hirdetés
hirdetés
2021. május. 16., vasárnap - Mózes, Botond.
hirdetés

Európai immunizációs hét: a védőoltások fontosságáról

Isabel de la Mata, az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságának főtanácsadója szerint a Covid rávilágított a védőoltások alapvető szerepére a betegségekkel szembeni védekezésben. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a védőoltások évtizedek óta világszerte több millió ember életét mentették meg eddig is. Az idén április 26. és május 2. között megrendezésre kerülő európai immunizációs hét jó alkalom ennek az üzenetnek a terjesztésére.

hirdetés

Miért kellene az embereknek osztaniuk az Ön védőoltások biztonságosságába vetett bizalmát?

Ahogy az összes gyógyszer esetében is, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) csak akkor hagyja jóvá egy oltóanyag EU-szerte történő alkalmazását, ha az oltóanyag biztonságosnak és hatásosnak bizonyul, és egyértelmű, hogy többletértéket nyújt. Ennek megállapítását egy jól bejáratott, megbízható folyamat teszi lehetővé, amely klinikai vizsgálatokat, tudományos elemzéseket foglal magában, és kiterjed az összes releváns adat több száz szakértő általi vizsgálatára.

Minden gyógyszernek, beleértve az oltóanyagokat is, lehetnek másodlagos vagy mellékhatásai, ezek azonban elenyészőek az általuk megelőzni kívánt betegség jelentette kockázatokhoz képest. Az egyik Covid19-oltóanyaggal kapcsolatban felmerült, hogy esetleg összefüggésbe hozható egy ritka véralvadási problémával. Ez rendkívül sajnálatos, de ne feledjük, hogy nagyon ritka mellékhatásról van szó: egy millió beadott oltásra vetítve hat ilyen esetet jelentettek. Ez a példa jól szemlélteti farmakovigilancia-rendszerünk működését: ezeket a rendkívüli, nagyon ritkán előforduló eseteket észlelték, azonosították és elemezték, aminek alapján az EMA egyértelmű, tudományos alapokon nyugvó ajánlást fogalmazhat meg az oltóanyag biztonságos és eredményes használatának lehetővé tétele érdekében. Az EMA az engedélyezést követően is figyelemmel kíséri a vakcinák biztonságosságát, hogy garantálni tudja: az előnyök összességében felülmúlják a mellékhatások kockázatát.

Az oltóanyagokkal kapcsolatos információk publikusak és megtalálhatók az EMA honlapján. A teljes átláthatóság tükrözi és ösztönzi is a bizalmat.

Beoltanak egy pácienst a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina második adagjával a Soproni Gyógyközpont 2021. április 15-én. MTI/Filep István
Beoltanak egy pácienst a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina második adagjával a Soproni Gyógyközpont 2021. április 15-én. MTI/Filep István

Évtizedek óta köztudomású tény, hogy a védőoltások eredményesek. Menjünk csak vissza gondolatban az időben, egészen az 1960-as évekig, amikor is a himlő, a kanyaró és a gyermekbénulás a gyermekek egészségkárosodásához vezetett, fennmaradó fogyatékosságot okozott, sőt életeket is követelt. A gyermekkori védőoltások azonban saját sikerük áldozatai lettek. Az általuk megelőzött betegségek oly ritkává váltak, hogy az emberek tévesen azt feltételezték, hogy már nincs is rájuk szükség. Az elmúlt években – szükségtelenül és tragikus módon – újra elterjedtek a védőoltással megelőzhető betegségek, mint például a kanyaró.

Mit tesz a bizottság annak érdekében, hogy mindenki hozzáférhessen a valós és pontos információkhoz?

A védőoltásokkal szembeni szkepticizmus nem új keletű. A Covid19-világjárvány rávilágított a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság összetett jellegére és a téves vagy szándékosan terjesztett félrevezető információk szerepére. A pandémia azonban lehetőséget ad arra, hogy megvitassuk a jogos aggodalmakat és feltárjuk a tényeket.

