Tarcza Orsolya cikkei

Az önellátási képesség bővítése mellett az állami szerepvállalás növelése is terítékre került a pandémia nyomán átszabott patrióta egészségipari stratégiában. Lengyel Györgyi, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszteri biztosa a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) XV. konferenciáján arról is beszélt, hogy az egészségipar területén csak a klinikai vizsgálatok számában történt visszaesés az elmúlt időszakban, amelynek felügyeletét két évvel ezelőtt az emberi erőforrások minisztériuma nem volt hajlandó átengedni az innovációs tárcának.

Ha elérjük idehaza a 80 százalékos átoltottságot, 2030-ra száműzhetjük az évente mintegy 500 nő halálát követelő méhnyakrákot a betegségek listájáról – hangzott el az idei, iskolai HPV elleni oltáskampány kezdetét jelző sajtótájékoztatón.

Több száz Covid-vakcina kutatása és klinikai vizsgálata folyik világszerte, amelyekből nemsokára hatékony oltás lesz. Már elkészült a vakcina fehérjealapú változata, amely Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szerint azoknak is megfelel majd, akik most még bizalmatlanok a Covid-vakcinákkal szemben.

Bár arra még a Szegedi Tudományegyetem követéses vizsgálatainak eredményei még nem adnak biztos választ, hogy meddig nyújtanak védelmet a Covid-vakcinák, a mért értékek alapján – a szakember szerint – egy éven belül nem várható harmadik oltás.

Elképzelhető, hogy bizonyos kor alatt Magyarországon sem fogják beadni az AstraZeneca vakcináját, de döntés még nem született – mondta el Szlávik János infektológus egy szerdai webináriumon.

Régóta ismerik és kutatják az ivermectin vírusszaporodást gátló hatását, emiatt is kerülhetett be azon hatóanyagok sorába, amelyeket kipróbáltak a COVID-19 terápiájában. A rendelkezésre álló adatok bár bíztatóak, de egyelőre sem ezek száma, sem súlya nem megfelelő ahhoz, hogy a szer elfogadottá váljon a betegek kezelésében.

Az éppen aktív koronavírus-fertőzöttek számára sem veszélyes a Pfizer-BioNTech COVID-vakcinája, amennyiben nincsenek tüneteik, vagy azok nem súlyosak – derült ki a Pfizer hétfői, online sajtótájékoztatóján, ahol az is elhangzott, a közeljövőben biztosan nem kerül kereskedelmi forgalomba az oltóanyag.

A gyorsreagálás képességét hozta az áruszállításnak, és azon belül a gyógyszeripari logisztikának az idei év – derült ki a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) Gyógyszeripari Tagozatának minapi minikonferenciáján, ahol elhangzott: azok tudtak segíteni a világnak, akik alkalmazkodni tudtak a változó helyzethez.

Új bevételi előirányzat jelent meg az Egészségbiztosítási Alapban 2021-ben: a nagyértékű gyógyszerek finanszírozást biztosító gyártói és forgalmazói befizetések – hangzott el a Magyar-egészséggazdaságtani Társaság (META) minapi konferenciáján.

A HIV-fertőzöttek száma – ahogy a világban – hazánkban sem csökken, a fertőzöttek között azonban egyre több a 18-20 éves fiatal. A rendszeres szűrés, a rendelkezésre álló gyógyszeres terápia és a krónikus betegek megfelelő gondozása nyomán viszont egyre kevesebb az AIDS-beteg.

Míg korábban rendezettnek és kiegyensúlyozottnak tűnt a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) és a kormányzat, valamint az egészségügyi ágazat vezetőinek kapcsolata, az utóbbi hetekben több ügy is erodálta a viszonyokat. A PharmaTribune dr. Hankó Zoltánt, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökét kérdezte.

Húsz éve nem sikerül elkészíteni a HIV-vakcinát, az erre irányuló kutatások máig gyerekcipőben járnak, így a mára már krónikussá szelídült betegség ellen csak megelőzéssel és szűréssel tudunk védekezni.

Az Immunizációs Világhét apropóján a Nemzeti Népegészségügyi Központ ellenőrizte az életkorhoz kötött kötelező védőoltások beadását, amit a járványügyi helyzetben is rendben találtak – számolt be a tisztifőorvos az operatív törzs szombati tájékoztatóján.

A gyógyszeripar a magyar gazdaság egyik sikerágazata – derült ki a Nézőpont Intézet és a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) közös felméréséből, amelynek eredményeit a Gyógyuló egészségügy című konferencián mutatták be, a részleteket pedig sajtóbeszélgetésen ismertették.

