Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén a magyar EU-biztos felhívta a figyelmet: az online gyógyszervásárlás terjedésével nő annak veszélye, hogy a fogyasztók illegális vagy hamisított készítményekhez jutnak. Ezek nem megfelelő hatóanyagot vagy dózist tartalmazhatnak, de akár teljesen hatóanyagmentesek is lehetnek.
Hangsúlyozta: az EU több eszközzel lép fel a hamisított gyógyszerek ellen. A legális ellátási láncban biztonsági elemek és egyedi azonosítók segítik a gyógyszerek eredetiségének ellenőrzését, az interneten pedig az egységes uniós gyógyszertári logó segíti a jogszerűen működő kereskedők azonosítását.
Kitért arra is, hogy uniós szinten a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) alapján az online piactereket is felelősségre vonják az interneten értékesített illegális termékek miatt. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság 200 millió eurós bírságot szabott ki a Temura, az AliExpressre pedig 550 millió eurós bírságot a hamisított anyagokat tartalmazó termékekkel kapcsolatos problémák miatt.
Várhelyi Olivér szerint azonban a címkék és biztonsági jelzések önmagukban nem elegendők, ezért szoros együttműködésre van szükség a tagállami és uniós hatóságok között.
Mint mondta, egy tavalyi, az Europol által vezetett művelet során 32 millió euró értékű hamis gyógyszert, köztük több mint hárommillió tablettát foglaltak le, 66 weboldalt zártak be, és csaknem 500 embert tartóztattak le.
Az uniós biztos a tagállamok szerepét is hangsúlyozta, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európa Tanács gyógyszerhamisítás elleni egyezményét eddig mindössze tíz uniós tagállam ratifikálta.
A betegeknek bízniuk kell abban, hogy az általuk szedett gyógyszerek biztonságosak és eredetiek, függetlenül attól, hogy személyesen vagy az interneten vásárolják meg azokat - hangsúlyozta Várhelyi Olivér.
Kulja András, a Tisza EP-képviselője felszólalásában felhívta a figyelmet: a peptidek a közösségi média új sztárjaivá váltak, fitneszedzők, influenszerek és fiatalok népszerűsítik őket. Egy jól elkészített videóval, előtte-utána fotókkal és magabiztos kommunikációval azt a benyomást kelthetik, hogy biztonságos szerekről van szó, miközben a vásárlók sok esetben nem tudják, ki gyártotta a terméket, mit tartalmaz valójában, hogyan tárolták, illetve egyáltalán engedélyezett-e - mutatott rá.
Hangsúlyozta: az inzulin és a fogyás kezelésére használt GLP-analógok esetében is peptidekről, illetve peptid-alapú gyógyszerekről van szó, ezeket azonban széles körű klinikai vizsgálatoknak vetették alá. Ezzel szemben az interneten csodaszerként hirdetett egyes anyagokat szerinte sok esetben még állatokon sem vizsgálták, így maguk a vásárlók válhatnak kísérleti alanyokká - tette hozzá.
A képviselő szerint a probléma súlyosságát mutatja, hogy kutatók még csak egereken vizsgált anyagok internetes hirdetéséről is beszámoltak.
Kulja András üdvözölte, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet (DSA) alapján fellépnek az illegális online kereskedelemmel szemben és weboldalakat zárnak be, ugyanakkor a hatósági intézkedések további erősítését és gyorsítását sürgette.
Kiemelte: tudatosító kampányokra is szükség van, a közösségi médiában például, hogy a gyógyszerekkel és az úgynevezett csodaszerekkel kapcsolatos álhírek mellett a tények is eljussanak a fogyasztókhoz.
Borítókép: adobestock/archív
