Dr. Kazai Anita cikkei

Az egészséges idősek hippokampuszában ugyanolyan sebességgel folyik a neurogenezis, mint a fiatalok esetén; a Cell Stem Cell tanulmánya felveti: ez alapot adhat arra, hogy a kognitív funkció egész életen át megfelelő legyen, és a funkciózavar a károsodott rezilienciához lehet köthető.

Mi az oka, hogy a klinikai vizsgálatoknak mindössze 10-15 százaléka sikeres? A PLOS Biology tanulmánya az intézményi etikai bizottságoknak az engedélyeztetés céljából benyújtott, kutatást ismertető anyagok minőségének áttekintésével részleges válasszal szolgál.

Vizuális hallucinációkat okozhat a glaukóma terápiájában használatos béta-blokkoló timolol szemcsepp; e mellékhatás ismerete és megfelelő kezelése szükségtelen vizsgálatok és terápiák alkalmazásától óvhatja meg a betegeket, írja a Journal of Glaucoma.

A kannabisz kifejezetten hatékony azoknál a 65 évesnél idősebbeknél, akiknek tumor, Parkinson-kór, poszttraumás stresszbetegség, colitis ulcerosa, Crohn-betegség vagy sclerosis multiplex miatt írta fel az orvos, közli a The European Journal of Internal Medicine tanulmánya.

Az influenza terjedéséhez nincs szükség köhögésre, a sima légzés is képes a vírus továbbadására, írja a Proceedings of the National Academy of Sciences tanulmánya, ami számszerűsítette a különböző terjedési módok hatékonyságát.

A Scripps Research Institute kutatói megfejtették, mi magyarázza az influenza ellenes oltás alacsony hatékonyságát, írja a PLOS Pathogens tanulmánya.

Amikor gyógyszereket vagy nagy kockázattal járó orvosi műszereket használunk, azt feltételezzük, hogy azok előnyei túlszárnyalják esetleges hátrányaikat, azonban a JAMA két tanulmánya szerint az USA szabályozó rendszere túlságosan megengedő.

A JCI Insight tanulmánya feltárja a súlyos asztmában szenvedők egy része esetében jelentkező szteroidrezisztencia hátterében álló molekuláris mechanizmust, és arra hívja fel a figyelmet, hogy ezen betegek egy részében a szteroidkezelés tovább súlyosbítja az állapotot.

Nem csoda, hogy a gyógyszergyárak termékei kudarcot vallottak: a fájdalomérzést közvetítő neuronok ioncsatornáit és receptorait befolyásoló szerek azért nem csillapítják megfelelően a krónikus neuropátiás fájdalmat, mert nem a megfelelő neuront veszik célba, írja a Science tanulmánya.

Egy százéves módszer újraélesztésével tették átjárhatóvá infertilis nők petevezetékeit; a The New England Journal of Medicine-ben ismertetett tanulmány szerint az aktív kontrollcsoport 29%-os teherbeesési arányához képest 40%-os sikerrátát lehetett elérni.

Gyakoriak a kockázatos események az FDA által elfogadott terapeutikumok piacra kerülése után, figyelmeztet a Yale Egyetem kutatói által végzett, JAMA-ban megjelent tanulmány: 3-ból 1 szer esetén válik szükségessé visszavonás, figyelmeztetés elhelyezése a gyógyszerdobozon vagy biztonsággal kapcsolatos kommunikáció.

A klasszikus stresszválaszon kívül egy másik, attól független mechanizmus is létezik, ami a krónikus stresszre adott reakciónkat alakítja, adja hírül a Nature Neuroscience tanulmánya.

A testedzés hatása a különböző emberekre igen különböző mértékű lehet, és egyesek csak keveset tapasztalnak a mozgás egészségvédő hatásából. A háttérben meghúzódó okot a Nature Medicine tanulmánya próbálja meg tisztázni.

A koleszterincsökkentő sztatinok idősebb nők esetében megnövelik a diabétesz kialakulásának esélyét. A Drugs and Ageing című szaklap tanulmánya szerint a háziorvosoknak és az idősebb nőknek egyaránt tisztában kell lenniük a dózissal összefüggő veszéllyel, és a korai felismerés érdekében gondos vércukorszint-monitorozást kell végezni.

A klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos szabályozás nem biztosítja a betegek érdekeinek érvényesülését, ezért a szakemberek és a betegszervezetek bevonásával, átlátható folyamatban újra kell fogalmazni azokat. A jelenlegi szabályok megalkotásában csak a gyógyszerengedélyező hatóságok és az ipar képviselői vettek részt, írja a European Heart Journal.

A fosszilis üzemanyag égetése révén a levegőbe kerülő szén direkt módon elősegíti a kórokozó baktériumok alsó légutakba terjedését, továbbá növekedésüket és antibiotikum-rezisztenciájuk kialakulását.

A JAMA Oncology metaanalízise megvizsgálta, hogy a négy leggyakrabban ajánlott kezelési mód – testedzés, pszichológiai intervenció, e kettő kombinációja, illetve farmakológiai terápia – közül melyik a leghatékonyabb a rákhoz társuló fáradtság enyhítésében.

A New England Journal of Medicine írása feltárja, hogy milyen mértékben fogadnak el támogatást az amerikai betegszervezetek gyógyszer- és orvosi segédeszközgyártóktól, és hogyan kezelik ezt az érdekkonfliktust.

A gyomorsavtermelés csökkentése és a gyomorégés megszüntetése céljából szedett protonpumpagátló szerek növelhetik az iszkémiás stroke kockázatát. Az American Heart Association tudományos ülésén ismertetett kutatás kérdéseket vet fel a gyógyszercsoport kardiovaszkuláris biztonságosságával kapcsolatban.

Mítosz az egy milliárd dollárba kerülő R&D-költség, tizedannyiból is kijön egy gyógyszer, ha non-profit alapon működő vállalat fejleszti – a Nature cikke az Orvosok Határok Nélkül Nobel-békedíjából létrehozott kezdeményezés példáján azt is bemutatja, miért.

Nem tudjuk, mi az oka annak, hogy az SSRI antidepresszánsok hatásának kialakulásához esetenként akár hónapokat is várni kell, és azt sem, hogy mi a bipoláris zavarban 40 éve használt lítium működésmódja. Most egy-egy tanulmánynak sikerült hipotézist felállítania.

Két amerikai gyógyszercég 67 millió dollárt fizet peren kívüli egyezség keretében, mivel a vád szerint rákellenes gyógyszerüket megtévesztő marketingeszközökkel promotálták, így betegek idő előtti halálát okozták.

Flavivírus-kutatók feltárták a Zika-vírus struktúráját; a Science-ben megjelent eredmény jelentős lépéssel visz közelebb a terápia és az oltóanyag kifejlesztéséhez.

Az Egészség Világnapjának – melyet minden évben április 7-én ünnepel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – idei témája a diabétesz. A Medical Tribune prof. dr. Barkai Lászlóval, a Magyar Diabetes Társaság elnökével készített interjúját idézzük fel.

Ha mindenki, akinek indikált, ezt fogyasztaná, csak a kognitív képességek javulása miatt annyit lehetne évente megspórolni, amennyi az évi globális gyógyszerpiaci eladás: 300 milliárd dollárt.

Az USA Oregon államában a nők a gyógyszerésztől recept nélkül is átvehetik a fogamzásgátló tablettát. Kaliforniában is bővülnek a patikusok jogosítványai, és nem csak a fogamzásgátlás területén.

Dollármilliárdokat költ egy-egy vállalat gyógyszerfejlesztésre és marketingre, de melyek azok a készítmények, amelyek valóban értékesek, és melyek azok a cégek, amelyek valódi hatással vannak a világ lakosainak egészségére?

A környezetszennyezés is felelős a baktériumok antibiotikum-rezisztenciájának növekedéséért, azonban az epesavakat átalakító bélbaktériumok pusztulása végzetes lehet. A másodlagos epesavak pótlása segíthet a Clostridium difficile elleni küzdelemben.