Ismét várják a pályázatokat a Richter Anna díjra, amelynek beharangozóján az is kiderült, a Richter a jövőben is figyelemmel kíséri a győztes projekteket, amelyek között van olyan is, amellyel hosszabb távon is együttműködnének.

Komplex gyógyszertári adherencia-fejlesztő programot indítottak útjára a szerdán, Kecskeméten rendezett Országos Patikanapon, ahol az ezt megalapozó pilotprogramok eredményeit miniszimpóziumon ismertették a szakemberek.

Egyedülálló lehetőségtől esik el az az orvos, aki nem él az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) kínálta lehetőségekkel – mondta a PharmaOnline-nak Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ EESZT kialakításáért és fenntartásáért felelős főosztályának vezetője. 

A vények 65 százaléka e-Recept, ha valamennyi háziorvos csatlakozik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT), elérhető a célértékként meghatározott 80 százalék.

Mintegy 20-25 százalékos gyógyszerköltés-csökkenést tapasztaltak a unit dose gyógyszerosztás bevezetését követően a tatabányai Szent Borbála Kórházban – derült ki az IME egészségügyi szaklap múlt heti konferenciáján.

A gyógyszerészi szerepkörök bővítését célzó program indul a patikákban Gyógyszereim 5xM néven, amelynek célja a gyógyszerszedési szokások javítása, ezáltal a terápiák hatékonyságának növelése.

Kevesebb a gyógyszerelésből eredő hiba, nagyobb az ellátás biztonsága, és eredményesebb a terápia, ha a klinikai gyógyszerészek is megjelennek a betegágyak mellett, és aktív szerepet vállalnak a gyógyításban.

Tisztázatlan felelősségi és kompetenciakérdések, munkaerőhiány, rendezetlen finanszírozási és infrastrukturális helyzet – ezek is jellemzik a kórházi gyógyszerészetet, így a feladat nem egyszerű: rendszerszintű átalakítás kell.

Kétmilliárd forintot költhet az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) a beteg- és gyógyszerbiztonság, valamint az egészségtudatosság növelésére – hangzott el egy keddi konferencián.

Megerősítésre szorul az oltási tanácsadói rendszer, amely megsínylette a háttérintézmények többszöri átszervezését – derült ki többek között a Magyar Gyermekorvos Társaság (MGYT) háttérbeszélgetésén, amelynek témája a hazai védőoltási rendszer volt.

Volt, aki novemberben dobta be a törölközőt a szoftvergyártók közül – hangzott el az IME egészségügyi szaklap szerdai konferenciáján, ahol a rendelőkben és gyógyszertárakban négy hónapja használt Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel (EESZT), azon belül is az e-recepttel szerzett tapasztalataikról beszéltek az érintettek.

Nem sikerült kihasználni a felkészülésre szánt időt, így Magyarország – más tagállamok mellett – meglehetősen rosszul áll az Európai Unió egészére vonatkozó egységes adatvédelmi szabályozás bevezetésével – derült ki a Medical Tribune február 15-ei konferenciáján.

A leggyakoribb gyógyszerelési problémák, a hatástani csoporton belüli duplikációk és a túldozírozások többsége kivédhető az automata gyógyszerosztó (multidose) rendszerek fenntartásával, ám jelenleg csupán három hazai intézményben folyik szoftverrel is alátámasztott egyedi gyógyszerelés.

A jelenlegi egyedi méltányossági támogatási rendszer és az elhúzódó befogadási eljárások jelentős kihívást jelentenek az ágazat valamennyi szereplőjének, derült ki az IME egészségügyi szaklap és a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság nyári konferenciáján Pécsett.

A gyógyszergyártásban érdekelt kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) helyzetéről, és a Brexit hatásairól is szó esett a MOTESZ Medicina konferenciáján, ahol azt elemezték, miként hatottak az európai uniós források az ágazatra.

Huszonkettedik alkalommal gyűltek össze a patikatulajdonosok a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének (MOSZ) tavaszi szakmai konferenciáján, amelynek ezúttal Egerszalók adott otthont. A tanácskozáson az akkreditált továbbképzés program mellett szó esett a gyógyszertár-működtetésről, a többségi tulajdon és a generációváltás összefüggéseiről, és megújult a szervezet tisztviselői kara is.

Míg pár éve még keresni kellett a partnereket, a gyógyszertárak ma már szívesen csatlakoznak patikaláncokhoz. Zlinszky János, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) alelnöke a PharmaOnline-nak azt is elmondta, személyi változások miatt késlekedik a gyógyszertári ügyeleti rend átszervezése.

Csak a legsúlyosabb, hepatitis C-vel fertőzött májbetegek jutnak a jó eredménnyel gyógyító terápiához, a kevésbé előrehaladott stádiumban lévőknek is meg kell várniuk, míg romlik az állapotuk, írja a MedicalOnline..

Az egészségügyért felelős államtitkárság mai sajtótájékoztatóján bejelentették: Bioetikai Kódex készült a magyar orvosbiológiai és klinikai kutatások elveiről és gyakorlatáról. Akár jogszabályba is foglalhatják, hogy az intézményeknek kötelező eszerint eljárniuk.

Ősztől elérhető lesz a gyógyszerhatóság online nyilvántartása a klinikai vizsgálatokról, amely szélesebb körben ad lehetőséget a betegeknek, hogy részt vehessenek a study-kban – derült ki többek között a Nemzeti Betegfórum (NBF) és az OGYÉI közös, nyílt napján.

A korábban tervezettnél fél évvel később lesz kötelező csatlakozni az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT), hogy az elektronikus személyazonosító igazolvány is kompatibilis legyen a rendszerrel – derült ki a többi közt a Medical Tribune, az Infotér Egyesület és a Szinapszis Kft. április 26-ai PharmaInfoTech (PIT 1.0) elnevezésű konferenciáján.

Operatív és tudományos kérdések mellett a gyógyszeres terápia-menedzsmentet hátráltató gazdasági nehézségekről is szó esett a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) konferenciáján, ahol kiderült: a nemzetközi gyógyszerpiaci és egészségpolitikai trendek komoly veszélyt hordozhatnak a hazai személyi jogos gyógyszerészek számára.

Padlón van a hazai egészségügy és a hozzá fűzött társadalmi bizalom egyaránt; az űrt a patikák és a gyógyszerészek tölthetnék be – hangzott el a többi közt a Gyógyszerészet, gyógyszerellátás kulcskérdései című továbbképző tanfolyamon.

Az orvos, a gyógyszerész és a gyógyszertári asszisztens éri majd el az e-Recept modult, amely a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelését teszi lehetővé az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálja az étrend-kiegészítők, élelmiszerek, speciális tápszerek vagy orvostechnikai eszközök minőségét, sem azok hatékonyságát, kizárólag a termékek reklámját és kommunikációját tartja szem előtt. Gyártó vagy forgalmazó nem tulajdoníthat gyógyhatást a kínált terméknek, egészségre vonatkozó hatást pedig csak akkor fogalmazhat meg a promócióban, ha azt a cég tudományosan igazoltan alá tudja támasztani. A GVH sajtószóvivője, dr. Basa Andrea a Pharma Tribune-nek azt is elmondta, a hivatalhoz érkező bejelentések többsége egymással konkuráló vállalatoktól érkezik.

Az új gyógyszerügyi hatóságról, a gyógyszeripari portfóliócserékről, az országos közbeszerzésbe vont hatóanyagokról és orvostechnikai eszközökről is beszámoltak a szakemberek a kiadónk „Mi vár ránk? – Gyógyszeripar 2015” című konferenciáján, ahol az is kiderült, a vaklicittől nem remélnek már olyan jelentős megtakarítást, mint korábban.

Jó döntés volt az intézeti gyógyszertárak „visszaszervezése”, ugyanakkor gyógyszerbeszállítóknak fizetett késedelmi kamatok növelik a kórházak adósságállományát, hangzott el a többi közt a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) XXVI. kongresszusán.

Az egészséges bélflóra egy dinamikusan változó mikroorganizmus-közösség, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy szervezetünk anyagcseréje, a bélfal barrierfunkciója, a kórokozók elleni védekezés és a gazdaszervezet immunrendszerének működése zavartalan legyen.

Miközben hatalmas a kínálat és folyamatosan újabb és újabb probiotikumok közül választhatnak az orvosok, így egy kicsit elveszettnek tűnnek – legalábbis ez derül ki az általunk megkérdezett háziorvosok körében.

Az étrend-kiegészítőknél sokszor nem csak a bizonyítékokon alapuló kutatások hiányoznak, hanem a termékfelelősség, a kontrollmechanizmusok, így a biztonság is. Az etikátlan cégek ellen lép fel a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete.