génből az egyik a magnéziumháztartásban játszik szerepet.
Egy ettől független kutatásban a lázgörcs és az STX1B génnel kapcsolatos mutációk közti összefüggést tárták fel. Ezek a mutációk a szinaptikus vezikulák kibocsátásában szerepet játszó szintaxin-1B fehérje szerkezetét változtatják meg. Valószínűsíthető, hogy mutációk megléte esetén már mérsékelt testhőmérséklet emelkedésnél is zavar lép fel a neurotranszmitterek szinapszisbeli felszabadulásában, ami a lázgörcs kialakulásához vezethet. A kutatást vezető Yvonne Weber professzor szerint a lázgörccsel összefüggésben kimutatható STX1B-gén mutációk egyben az epilepszia prediktorai is, és súlyos epilepsziás rohamoknak, illetve fejlődésbeli zavaroknak lehetnek az okai.
A lázgörcs a láz felszálló szakaszában jelentkezik, és létrejöttében nem a magas testhőmérséklet, sokkal inkább az emelkedés gyorsasága a döntő. Viszonylag gyakori a lázgörcs kialakulása a herpesz vírus által okozott háromnapos láz esetén, illetve oltási reakcióként is számolni lehet vele, különösen a többkomponensű vakcinákkal végzett immunizálást követően.
Az egyszerű lázgörcs
Az általában hathónapos és ötéves kor között kialakuló lázgörcs az esetek háromnegyed részében néhány perc alatt elmúlik. Ez a fajta, úgynevezett egyszerű lázgörcs leginkább egy tónusos-klónusos rohamhoz (grand mal) hasonlítható: valamennyi izom egyidejű megfeszülését követően a gyermek elveszti az eszméletét, majd ritmikus izomrángások lépnek fel testszerte. A szájüregi izmok és a nyelv összehúzódásai miatt habzó nyál csoroghat a szájból. Bár a tünetek rémisztőek, néhány perc alatt oldódnak, és a gyermek ezt követően gyakran álomba merül. A tapasztalatok alapján az egyszerű lázgörcs általában nem befolyásolja negatívan a gyermek további fejlődését.
A komplikált lázgörcs
Az esetek mintegy 25 százalékában komplikált lázgörcs alakulhat ki,- ami 15 percnél hosszabb ideig tart és 24 órán belül megismétlődik. Ekkor nem az egész test, hanem csak bizonyos testrészek, vagy az egyik testfél érintett az izomrángásokban. A kiváltó okok között gyakran szervi elváltozások is kimutathatók, és ezek a típusú lázgörcsök a későbbi epilepsziás megbetegedések kissé emelkedett kockázatával járnak. Komplikáltnak számítanak a hat hónapos kor előtt, illetve öt éves kor után jelentkező lázgörcsök is.
Gyógyszeres kezelés
Azoknál a gyerekeknél, akik lázgörcsön estek át, a későbbi lázas megbetegedéseiknél, már alacsonyabb hőmérsékleti értékeknél is lázcsillapító szerekhez kell nyúlni vagy fizikai lázcsillapítási módszereket kell alkalmazni; bár nem bizonyított, hogy ilyen módon egy következő lázgörcs bekövetkezése megelőzhető. A lázgörcsre hajlamos gyerekek szüleinek hasznos a házi patikában diazepám tartalmú végbéloldatot tartani. Az antiepileptikumok preventív adására csak ritkán – többször megismétlődött vagy komplikált lázgörcs esetén – kerül sor.
(Forrás: Pharmazeutische Zeitung)
