Horváth Judit cikkei

Új, innovatív készítmények befogadására készül az egészségbiztosítási alapkezelő.

Magyarországon két helyen, Budapesten jelenleg csak egyetlen kórházban adagolja gép a betegek napi gyógyszereit. Az idáig vezető útról, s az azóta szerzett tapasztalatokról dr. Higyisán Ilonát, a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház főgyógyszerészét kérdeztük.

A betegútnak ma már szerves része az internetes információkeresés, hangzott el azon a konferencián, ahol a digitális pharmával kapcsolatos tényeket, tévhiteket és lehetőségeket vették számba.

A kullancsok Európa egyre nagyobb részét hódítják meg, birtokba vették a magas hegyeket, s a skandináv államokat is. Nálunk régóta itthon vannak.

Az étrend-kiegészítőkkel két baj lehet: vagy nincs benne az, amit a dobozára írtak, vagy olyasmit tartalmaz, amit nem tüntettek fel.

Gyógyítani akkor is kell, ha kampányidőszak van, így olyan, hogy nem történik semmi, nem létezik, mondja Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) új igazgatója.

Jövőre több támogatás jut a fiókgyógyszertáraknak, s talán közmegegyezéssel rendeződik a patikai ügyelet is, hangzott el többek között a gyógyszerészi kamara köztestületi tanácskozásán.

Jövőre 25 ezer munkatárs vizsgálatával megkezdődik az egészségügyi dolgozók hepatitis C szűrése. Magyarországon 70 ezer fertőzött lehet, közülük 40 ezerre tehető azok száma, akik már kezelést igényelnének, 20 ezren azonban nem is tudnak arról, hogy betegek.

A speciális gyógyászati célra szánt tápszerek  egyetlen szavának átírása sokba kerülhet a fogyasztóknak.

Csak új pacienseknél, csak elsőként választható készítmények esetében, de nem minden tételesen finanszírozott betegség esetében lesz kötelező a legolcsóbb gyógyszerrel kezdeni a terápiát.

Az amerikai gyógyszerhatóság szerint ezer milliárd dollár a világ gyógyszerforgalma, s ennek 10 százaléka hamisítvány.

Új igazgatót választottak a MAGYOSZ élére dr. Illés Zsuzsanna személyében, aki az európai gyógyszer-azonosítási rendszer hazai kialakításának az egyik spiritus rectora. Erről kérdeztük.

A közelmúltban dr. Greskovits Dávid személyében új elnök került a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) élére, akitől azt kérdeztük, igaz vagy csak látszólagos a gyógyszerpiaci csend?

A bátrak már szeptembertől regisztrálhatnak az EESZT-hez történő csatlakozáshoz, novembertől azonban a csatlakozásra kötelezett egészségügyi szolgáltatók orvosainak és a gyógyszerészeknek kötelező használniuk a rendszert.

Korra és nemre való tekintet nélkül egyre többen vásárolnak és használnak étrend-kiegészítőt – hangzott el többek között a Pharma Tribune étrend-kiegészítőkről szóló konferenciáján.

A paralel kereskedelemről nyílt színen szinte soha, legfeljebb szűk szakmai körökben esik szó. Úgy teszünk, mint az úri családban megesett lánnyal: agyonhallgatjuk, holott törvény által szabályozott, legális tevékenységről van szó.

Közel két évtizede figyelmeztetnek a gyógyszerreklám végén a kockázatokra és mellékhatásokra, ám hamarosan változik a közismert szlogen.

Egy felmérés tanúsága szerint a megkérdezettek 31 százaléka olyan gyógyszert is bevesz, amit nem neki írtak fel. Van tehát miről beszélniük egymással a gyógyszerpiac szereplőinek.

A budaörsi tűzben 400 féle gyógyszer raktárkészlete hamvadt el, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatójának ígérete szerint azonban semmiből sem lesz hiány.

Több százezer nyugtató illegális forgalmazása miatt két fővárosi gyógyszertár működését függesztette fel az illetékes hatóság.

Február elsejétől hat új hatóanyag már szerepel a tételes finanszírozási listán, kilenc készítmény a remények szerint március elsejével jelenhet meg a gyógyítás normál palettáján.

Az étrend-kiegészítők forgalma még a legmélyebb gazdasági válság évében is tíz százalékkal nőtt.

Ma már több mint 500 készítmény viseli a „Magyar Gyógyszer” védjegyet, amelyet csak azok a termékek kaphatnak meg, amelyeket nemcsak itthon fejlesztettek ki, hanem Magyarországon is gyártanak, hangzott el a többi közt a VI. Gyógyszerész Köztestületi Napokon.

Tavaly 4,8 százalékkal nőtt a 2315 gyógyszertári vállalkozás nettó árbevétele, amelynek forrását elsősorban a nem támogatott termékek adták – derült ki a Magyar Gyógyszerészi Kamara hétfői háttérbeszélgetésén.

Bár a gyógyszer-nagykereskedelem esetleges „központosításáról” már többször is szó esett az elmúlt hónapokban, az érintettekkel erről eddig még senki sem váltott szót.

Kormányhatározat jelenik meg a gyógynövényipar fejlesztéséről, a klinikai vizsgálatokról, s elkészült az orvosi berendezés- és eszközgyártásra vonatkozó stratégia is.

Mint az a Grandexpo hétvégi konzultációján kiderült, itt az ideje annak, hogy a makrogazdaság által az elmúlt évtizedekben gyakorta „rángatott” gyógyszertámogatás kérdése ismét az „asztalra” kerüljön, miközben arra is válaszolni kell, hogy mennyit költhet e célra az ország.

A cafeteria-rendszer átalakítása számos egészségügyi szolgáltatót, így a patikák bevételét is érzékenyen érinti, nem véletlen, hogy a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) együttműködési megállapodást kötött az önkéntes pénztárak szövetségével.

Év végére a patikák gyógyszerészi tulajdonrészének meg kell haladnia az 50 százalékot. Csökkentett kamattal, s nagyobb hitelösszeggel segíti e cél elérését az állami patikaalap.

A gyógyszeripar az orvosokkal, gyógyszerészekkel és egészségügyi intézményekkel kötött megállapodások nyilvánossá tételével vállalja az átláthatóságot.

Tavaly már a lakosság 60 százaléka találkozott a gyógyszerhamisítás veszélyére figyelmeztető hirdetéssel, ám ennek ellenére, 2014-hez viszonyítva 2 százalékkal nőtt a hamis termékeket vásárlók aránya.

2011-ben 350 millió beteget kezeltek biológiai gyógyszerekkel, s ugyanebben az esztendőben már 650 új biológiai készítmény fejlesztése, kipróbálása zajlott világszerte, hangzott el a Medical Tribune által szervezett, „Tájékozódási pontok a biológiai terápiák változó világában” címmel megtartott továbbképzésen.  

Elsősorban középosztálybeli középkorú nők vásárolják az étrend-kiegészítőket. Évente 70 milliárd forog ezen a piacon, bár sok esetben rejtély, mit is tartalmaznak valóban a pirulák.

A korábban tervezettnél fél évvel később lesz kötelező csatlakozni az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT), hogy az elektronikus személyazonosító igazolvány is kompatibilis legyen a rendszerrel – derült ki a többi közt a Medical Tribune, az Infotér Egyesület és a Szinapszis Kft. április 26-ai PharmaInfoTech (PIT 1.0) elnevezésű konferenciáján.

Még mindig nem dőlt el az OEP sorsa, jelentős változás várható a kórházak finanszírozásában, formálódik a kancelláriai rendszer, s lesz külön alapellátási laborkassza.

Valamilyen igazolásunk ugyan lesz róla, de receptjeink immár az elektronikus térben mozognak majd. A rendszer teljes körű bevezetését jövő tavaszra ígérik.

A liberalizált rendszer korrekciója megtörtént, akárcsak a gyógyszertárak gazdasági válságból való kivezetése – lényegében elindult egy stabilizációs folyamat, amelynek kezdőpontja 2014–2015-ben keresendő. Interjú Hankó Zoltánnal, a Magyar Gyógyszerészi Kamara közelmúltban újraválasztott elnökével.

Bár a gyógyszertárak ügyeleti rendjének szabályozásáról már tavaly megkezdődtek a tárgyalások, végleges eredmény helyett mindmáig legfeljebb a gyógyszerészek szervezeteinek elképzeléseiről adhatunk számot.

Ha egy ország bekapcsolódik a nagy nemzetközi klinikai vizsgálatokba, az növeli az adott állam versenyképességét az innováció területén. Az országok között hihetetlenül éles a verseny, ám mint az a Medical Tribune októberi konferenciáján kiderült - ahogy ezt a Pharma Tribune felidézte -: a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal versenypályázati rendszere nem a pénzről, hanem elsősorban a megoldandó feladatról szól.

Európa egyik legátfogóbb informatikai rendszere van kiépülőben, annak érdekében, hogy a gyártótól a betegig kövessék minden egyes vényköteles készítmény útját. A kontinensen évente 17 milliárd doboz gyógyszer kerül forgalomba összesen 177 ezer expediáló helyről – derül ki az Ilku Líviával, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatójával, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetőjével készült interjúból, melyet a Pharma Tribune nyomán közlünk.

Nagy többséggel újra dr. Hankó Zoltán eddigi elnököt választották a hét végén a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökének. Mint a rendezvényen kiderült: a jövő év elejétől az étrend-kiegészítők piacfelügyeletét is szeretné megszerezni az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI).