A Bizottság ebből a megfontolásból, a tisztánlátás elősegítése érdekében hozta létre a Biztonságos koronavírus-oltóanyagok Európa számára című weboldalt, és szorosan együttműködik az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (EMA), az uniós tagállamokkal, a tényellenőrző szervezetekkel és a közösségimédia-platformokkal annak biztosítására, hogy mindenki pontos információkhoz jusson a védőoltásokról és más létfontosságú népegészségügyi kérdésekről. A Bizottság az európai immunizációs hét keretében, valamint a közelmúltban elindított Európai Vakcinázási Információs Portál (vaccination-info.eu) segítségével fel fogja hívni a figyelmet a védőoltások előnyeire.

Ahogy az elmúlt hónapban az Európai Uniós Egészségügyi Díj megmutatta, a védőoltásoknak határozott támogatói is vannak, akik keményen dolgoznak ezen életmentő népegészségügyi eszköz előmozdításán. Együttes erőfeszítéseink gyümölcsözőek, többek között az olyan betegségek tekintetében, amelyek nemrég kerültek be az oltási programokba (ilyen pl. a méhnyakrák).

Okozott-e fennakadást a Covid-19 a más betegségek elleni oltási programokban?

2020-ban az egészségügyi szolgálatások szintjén túlterheltséget okozott a világjárvány elleni küzdelem, és egyes területeken az erőforrásokat a váratlanul nagy számú Covid19-betegek kezelésére kellett fordítani, többek között az oltási programokra elkülönített források átcsoportosításával. A helyzet azóta rendeződött.

Ugyanakkor a WHO becslései szerint világszerte közel 20 millió gyermek nem kapja meg a szükséges oltóanyagokat, és sokaknak serdülőkorban, felnőttkorban vagy idős korban kell nélkülözniük a létfontosságú oltóanyagokat. Az optimális egészségvédelem érdekében felnőttkori és emlékeztető védőoltásokra is szükség van.

Ha mindenki a koronavírus elleni védőoltásokra összpontosít, nem nehéz felhívni a figyelmet más oltási programokra?

De. Ugyanakkor a világjárvány következtében az emberekben tudatosodott, hogy milyen létfontosságúak lehetnek a védőoltások, és ez arra ösztönözheti őket, hogy más betegségekkel szemben is beoltassák magukat és gyermekeiket. A Covid rákényszerítette az embereket, hogy jobban odafigyeljenek az egészségükre, és az utóbbi évben sokan egészségesebb életmódra tértek át, ügyelve arra is, hogy megkapják a szükséges védőoltásokat. Reméljük, hogy ez a tendencia a világjárvány után is folytatódni fog.

Mi a helyzet a veszélyeztetett csoportokkal?

A súlyos egészségügyi problémák miatt veszélyeztetett személyek nem mindig olthatók be. Számukra ezért különösen fontos, hogy mások megkapják az oltást, s így kialakuljon a nyájimmunitás és csökkenjen a megfertőződés kockázata. A szociális helyzetük miatt veszélyeztetett személyek, például a hajléktalanok és a menekültek nehezen elérhetők, és életkörülményeik miatt fogékonyabbak az összes betegségre. Előfordulhat, hogy nincs oltási könyvük, illetve nem férnek hozzá a számukra szükséges információkhoz és szolgáltatásokhoz.

Ön azt mondta, hogy a lakosság beoltása a „szolidaritás megnyilvánulása”. Miért gondolja így?

Aki beoltatja magát, immunitást szerez, de ha a beoltottak száma elegendően nagy, akkor azok is védettek lesznek, akik azért nem kaphatnak védőoltást, mert immunrendszerük legyengült vagy mert nem férnek hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz. A kórokozók nem terjednek tovább, ha nem találnak kiszolgáltatott gazdaszervezetet. Az oltás ezért a szolidaritás megnyilvánulása: a legalkalmasabb eszköz arra, hogy feltartóztassuk a fertőző betegségeket.

(forrás: Európai Bizottság)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés