A gyógyszerfejlesztés rendkívül költséges és időigényes folyamat, hiszen 15-18 év is eltelik, míg a szabadalmaztatástól a patikába jut egy készítmény. Mivel a szabadalmi védettség 20 évre nyújt elsőbbséget a fejlesztőnek (kivételes esetekben 5 évvel hosszabbítható), így a gyártónak csak körülbelül 5 éve marad, hogy a befektetett összeget és a profitot megtermelje a készítményből, ezért drágák az innovatív gyógyszerek – emelte ki előadásában Pórszász Róbert.

A DE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet egyetemi docense elmondta, hogy tízezer vegyületből, mindössze kétszázötven jut el a preklinikai kísérletekig, közülük alig öt a klinikai kutatás stádiumába, hogy végül egyetlen vegyületből gyógyszer születhessen. Hozzátette, hogy az elmúlt 15 évben duplájára, azaz hárommillióra emelkedett a szabadalmi bejelentések száma a világon, a legtöbbet Kína produkálta. Magyarországon viszont drasztikusan csökkent a szabadalmak száma a KSH adatai alapján, míg 2005-ben 313-at, addig 2014-ben már csak 64-et jelentettek be a gyógyszeripar és biotechnológiai területén.

Pórszász Róbert bemutatta a Debreceni Egyetemen éppen zajló nanotechnológiai kutatását is, amely a daganatos betegségek kezelési lehetőségeit bővítené. Az egyetemi docens által vezetett kutatócsoport olyan kombinációt talált, amely sokkal hatékonyabbá tesz daganat ellenes terápiákat. Az új módszer jelenleg szabadalmaztatás alatt áll, közli az egyetem honlapja.

A debreceni kurzus április 5-én, pénteken 16 órakor folytatódik Kovács Béla Lóránttal, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatójával. Előadásának címe: A mesterséges intelligencia.