Tavaly tovább csökkent a veszteséges patikák száma, mint ahogy tartozásuk is lassan a 2010. évi közel felére apadt. A patikai tulajdonlást illetően 2016 ígérkezik izgalmasnak.

Bár néhány éve még úgy tartották, az originális biológiai készítmény nem váltható fel biohasonló társával, mára megdőlt e tétel.

A várandósoknak és közvetlen környezetüknek ma már kimondottan ajánlott néhány védő- illetve emlékeztető oltás, mint ahogy rendelkezésre áll a felnőttek oltási naptára is.

Lépésváltásra kényszerül a gyógyszeripar, amely a vertikálisan integrált blockbaster modellből egyre inkább egészségnyereségre fókuszáló ökoszisztémává válik.

Az unió számos országában évek óta zajló Compassionateuse program hazai bevezetése 2016 januárjától várható. Ennek keretében a rászoruló betegek olyan gyógyszerekhez is hozzájuthatnak majd, amelyek egyelőre még sehol sincsenek törzskönyvezve – vagyis nem rendelkeznek forgalomba hozatali engedéllyel –, ám a velük zajló gyógyszervizsgálatok olyan fázisba jutottak, amelynek során hatékonyságukhoz és biztonságosságukhoz már nem fér kétség.

A társadalom nem hajlandó kétszer megfizetni ugyanazon hatóanyag árát, viszont szívesen áldoz az innovatív megoldásokra. A generikus piac jelenéről és jövőjéről Kósa Fruzsinát, az IMS Health munkatársát kérdezte a Pharma Tribune.

A védőoltást ellenzők inkább a jobb módú dunántúli járásokban lelhetők fel, a hátrányos helyzetű térségekben soha.

Megyei helyett regionálissá válik a tisztigyógyszerészi rendszer, amely ráadásul „gazdát” is váltott. A gyógyszer-kiskereskedelem legfőbb ellenőrei már nem az ÁNTSZ, hanem az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) sorait erősítik.

A gyógyszerhamisítás és az illegális gyógyszerkereskedelem jelenleg a szervezett bűnözés legjobban megtérülő vállalkozása. Nem véletlen, hogy az Interpol vezényli az ellene zajló akciókat.

Valószínűleg a parlament őszi ülésszakán kerül a képviselők asztalára az új közbeszerzési törvény tervezete.

Nincsenek könnyű helyzetben a forgalmazók, ám az étrend-kiegészítői piac ezzel együtt virul: az éves forgalom több tíz milliárd forint.

Már Magyarországon is foglaltak le illegális gyógyszerüzemet. Igaz, az ORFK kábítószergyártót keresett, helyette azonban hamis gyógyszerek millióit találta.

A gyári név mellőzése, s az alkalmazási előíratok szerkezete egyaránt nehezítik a biohasonló készítményekkel gyógyító orvosok munkáját.

Az új gyógyszerügyi hatóságról, a gyógyszeripari portfóliócserékről, az országos közbeszerzésbe vont hatóanyagokról és orvostechnikai eszközökről is beszámoltak a szakemberek a kiadónk „Mi vár ránk? – Gyógyszeripar 2015” című konferenciáján, ahol az is kiderült, a vaklicittől nem remélnek már olyan jelentős megtakarítást, mint korábban.

Itthon ma még elsősorban hitbeli kérdés, hogy melyik rendszergazda szoftverét választja a gyógyszerész. Németországban a miénknél jóval bonyolultabb rendszer működik – derül ki a többi közt dr. Légrádi Gáborral, az LX-Line Kft. ügyvezető igazgatójával készült interjúnkból.

A megújítandó gyógyszerész képzésről, a magisztrális medicinák jövőjéről, s a kispatikák helyzetéről is tárgyaltak hét végén a patikusok.

Bő három év múlva egy informatikai felhőből figyelik minden egyes gyógyszerdoboz útját az Európai Unióban. A gyógyszerbiztonság azonban drága dolog.

A tavalyi eredmények tükrében úgy tűnik, a 2011-es mélyrepülés után stabilizálódik a hazai gyógyszertárak gazdasági-pénzügyi helyzete.

Az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetsége (EFPIA) a gyógyszeripar és az egészségügyi szakemberek és egészségügyi szolgáltatók/szervezetek anyagi kapcsolatának átláthatóvá tételére új önszabályozó irányelvet vezet be Magyarországon is. A  Transzparencia Kódex előírása a gyógyszerészek és a gyógyszergyártók kapcsolatára is vonatkozik. 

Az egészségbiztosítási alap idei költségvetése különböző jogcímeken összesen 56 milliárd forintos gyógyszergyártói befizetéssel kalkulál. az év első négy hónapjában összesen 13,5 milliárd már befizettek a forgalmazók. 

A Bayer jelenleg is zajló 43 klinikai vizsgálatában öt olyan hatóanyag szerepel, amely bevezetése esetén áttörést hozhat a gyógyításban.

Az úgynevezett biológiai gyógyszerek megjelenése nemcsak az alkalmazó orvosokat, de a finanszírozókat is új helyzet elé állította – derült ki a Medical Tribune által szervezett szakmai háttérbeszélgetésen, amelyen dr. Dank Magdolna, a Semmelweis Egyetem I. Számú Belgyógyászati Klinika Onkológiai részlegének vezetője, valamint a Corvinus Egyetem munkatársa, Dankó Dávid vázolta fel a témával kapcsolatos dilemmákat.

Sajátos, új iparpolitikájával a kutatás-fejlesztés és az innováció megkerülhetetlen szereplőjévé kíván válni Nagy-Britannia.  Hosszú időre szóló, kormányzati ciklustól független iparpolitikai konszenzus jött létre 2011-ben. Irigylésre méltó átgondolt, komplex rendszer. Például szolgálhat(na) Magyarország számára is. 

A 12-13 éves lányok számára 2014-től költségvetési forrásból biztosítja az állam a HPV vakcinát, csak még azt kell tisztázni, a gyakorlatban mit is jelent pontosan e védőoltás kötelezően ajánlott jellege.  

Számos kisebb gyógyszerpiaci módosítás mellett új támogatási kategória bevezetéséről, valamint a preferált referencia ársáv határának szélesítéséről, s a delistázási korlát emeléséről döntött a parlament.

A kormány stratégiai együttműködési megállapodást kötött az Egis Gyógyszergyárral. A dokumentum mai aláírását összekötötték a cég új Hatóanyagtechnológiai Kutatás-Fejlesztési Központjának átadásával.

Egyelőre meglehetősen lanyha a patikai tulajdonrész vásárláshoz rendelkezésre álló hitelek iránti érdeklődés – derült ki a Magyar Gyógyszerészi Kamara szombati rendezvényén. A Köztestületi Napokon elhangzottak szerint az OEP jövő évi büdzséje már tartalmazza az eseteleges tulajdonszerzéshez szükséges forrást. Semmi sem marad titokban: a tulajdonszerzést minden egyes esetben a nemzetgazdasági miniszter hagyja jóvá – minden szerződés „felkerül az asztalra”.  

Igaz, a vártnál lassabban. Érdeklődőkben ugyan nincs hiány, s már néhány tulajdonrész vásárlásra is lezajlott, de még mindig nem látszik biztosnak, hogy a kormányzati cél – valamennyi hazai patikában minimum 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkezzenek a gyógyszerészek – a jövő esztendő első napjára teljesül. 

Különleges, kedvezményezetti státuszt kaphat néhány gyógyszer – többek között ez is kiderül abból a saláta törvény tervezetéből, melyről a közeljövőben dönthet az Országgyűlés.  Ha az országgyűlési képviselők rábólintanak, akkor a jövőben a gyógyszervisszaélések vizsgálata során akár ügyvédjük jelenléte nélkül is meghallgathatnák a tanúkat, így például az orvosokat is. 

Gáldi Károly összesen két esetre emlékszik, amikor naponta rohantak Bécsbe, illetve Németországba egy-egy medicináért.

A gyógyszeres terápia félbehagyása miatt az OEP 1,5-1,8 milliárd forintot dob ki évente az ablakon csupán a skizofrén betegek esetében. A depressziósok viszont úgy tűnik, kezelés helyett inkább a rejtőzködést választják.

Az állami szerepvállalás mértéke, a tulajdonszerzés módja, a hitellehetőségek és a generációváltás esélye – ezek voltak a fókusztémák a fővárosi és a Pest megyei gyógyszerészek számára szervezett szerda esti rendezvényen.

Az MNV Zrt kezelné az államhoz kerülő patikai üzletrészeket. A cég árversenyen értékesítené a nála lévő tulajdonosi jogokat.  

A kötelező oltások körének bővítése kényes téma, a rubeola elleni vakcina például húsz évig várt arra, hogy minden gyerek megkapja. 

Leggyakrabban adminisztrációs hiányosságok miatt emelnek kifogást patikai vizsgálataik során a tiszti főgyógyszerészek, tiszti gyógyszerészek – mondta el a PharmaOnline-nak dr. Cseh Ildikó országos tiszti főgyógyszerész. A rendszeres ellenőrzés okán a gyógyszertárak – legyen szó, akár közforgalmúról, akár intézetiről – megfelelnek a működési engedélyükben foglaltaknak.

Másfél év után a cégek már tudják, nem érdemes túllihegni az árcsökkentést, mert azon csak veszíthetnek. 

A kormány állítólag keddi ülésén adja végső áldását a patikusi tulajdonszerzést támogató pénzügyi konstrukciókra, a hitelnyújtóknak azonban van még mit tanulniuk a gyógyszer-kiskereskedelem világáról.

Vajon nincs lelkiismeret furdalása Hankó Zoltánnak azért, mert a gyógyszerészek, más társadalmi csoportokkal szemben ismét kiváltságos helyzetbe kerülnek? 

A gyógyszerészi tulajdonrész növelésére kidolgozott két pénzügyi konstrukció egyikénél valószínűleg a vevők 10 százalékos önrészétől is eltekintenek – derült ki azon a háttérbeszélgetésen, ahol a GKI-EKI ismertette a patikák között, több témában végzett felmérése eredményeit.

Fellélegezhetnek a krónikus betegek, az orvosok ismét rendelhetnek egy recepten, kötelező kiváltási dátum megjelölése nélkül három hónapra elegendő gyógyszeradagot. Az opiát tartalmú erős fájdalomcsillapítók neve pedig a jövőben nem kábítószer, hanem fokozottan ellenőrzött szer.

Összesen 62 féle hatóanyag illetve hatóanyag csoport került fel arra a listára, amelyet központosított közbeszerzéssel vásárolnak meg az immár államosított kórházaknak, illetve az állami tulajdonba került szakrendelőknek. A közbeszerzés kiírása azonban a korábbi ígéretek ellenére idén év elejére csúszott át.

Döntés született arról, hogy a patikáknak januártól juttatandó szolgáltatási díj mire fordítható, s arról is, hogy adott esetben mégis csak vállalhat „másodállást” a gyógyszertár vezetője.

A gyógyszerészek megússzák az iparűzési adó emelését, a nagykereskedők viszont többet kénytelenek fizetni 2013-tól. A nagy- és kiskereskedők összefogásával többszöri nekifutással sikerült a kétmilliárdos többlet befizetési tervet párszáz milliósra korrigálni.

A legutolsó pillanatban benyújtott képviselői módosításokhoz képest az elfogadott jövő évi költségvetésben már nem változtak az egészségügyre fordítható összegek. Jobb jövőre sem lesz, reménykedjük: talán rosszabb sem.

A gyógyszerpiacot szőrőstül-bőröstül átfazonirozó szakértők sokféle javaslatának egyike volt egy központi orvoslátogatói hálózat létrehozása. Mint idővel kiderült, ez az ötlet végül elenyészett az  unortodox intézkedések sűrűjében, ám arra mindenesetre jó ürügyül szolgál, hogy megnézzük, más országokban miként működnek a hasonló rendszerek.

Hosszas huzavona után végül 63 milliárd forinttal tervezi megemelni a kormány a jövő évi gyógyszerkasszát. Ugyanakkor a korábban 25 milliárdos hiánnyal tervezett egészségpénztári költségvetést null-szaldóssá alakítanák.

Lapunk információja szerint a kormány ugyan  szerdai ülésén állítólag elfogadta a gyógyszerkassza 53 milliárdos emelését, ám ugyanakkor további 15 milliárdos megtakarítást tűzött ki célul.

Egy évi adatbegyűjtés, tisztítás, egyeztetés és elemzés után a rajtpisztoly dördülésére vár a központi kórházi gyógyszerbeszerzés. A hatóanyaglista összeállt, mint ahogy azt is kimunkálták, milyen készítményeket milyen eljárás keretében szeretnének az érintett egészségügyi intézmények számára biztosítani. A tenderkiírásra már december sor kerül.

Nemcsak egymással éles piaci versenyben lévő hatóanyagok, hanem monopolhelyzetet élvezők is felkerültek a nemrég elkészült központi kórházi gyógyszerlistára. A korábban gondolt 100-110 milliárdos kórházi gyógyszerfelhasználásról pedig kiderült, hogy minuszolva belőlük néhány tételt, ténylegesen 35 milliárd forintos nagyságrendet jelent.

Utólag kár azon elmélkedni, hogy vajon a kormány elsőként miért a Coca Colával, s miért nem az egyik legjelentősebb hazai céggel, az innováció, s a kutatás-fejlesztés egyik magyar zászlóshajójával, az egyébként 25 százalékban állami tulajdonban lévő Richter Gedeon Nyrt-vel kötött stratégiai partnerségi megállapodást. A lényeg, hogy megtörtént: november 2-án Orbán Viktor miniszterelnök, s Bogsch Erik vezérigazgató végül parafálta az említett szerződést.

Bár elsősorban a vérzékenyek influenza elleni védelmét szolgálja a francia Pasteur Intézet által kifejlesztett új intradermális vakcina, meglehet, az alig másfél milliméteres mikrotűvel felszerelt oltást már nem az orvosok, hanem a patikusok adják majd be. Nem csak a hemofiliásoknak, hiszen az oltóanyag bárkinek beadható.

Újabb salátatörvény segítségével írják át idén immár sokadszor a különféle egészségüggyel kapcsolatos törvényeket. A tervbe vett intézkedések közül csak egy a 90 ezer egészségügyi dolgozó mozgóbérének befagyasztása.

Sok jó nem várható a nemzetközi gyógyszerpiacon, s ez nálunk sincs másként. Ez utóbbi a magángyógyszerészek konferenciáján derült ki, ahol az is elhangzott: azonnali 20 milliárdos tőkeinjekcióra – külső forrásra – lenne szüksége a patikáknak.

Ad absurdum még az is előfordulhatna, hogy az állam egy forintban állapítja meg a társadalombiztosítás gyógyszerkasszájának összegét, s ami ezen felül kiadásként jelentkezik, azt befizetteti a gyártókkal. Ez lenne az úgynevezett sávos befizetés, amellyel eddig csak riogatták a gyártókat, mára viszont reális veszélyé vált a bevezetése.

Ha az adatokkal másként bánunk, annak következményei lesznek a betegellátásban is – jelentette ki Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a Medical Tribune csütörtöki, "Költséghatékonyság a gyógyszer- és egészségiparban 2." című konferenciáján.

Az Országgyűlés költségvetési bizottsága szerdai ülésén elfogadta az úgynevezett spanyol rendszer finomhangolásáról szóló javaslatot. Az idén augusztus elsején bevezetett többlet befizetési kötelezettséggel kapcsolatban korábban több kritikai észrevétel hangzott el.

A korábban márkahű vásárlók egyre inkább árérzékennyé válnak. A vényköteles és a vény nélküli készítmények forgalma egyaránt lelassult az elmúlt években, annak ellenére, hogy akad gyógyszertár, ahova hetente 30-40 patikalátogató is bejelentkezik a gyártók képviseletében.

Az inzulingyártók tárgyalásban állnak a kormánnyal annak érdekében, hogy az augusztus elsejétől bevezetett spanyol modell befizetési kötelezettsége ne vonatkozzon rájuk. Ellenkező esetben anyacégeik akár úgy is dönthetnek, hogy kivonják készítményeiket a támogatási körből.

Állami orvoslátogatói rendszer kiépítésétől a gyógyszergyártók 2013-as, egyszeri ötmilliárdos megsarcolásáig sokféle ötlet forog a gyógyszerkassza jövő évi betarthatósága érdekében. Előtte azonban az idei büdzsét kellene valahogy rendbe tenni oly módon, hogy a betegek változatlanul hozzájussanak életmentő gyógyszereikhez.

Október elsejétől ismét több száz gyógyszer fogyasztói ára csökken, ami közel egymilliárd forintos árrés-kiesést jelent a gyógyszertáraknak. Közben megkezdte munkáját az a bizottság, amely kimunkálni hivatott a patikusi tulajdonrész növeléséhez szükséges hitelkonstrukciót.

Új társadalmi szerződésre van szükség a gyógyszeripar és a kormányok között, s ez fokozottan igaz Magyarországra, ahol a gyógyszer közkiadások – amennyiben maradnak a jövő évi költségvetés eddig megismert számai – épp az 1994-es szint 50 százalékáig süllyednek.

Augusztustól csökken a nagykereskedők, s emelkedik a patikák árrése. Az átcsoportosítás 3-3,2 milliárddal kurtítja meg a nagykereskedők bevételét, úgy tűnik, éket verve a hazai gyógyszer-kereskedelem két meghatározó szereplője közé.

Bár a gyógyszer nagy- és kiskereskedők között nehéz határvonalat húzni, a gyógyszertárak mégis szemet vetettek a nagykereskedők árrésének egy részére, bár meglehet, így többet veszítenek a réven, mint amennyit nyernek a vámon. Interjú a Hungaropharma vezérigazgatójával, Feller Antallal.

Ellentételezés nélkül idén több milliárdos árrés-tömeg veszteséget könyvelhetnek el a gyógyszerészek. Úgy tűnik azonban, a kormányzat többféle módon igyekszik kárpótolni stratégiai szövetségesét, így Patika Alapot hoznának létre, s a nagykereskedők árrésének egy részét is átirányítanák a patikusokhoz.

Az egyre nehezebb körülmények ellenére a német cégóriás, a Bayer gyógyszerrészlege nem tervezi kivonulását az országból, mondta a Medical Tribune-nek dr. Gerhard Waltl, a Bayer Hungária ügyvezető igazgatója, a Pharma üzletág vezetője. Az viszont már a Széll Kálmán Terv 2.0 gyógyszerkasszát érintő intézkedéscsomagjától függ, hogy az ártámogatottak között hagyják-e készítményeiket vagy kivonják őket onnan.

A Balog Zoltán miniszter által jegyzett módosító indítványokból végre kiderült, hogy a gyógyszergyártók milyen magyarosra fazonírozott spanyol befizetési kötelezettségre számíthatnak, s hogy a miniszter miként véli feloldhatónak az államtitkára, s az orvoskamarai elnök közötti feszültséget.

A pénteken késő este nyilvánosságra hozott jövő évi költségvetési terv számai nem sok jóval kecsegtetik az egészségügyet. A számok alig észrevehető mértékben vagy egyáltalán nem mozdultak el a tavalyi és az idei kiadási tételekhez képest.

Alig egy év alatt már több mint száz gyógyszert vontak ki a magyar piacról, hangzott el csütörtökön Budapesten egy háttérbeszélgetésen.

Döntés ugyan még nincs a részleteiről, de már erős kritikák érik a gyógyszerkiadások megfogására bevetni tervezett „spanyol modell” magyar másolatát. Fő gyengeségének tartják, hogy a kormány azzal nagyobb kárt okozna a gyártóknak, mint amekkora hasznot hajtana a magyar költségvetésnek.

Elképzelhetetlenül nagy lehet a gazdasági tárca megtakarítást ösztönző nyomása, ha az egészségpénztár egyre határozottabban kénytelen bizonyítani: a közgazdászok szeme előtt lebegő sok-sok milliárdból gyógyszerek segítségével embereket tartanak életben. Ezen ugyan lehet változtatni, de a döntés ódiumát a politikusoknak kell viselniük.

Hol húzódik a hiteles tájékoztatás határa, hol van az a pont, ahol a gyógyszercég  már érinti ezt a vonalat, illetve át is lépi azt? Mostantól a négy nagy gyógyszergyári szervezet közös etikai kódexe hivatott őrködni a gyógyszerekkel kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció korrektsége felett.

Összességében 900 millió forintot utal a generikus programban élen járó patikáknak május 21-én a Kincstár. Ez azonban sovány vigasz a gyógyszerészeknek, akik a Széll Kálmán Terv megtakarítási akcióinak eredményeként eddig árrés-tömegük 15-16 százalékát bukták el.

Az elmúlt egy év intézkedései nyomán mélyrepülésbe kezdtek a hazai gyógyszergyártók jobbára generikus készítményeinek árai. Kérdés, vajon a tervbe vett további szigorítások során enged-e a magyar gyártókkal szembeni kérlelhetetlenségéből a kormány, vagy sem.

Egyre több drága gyógyszer kerül tételes elszámolási kategóriába. A cél jogos: takarékoskodni a több százezer, esetleg több millió forintba kerülő készítményekkel. De vajon mi garantálja, hogy e jobbára ma még mennyiségi kérdés nem válik minőségivé, amelynek kárvallottjai a betegek lehetnek?

A gyógyszerészeket is meglepetésként érte, hogy a Széll Kálmán Terv 2.0 változatában a kispatikákat illető szolidaritási díj eltörlésével számol a kormány. A kisforgalmú, vidéki patikák talpon maradása azonban elképzelhetetlen pénzügyi támogatás nélkül.

Pillanatnyilag senki sem ismeri pontosan a hazai kórházak gyógyszerfelhasználását, így számos kérdés nyitott még az erre alapozott központosított közbeszerzésekkel kapcsolatban. Az országos adatgyűjtést és annak elemzését követően az első tendereket legkorábban a nyár végén, ősz elején írhatják ki, amelyek eredményeképpen 2013-tól biztosíthatják az intézményeknek a tervek szerint a korábbinál jelentős olcsóbb beszerzéseket.

A generikus gyógyszergyártók szerint maradványáron beszerzett készletek dömpingáraival nyomják le a gyógyszerárakat. Egyesületük többek között megfontolásra javasolja az életkor szerint differenciált gyógyszerár-támogatás bevezetését. A kormány állítólag mai ülésén tart seregszemlét a gyógyszerkassza további megkurtítására tett javaslatok fölött.

A gyógyszergyártók kizárólag a betegek terheinek növelésével tartják elképzelhetőnek a gyógyszerkassza további csökkentését. Javaslataikban a MAGYOSZ óvatosabb, az innovatív gyártókat tömörítő AIPM ötletei hatékonyabbnak tűnnek. Más kérdés, melyikükre hallgat majd a kabinet. Tegnap a kormány tárgyalt a gyógyszerkassza megszorításairól.

Bár a hatóanyag-alapú gyógyszerrendelést elvileg régóta lehetővé teszik a jogszabályok, a gyakorlatban eddig talán sohasem alkalmazták. Április elsejétől azonban a koleszterintszint-csökkentőket csak így írhatják fel az orvosok.

Mint Hamlet apjának szelleme bukkan elő időről időre a hatósági ár bevezetésének lehetősége a hazai gyógyszerpiacon.  A kormány elé kerülő  legdrasztikusabb tervezet szerint akár 32-38 százalékos hatósági árcsökkentésre is számíthatnak az ipar szereplői.  A szigorú kiadási fék közbeiktatását indokolja az a tény is, hogy januárban a tervezettnél 3,6 milliárd forinttal több pénz áramlott ki ártámogatásra, s állítólag hasonló volt a tendencia februárban is.

A MedicalOnline információja szerint a gyógyszercégek már a múlt héten hallottak a készülő újabb megszorításról, ám nemigen hitték el, hogy e tervekből valóság lesz. Tévedtek. Ma már csak az a kérdés, milyen mértékű további megszorításra számíthatnak.

Minimálisra korlátozná a kórházak mozgásterét, s milliárdoktól fosztaná meg az egészségügy beszállítóit, ha a központosított közbeszerzésről készített rendelettervezet jelenlegi változata lépne hatályba február közepén.

Bár a patikusok szeretik patikamérlegen kimérni a medicinákhoz való alapanyagokat, számos kalkulációjuk ellenére azt még ők sem tudják, milyen évet zárnak majd idén. Árréscsökkentő, s -növelő változásokból ugyanis egyaránt bőven kijut nekik 2012-ben.

Az egészségügyi háttérintézmények idén egy újabbal szaporodnak, a vaklicit célkeresztjébe 2012-ben a biológiai készítmények kerülnek, s úgy tűnik, a politika rendcsinálási szándéka elérte a patikákat, miközben országos kórházi gyógyszerlista összeállításába is kezdenek.

Egy egyszerű szabálymódosítással igyekszik az árnyékban bujkáló gyógyszercégeket megfogni a szaktárca.

Mintha az elmúlt hónapok gyógyszerpolitikai játszmái során az egészségpénztárra osztották volna a jó, a nemzetgazdasági tárcára pedig a rossz rendőr szerepét. Ebben a történetben azonban nem a szívjóság, hanem a szigor áll győzelemre. A Medical Tribune konferenciáján egyértelművé vált, amit már eddig is mindenki sejtett: ezen a pályán egyetlen játékos, az NGM van lövő helyzetben. Kiderült, konkrét gyógyszerek ártámogatásáról is a gazdasági tárcánál döntenek. 

Az idei gyógyszerkeret túllépésének megakadályozására szigorú intézkedéseket tervez a kormány. Az elkészült előterjesztés ugyan segít előteremteni azt a 27-28 milliárdot, amely hiányában épp ennyivel lépné túl idei támogatási keretét az egészségpénztár, más kérdés viszont, hogy a 343,5 milliárdos eredeti terv tartása mibe kerül a betegeknek és a gyártóknak. A javaslat rengeteg szakmai kritikát kapott a cégektől, meglehet, ennek tudható be, hogy elmaradt a szerdára tervezett minisztériumi egyeztetés.

Információink szerint kedden hozza nyilvánosságra a kormány a gyógyszerpiacot érintő megszorító intézkedéseit. A tervezet az utolsó percig formálódik, egészen biztosan csupán annyit tudni, három hivatalban is – szakállamtitkárság, egészségpénztár, nemzetgazdasági tárca – lázasan dolgoznak a szakértők. A Matolcsy György által beharangozott 100 milliárdos megszorítást három évre szól, egyelőre úgy tűnik, hogy az idei változások nem – vagy csak igen kis mértékben – érintik a lakosság pénztárcáját. Ezen a srófon egyébként nehéz újabbat húzni.

Amennyiben a kormánypárt az utolsó pillanatban sem nyújt be egyéni képviselői módosító indítványt, búcsút vehetünk a Molnár-féle reformkísérlet egyetlen, maradéktalanul végrehajtott elemétől, a liberalizált patikapiactól. A hivatkozási alap ezúttal is a lakosság, holott a jövedelmezőség kormányzati javítása helyett az egykor volt piaci monopólium visszaállításáról van szó.

Bár a jövő évre tervezett, az ideinél is alacsonyabb gyógyszerkassza túllépése szinte borítékolható, a kormányzat számos – gyártókat, orvosokat és patikusokat – érintő ötletet eszel ki annak érdekében, hogy a várható többlet emberi mértékkel is mérhető legyen. Lázas számolgatás zajlik arról, miként ösztönözzék a doktorokat és a gyógyszerészeket a minél olcsóbb terápiára.

Amennyiben a gyógyszergyártók úgy hitték, hogy megússzák, tévedtek. A „nemzeti, kölcsönös felelősségvállalás” – értsd: pénzügyi hozzájárulás – alól ők sem húzhatják ki magukat. A gyógyszerpiac minden szereplőjét érintik ugyanis azok a tervek, amelyekkel a jövő évi, igen csak szűkre szabott gyógyszerkassza fenntarthatóságát gondolta megvalósíthatónak a kormány. A kabinet számára több megoldás is kínálkozik, az eszközök között akár a hatósági ár bevezetése is szerepelhet.