Nemrégiben publikálták az eredményeit annak a dániai vizsgálatnak, amely azt vette górcső alá, hogy a gyermekkori fertőzések gyakorisága és súlyossága, illetve a kilencedik osztályos iskolai eredmények között milyen kapcsolat áll fenn. Dániában a kilencedik osztály a középiskola megkezdése előtti utolsó (általános iskolai) év, egyfajta „mérföldkőnek” számít.
Mintegy 600 ezer gyermek bevonásával végzett vizsgálat
Összesen 598553 dániai, 1987 és 1997 között született gyereket vontak be a vizsgálatba. A gyermekkori fertőző megbetegedéseket két csoportba sorolták; közepes súlyosságú/súlyos, valamint kevésbé súlyos kategóriákba aszerint, hogy az kórházi kezelést tett-e szükségessé (pl. encephalitis) (közepes súlyosságú, ill. súlyos) vagy antimikrobiális szerek (pl. antibiotikumok) felírásával járt „csak”, enyhébb lefolyású infekcióra utalva.
A későbbiekben a kórtörténet adatait azzal vetették egybe, hogy sikeresen befejezte-e az adott gyermek a kilencedik osztályt, továbbá, milyen eredményt ért el a kilencedik osztályos záróvizsgán.
A vizsgált paraméterek közti kapcsolat feltárása során a potenciálisan zavaró faktorok (pl. születési súly, mentális is fizikai állapot, a szülők képzettségi szintje) hatását statisztikailag kiküszöbölték.
A sok súlyos fertőzés több mint harmadával csökkenti az iskola befejezésének az esélyét
Összességében, a gyermekek 91,5 százaléka elvégezte a kilencedik osztályt. Azok a diákok, akiket gyermekkorukban súlyos infekciókkal kezeltek, 18 százalékkal kisebb valószínűséggel fejezték be a kilencedik osztályt, míg azok, akik öt vagy több alkalommal szorultak kórházi ellátásra fertőző megbetegedéseik miatt, 38 százalékkal kisebb eséllyel fejezték be a kilencedik osztályt. Azok a gyermekek, akik korábban súlyos fertőzéseken estek át, de befejezték a kilencedik osztályt, a záróvizsgán szignifikánsan alacsonyabb pontszámokat értek el, mint a kórházban infekciók miatt nem kezelt iskolatársaik.
A vizsgálatban az enyhébb infekciók iskolai teljesítményre kifejtett hatása nem volt kimutatható. Az antibiotikumokkal vagy egyéb anti-infektív szerekkel otthon kezelt betegségek nem csökkentették a kilencedik osztály befejezésének az esélyét, és nem rontották az év végi vizsgán elért eredményt.
Az eddigi legnagyobb esetszámú vizsgálat ezen a szakterületen
A szakértők méltatják a dániai vizsgálatot, ami a maga nemében egyedülálló, ugyanis nagy estszámon keresztül elemzi azt, hogy a különféle fertőzések milyen hatással lehetnek az iskolai teljesítményre, a kognitív funkciókra.
A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a hiányzás ténye is visszavetheti az iskolai teljesítményt, illetve mindazok a szocio-ökonómiai faktorok, amik a különféle fertőzésekkel szembeni fogékonyságnak kedveznek (pl. fel nem vett védőoltások), hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy a gyermekek iskolai teljesítménye gyengébb legyen.
(Forrás: Infection Control Today)