A galagonya és a citromfű egyaránt a legértékesebb gyógynövényeink közé tartozik, mindkettő hatékony a gasztrointesztinális rendszer tüneteinek enyhítésében, és mindkettőt kulináris értéke miatt is használjuk.

Az izomsérülések kezelésére ősidők óta használatos és modern módszerekkel, valamint bizonyított hatású gyógynövénykészítményekkel is rendelkezünk.

A The Lancet Oncology tanulmánya szerint ugyanaz a tumorellenes szer akár négyszer drágább lehet egyes európai országokban. A szerzők a túlfizetés elkerülése érdekében a transzparencia fokozását javasolják.

A tisztálkodószerek gyakori összetevői, az ösztrogén hatását utánzó, tartósító hatású parabének valószínűleg az eddig feltételezettnél alacsonyabb dózisban is veszélyesek.

A nagy csecsemőtápszergyártók világszerte kapható termékei radioaktivitásának mérésével kutatók megállapították, hogy az egy éven aluliak szignifikánsan nagyobb sugárzásnak vannak kitéve, mint amit az eddigi jelentések alapján gondoltunk.

A természetben fellelhető molekulák teljesebb gyógyszerészeti felhasználása, a fejlődő világ betegségei iránti figyelem – csak két szempont azok közül, amelyek miatt feltűnést keltett a díj idei odaítélése.

A Nature Communications tanulmánya bemutatja, milyen mechanizmus állhat a koktél-hatás hátterében, amikor egyenként nem toxikus mennyiségű xenobiotikumok együttes adása súlyos következményekkel járhat.

Milyen eredményekre vezet, ha a gyógyszerész is írhat fel gyógyszert a hipertóniás betegek részére? A kanadai kísérlet eredményeit a Circulation című szaklap közölte.

Enyhítheti a PPAR-receptorra ható antidiabetikumok mellékhatását a testmozgás, a korai genetikai tesztelés pedig felgyorsíthatja a szükséges terápiaváltást – derül ki az ismertetett tanulmányokból.

A tudományos szakirodalom szerint a videojátékok világa az anyák rémálmait idézi, ahol cukrosbácsik lesnek a gyanútlan kiskorúakra.

Altorjay István egyetemi tanár, a Gasztroenterológiai Társaság elnöke a Medical Tribune számára adott interjúban kitért a betegek szűrésének, gondozásának számos a gyógyszerészeket is érintő vonatkozására.

Az antidepresszánsok megváltoztatják az agy szerkezetét, a depressziós és a nem depressziós betegek esetében eltérő módon, ami azért is veszélyt jelezhet, mert sokan részesülnek off-label kezelésben.

Finn kutatók már a pszichózis első epizódját ki tudják mutatni fMRI segítségével, míg egy magyar gyógyszergyár készítménye a skizofrénia negatív tüneteinek megszüntetését ígéri.

Egy amerikai vizsgálat szerint a kávéfogyasztás nemcsak a vastagbélrák megelőzésére alkalmas, de óriási mértékben növeli a kolonkarcinóma gyógyulásának esélyét is. Egy európai tanulmány pedig a szalicilsav vastagbélrák ellenes hatását igazolta.

A chipen létrehozott bionikus máj hamarosan fel fogja váltani az állatkísérleteket a toxikológiai vizsgálatokban. A már működő modell létrehozói rögtön új hatástani felismerésről számoltak be.

Az idén már az fenyegette a több szálon futó ebola-vakcina kutatásokat, hogy a csökkenő betegszám miatt nem lesz kin elvégezni a szükséges vizsgálatokat, azonban most a The Lancet tanulmánya sikerről számol be.

Ha az eddigi elképzelések szerint működne a kolera-toxin, a fertőzés után fél évbe is beletelne, amíg működésképtelenné válnának a megtámadott sejtek. A Science tanulmánya szerint a kórokozó jóval szofisztikáltabb – és hatékonyabb – technikát használ.

Az Aloe verát világszerte és évezredek óta használják medicinális és szépészeti célokra egyaránt. Mit mondanak a modern kutatások, valóban használható gyulladásgátló, antidiabetikus, lipidcsökkentő, rákellenes, rejuvenáló célból egyaránt?

Az antikolinerg szerek, a kolineszteráz-gátlók és a pszichotróp medikáció kockázat-haszon aránya megváltozik idős korban, és e szerek alkalmazása fokozhatja a mortalitást, figyelmeztet a Journal of the American Geriatrics Society egy-egy tanulmánya.

Gyűlnek a bizonyítékok a féregterápia hasznosságával kapcsolatban, az is elképzelhető, hogy a terhes nők hamarosan a vitaminokkal együtt kukackészítményeket is fognak fogyasztani, hogy megelőzzék gyermekeik későbbi kognitív problémáit.

Heves vita tárgya napjainkban, hogy vajon a különböző anyagok kis koncentrációban is károsíthatják-e a szervezetünket? A válasz érdekében egyre több kísérlet és preklinikai gyógyszervizsgálat indul, amelyek a hatóanyagok széles skáláját tanulmányozzák.

Az oltóanyagok által kifejtett evolúciós nyomás hatására a vírusok és a baktériumok megváltoznak, a létrejött új fajta kórokozók ellen már nem védenek a régi vakcinák, az általuk okozott betegség pedig súlyosabb lehet, mint a korábbi változat.

Jelenleg sok kutatási eredmény téves vagy eltúlzott, és a becslések szerint a kutatásra szánt erőforrások 85 százalékát feleslegesen költjük el. Hogyan érhetjük el, hogy több publikált eredmény legyen valódi?

Az amerikai Society for Neuroscience november végi konferenciáján fellebbentették a fátylat arról, hogyan segíti a mozgás új agysejtek kialakulását, a neuronális plaszticitást, a stressz és az öregedés elleni küzdelmet.

Amerikai tudósok megfejtették, hogy miért képes a Pseudomonas aeruginosa szinte mindent megfertőzni – a felfedezés új stratégiát jelöl ki a kórokozók elleni küzdelemben: gátold a virulenciáját, de tartsd életben.

A klasszikus farmakológia ellentéteképp tételezett reverz farmakológián kívül van egy másik módszer is, amiben megfordul a szokásos kutatási sorrend, azonban máshogy: először klinikai vizsgálatok folynak, és csak később történik meg az aktív hatóanyagok izolálása.

Egy rovarevő virág felszíne annyira csúszós, hogy nem tapadnak meg rajta a vérlemezkék, a cápabőr pedig eltaszítja magától a baktériumokat – hasznos, ha a kórházi eszközök vagy a szervezet belsejébe épített katéterek felszíne is ilyen.

Újabb lépcsőfokához ért a küzdelem, amit európai kutatók, orvosok, betegek és az őket képviselő civil szervezetek folytatnak azért, hogy minél többet megtudhassunk a gyógyszerekről, amiket felírunk, beszedünk.

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy néhány széles körűen használt, „közönséges” gyógyszer akár egy évtizeddel is meghosszabbíthatja az emberi életet – a bennfentesek el is kezdték off-label fogyasztásukat.

A terhes nők biszfenol-A expozíciója tüdőproblémákat eredményezhet a gyermekeknél – erre a következtetésre jutottak a JAMA Pediatrics legutóbbi számában megjelent vizsgálat szerzői.

Magyar szerzők bizonyították először kísérletesen egy endohallucinogén fiziológiás szerepét. A DMT fontos szerepet játszik az immunrendszer szabályozásában, új hatásmechanizmusú gyulladás- és rákellenes gyógyszerek alapja lehet.

A gyógyszermarketingnek és a betegadherencia fokozásának vannak közös eszközei. Az ezek elméleti hátterét leíró viselkedési közgazdaságtan tudománya az 1980-as években született, a gyakorlat a közeljövőben fogja átalakítani a patikaszerekkel kapcsolatos döntéseket. 

A Nílus mentén az ókorban a kék vizililiomot fájdalomcsillapításra, memóriafokozásra, közérzet- és keringésjavításra, valamint szerelmi vágyfokozóként használták. Az elfogyasztott virág a jó egészség és a nagyszerű szexuális élet biztosítéka volt. A jelen kutatásai bizonyítják: valóban kiváló afrodiziákum.

A Nílus mentén az ókorban a kék vizililiomot fájdalomcsillapításra, memóriafokozásra, közérzet- és keringésjavításra, valamint szerelmi vágyfokozóként használták. Az elfogyasztott virág a jó egészség és a nagyszerű szexuális élet biztosítéka volt. A jelen kutatásai bizonyítják: valóban kiváló afrodiziákum.

Dr. Simonyi Gáborral, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Anyagcsere Központ osztályvezető főorvosával a kardiovaszkuláris prevenció lehetőségeiről beszélgettünk.

Emlős-méreg: egy kevéssé tanulmányozott, a jövő gyógyszerfejlesztése számára óriási tartalékokkal bíró terület. Csak nagyon kevés emlős képes mérget előállítani, a kacsacsőrű emlős például olyat, amelyik talán a legerősebb, még morfinnal se csillapítható fájdalom okozására képes. Az omikák elmúlt évekbeli óriási fejlődése elindította kutatásukat.

Meghaló és újjászülető istenek, paradicsomi kertek, pillangók, királylányok rákgyógyító és fájdalomcsillapító könnyei – mindezek nemcsak a mesék kellékei, hanem közös indo-európai mitológiánk elemei is. Most, amikor a fény győzedelmeskedik a sötétség felett, számba vesszük, hogy mire jó az a gyógynövény, ami a legértékesebb ajándék volt Betlehemben.

Az antibiotikumok baktériumok, gombák, vagy laboratóriumilag szintetikusan előállított vegyületek, amelyek egyéb baktériumok elszaporodását gátolják, elpusztítják. Az antibiotikum az infekció elleni küzdelemben a leghatásosabb és egyik legfontosabb gyógyszereink egyike, azonban alkalmazásával együtt jár, hogy nem csak a betegségért felelős kórokozót pusztítja el, hanem mindazokat a szervezet számára igen fontos baktériumokat is, amelyek létfontosságúak, és mindennapi életünkben szükségesek. Ide tartozik a testünk részévé vált mikroflóra, például a bélrendszer apathogen baktérium- koloniája.

Az infekció által okozott akut gastroenteritisek pontos prevalenciája nem állapítható meg, ugyanis a megbetegedések zöme az elmaradott, szegény országok lakosságát érinti, ahonnan csak részleges statisztikai adatok származnak. Becslések szerint évente világviszonylatban kb. 3-5 milliárd akut hasmenéses megbetegedés fordult elő, amely főként a gyermekeket, az időseket és a krónikus betegségben szenvedő egyéneket érinti. Ez a második leggyakoribb betegség, amelyet csak a légúti infekció előz meg.

Az egészséges bélflóra szignifikáns mértékben fokozza a rákellenes terápia hatékonyságát – erre a következtetésre jutott két tanulmány is, amelyeket a Science legutóbbi számában közöltek.

Az újszülöttek immunrendszeréről eddig azt gondoltuk, hogy éretlen. Ám a Nature-ben megjelent kutatás szerint elképzelhető, hogy speciális mechanizmus gátolja a csecsemők védekezési mechanizmusát azért,  hogy lehetőséget adjon a hasznos baktériumoknak a bélrendszerben való megtelepedésre. Az eredmények klinikai hasznosítása új védőoltásokat eredményezhet.

A rendszerbiológia elmúlt évtizedbeli eredményei kapcsán fejlődésnek indult a gén- és betegséghálózatok kutatása, és kiderült, hogy az „egy gén – egy fehérje – egy betegség – egy gyógyszer” megközelítés helyett hasznosabb, ha a gyógyszerfejlesztésben is a komplex hálózatokból indulunk ki. A jövő gyógyszerei több komponensből állnak majd, amelyek egymással együttműködve több ponton avatkoznak be és kevesebb nem kívánatos hatással rendelkeznek.

Képzeljük el azt a lehetséges jövőt, amelyikben nincs szükség többé tablettákra, mivel a csontjaink belsejében lévő aprócska gyógyszergyárak állítják elő a személyre szabott fehérjéket, amelyek egészségesen tartanak bennünket.Ilyen gyógyszergyár már ma is létezik.

Dr. Bózsity Noémi gyógyszerész, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézetének PhD-hallgatója a Richter Gedeon Talentum Alapítvány ösztöndíját nyerte „A D-homoösztron antiproliferatív hatásának mechanizmusa HeLa sejten” című kutatásának támogatására.

Ha már lehet fegyvereket előállítani 3D-s nyomtatással, miért ne lehetne gyógyszereket is printelni otthon, személyre szabottan? A patikák hamarosan nem gyógyszereket, hanem kémiai tervrajzokat, szoftvereket és molekuláris nyomtatókat fognak árulni.

A kemoterápiás szerek az agysejteket is pusztítják, így mellékhatásként rontják a tudat, a memória működését, koncentrációs zavart és depressziót okozhatnak. Amerikai tudósok kidolgoztak egy módszert, amivel az úgynevezett kemo-agy ellenszereit remélik megtalálni.

Az elmaradt vagy késve beadott antibiotikum-dózisok veszélyeztetik a terápia sikerességét, és hozzájárulnak a baktériumok antibiotikum-rezisztenciájának kifejlődéséhez. Mennyire elterjedt ez a fajta medikációs hiba az akut kórházi ellátás során, és mik a hátterében álló okok?

A gyógynövények és a gyógyszeripar nem konkurensek, sokkal inkább kiegészítik egymást – mondja Zámboriné dr. Németh Éva, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara Gyógy- és Aromanövények Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, akit a farmakoterápia és a fitoterápia viszonyáról kérdeztünk. 

A Bristoli Királyi Kórház gyógyszerésze a European Journal of Hospital Pharmacy-ban publikálta azt a kutatását, mely segítheti a probléma menedzselését. A kórházi-klinikai gyógyszerészek 99 százaléka tapasztalt gyógyszerhiányt 2012-ben, 63 százalékban heti vagy akár napi szinten. 

Az asztalon egy közepes méretű kék tabletta és egy apró piros kapszula hever. Ha mindkettő hatékonyan enyhíti a szorongást, Ön melyiket választaná? És melyiket gondolja jobbnak, ha a vérnyomás csökkentése a cél? Az első esetben a betegek jobban gyógyulnak a kéktől, a piros gyógyszer pedig leviszi a vérnyomást akkor is, ha semmilyen hatóanyagot sem tartalmaz, de a páciens hisz benne. A placebo némelyek szerint egyenesen az orvostudomány kulcskérdése

Amerikai orvosi mérnökök olyan injektálható okos szivacsot fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi homonkészítmények, pl. inzulin vagy rákellenes szerek pontos célbajuttatását.

A gyógyszerelési hibák 12–18 százaléka gyógyszerkiadási hiba következtében jön létre, amit sokszor a dobozok és ampullák feliratainak félreértése vált ki. Hogyan befolyásolja a betegbiztonságot a felirattervezés?

Az európai gyógyszerhatóság szerint a jelenleg rendelkezésre álló adatok nem támasztják alá a közelmúltban az inkretin-tengelyre ható antidiabetikumok esetleges pankreatikus mellékhatásaival kapcsolatban felmerült félelmeket.

Klinikai gyógyszerészeket korábban nemigen alkalmaztak a kórházakban, és Amerikához képest még ma is egész Európa hátrányban van e téren – mondja dr. Higyisán Ilona, a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet főgyógyszerésze, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Kórházi Gyógyszerészeti Szervezetének tiszteletbeli elnöke.

Azóta egyre egészségtelenebb az életmódunk és hiányosabb a táplálkozásunk; bár az ókoriak tudták, hogy azzá válunk, amit megeszünk, a tudomány csak a legutóbbi időkben kezdi komolyan venni az élelmiszerek betegségokozó szerepét.

Kisszámú hasnyálmirigy-gyulladásos eset alapján az EMA már adott ki biztonsági figyelmeztetést az inkretin-mimetikumokkal kapcsolatban. Miért nem ad ki vajon ilyet a mára már több százra növekedett pankreász-rákos eset kapcsán? – teszi fel a kérdést a BMJ. Azért talán, mert a gyógyszercsoport nem élne túl egy ilyen figyelmeztetést? Mit mond az FDA, az EMA és az OGYI?

A BMJ vizsgálata szerint a gyógyszergyártók nem publikáltak olyan gyógyszerbiztonsági adatokat, amelyek egy diabétesz-kezelésben használatos gyógyszercsoport veszélyességére utalnak.

Ismét kongresszusra készül a jövőre 90 éves Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, a Congressus Pharmaceuticus Hungaricus a gyógyszerészeti tudományokban jeleskedők számára kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy megmutassák magukat. A több mint háromezer tagot számláló MGYT elnökével, dr. Szökő Évával beszélgettünk.

Az antikoaguláns terápiában részesülő betegek jelentősen elégedettebbek ellátásukkal, ha kórházi gyógyszerész vezeti a gondozásukat, valamint ilyenkor a szövődmények kockázata is kisebb. A betegelégedettség az USA-ban növeli a kórház bevételeit.

Sikeres a kórházi gyógyszerészek által vezetett ingyenes, online vérnyomás-monitorozó program: a részt vevő hipertóniás betegek közül sokkal többen érik el a célvérnyomás-értéket.

Asztalfiókban heverő gyógynövény-ágazati stratégiákból jól állunk, most is éppen készül egy. Két kérdés: készül-e egyszer olyan változat, amely valóban kitörési pontot jelenthet ennek az ágazatnak. A másik – lesznek-e olyan döntéshozók egyszer Magyarországon, akik nem csak szavak szintjén támogatják a szektort. A problémákról Zámboriné dr. Németh Éva egyetemi tanárral, a Budapesti Corvinus Egyetem Gyógy- és Aromanövények Tanszékének vezetőjével beszélgettünk.

Mi lenne, ha nem a gyógyszercégek képviselői látnák el információval a gyógyításban érdekelt szakembereket? 

Az amerikai gyógyszerengedélyezési hivatal új páciens-network honlapján a kutatás és a szabályozás folyamataiba enged betekintést, és aktív részvételre buzdítja a betegeket.

A multidrog-rezisztens és a széles körű gyógyszerellenálló tbc baktériumok által okozott fertőzések száma csökkenthető lenne, ha az egészségpolitikusok és a kórházi menedzserek jobban bevonnák a feladatba a kórházi gyógyszerészeket.

Molnár Mária Judit professzor asszony a Medical Tribune-nek adott interjújában divathullámról és többek között arról beszélt, hogy mi a szerepe a genetikai alapú terápiáknak, így a személyre szabott exon skippingnek vagy a direkt gén-replacementnek a ritka betegségek gyógyításában, és mi a jelentősége a betegségmódosító terápiának ezen betegek életében.

A narkózis kiváltására és az általános érzéstelenség fenntartására képes szerek csodálatos világáról beszélgettünk az aneszteziológus-neurológus Fülesdi Béla professzorral, a Debreceni Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszékének vezetőjével.

Mit tehetünk agyunk egészséges öregedése érdekében? Mennyi kávét igyunk, hogy megelőzzük az Alzheimer-kórt? – ezek és hasonló problémák foglalkoztatják a tudományos, illetve ismeretterjesztő sajtóban publikáló neurológusokat. 

Mit tehetünk agyunk egészséges öregedése érdekében? Mennyi kávét igyunk, hogy megelőzzük az Alzheimer-kórt? – ezek és hasonló problémák foglalkoztatják a tudományos, illetve ismeretterjesztő sajtóban publikáló neurológusokat. 

Van-e még egyáltalán olyan szakma, hogy neurológus, és ha igen, mivel foglalkoznak a képviselői? Fülön csíphető-e EEG-vel a tudat, és hogyan kapcsolódik az elme a testhez? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Nagy Zoltán professzorral, aki megszüntetése előtt a „Lipót” igazgatója volt, és idén április óta az Országos Idegtudományi Intézetet (OITI) vezeti.

Nagy-Britanniában, ahol a betegnek több hónapot kell várni arra, hogy eljusson egy szakorvoshoz egy jólszervezett szűrőhálózat működik: a háziorvosok a problémás esetek 90 százalékát megoldják. Dr. Czibere Katalinnal, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház osztályvezető főorvosával beszélgettünk. 

Azóta egyre egészségtelenebb az életmódunk és hiányosabb a táplálkozásunk; bár az ókoriak tudták, hogy azzá válunk, amit megeszünk, a tudomány csak a legutóbbi időkben kezdi komolyan venni az élelmiszerek betegségokozó szerepét.

Betilthatók-e a magán-köldökzsinórvérbankok, mire jó a dupla köldökzsinórvérrel végzett transzplantáció és milyen autoimmun betegségek esetén érdemes csontvelő-átültetést végezni – többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Masszi Tamás professzorral. az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályának és a Semmelweis Egyetem III. Sz. Belklinika Csontvelő-transzplantációs Tanszéki Csoportjának a vezetőjével.

Czuriga professzor a hamarosan megrendezésre kerülő 17. Debreceni Kardiológiai Napok titkára is, így a szívbetegek rehabilitációja mellett a konferencia újdonságairól is kérdeztük.

Magyarországon élete során a lakosság 5 százaléka tapasztal valamilyen autoimmun folyamatot. Zeher Margit professzorasszonnyal, a Debreceni Egyetem III. számú Belgyógyászati Klinikájának orvosszakmai igazgatójával a klinikai immunológiáról beszélgettünk.

Az az eljárás, hogy a gyógyszerek biztonságosságát és hatásosságát állatokon tesztelik, több kárt okoz, mint hasznot. Ember-specikus módszerekre van szükség, mondják a Safer Medicines Trust képviselői, és hozzáteszik: ilyen eszközök már ma is vannak, mégsem használjuk azokat.

A szemmozgások apró eltéréseinek megfigyelésével már korai stádiumban felismerhető a Parkinson-kór, a magzati alkohol szindróma és a figyelemhiányos hiperaktivitás. A gyors és non-invazív módszer hamarosan egyéb neurológiai betegségek, pl. szkizofrénia diagnózisában is alkalmazható lesz.

Negyven éve kezeljük béta-blokkolókkal a szívelégtelenséget, most mégis úgy tűnik, hogy nem működnek. Mi romlott el? Van azonban egy másik szercsoport, amelyik a közeljövőben elterjedhet a magas vérnyomás kezelésében, az élet meghosszabbításában: a dopamin.

Egy amerikai TV-társaság nem hajlandó egy most bemutatandó mozi-komédia reklámját vetíteni, mert az szerinte kifigurázza a gyógyszergyárak hirdetéseit. Mások szerint az egyik legjobb reklámfilmről van szó.

Nyolc vezető vállalat – Pfizer, Merck & Co., GlaxoSmithKline, Novartis, Amgen, AstraZeneca, Bristol-Myers Squibb és Abbott Laboratories – gyógyszerkupon-osztási gyakorlatát vitatják az egészségbiztosítók jogászai.

A második és harmadik generációs szerek a remények szerint a mielóma multiplexen kívül hasznosak lesznek a tüdő, a vese és a petefészek daganatai ellen, valamint szubkután, sőt orális beviteli mód esetén is – ráadásul a jelenleg elérhető szernél kevesebb mellékhatással.

Az AstraZeneca bejelentette, hogy új, forradalmi együttműködésre lép a Nagy-Britanniai Orvosi Kutatások Tanácsával (Medical Research Council, MRC), aminek révén az akadémiai szektor hozzájuthat a cég egyes molekuláihoz.

Az Abbott és a Reata Pharmaceuticals bejelentették, hogy a jövőben új orális antioxidáns inflammáció-modulátor (gyulladás-módosító, AIM) eljárások kifejlesztésében működnek együtt.

A Vertex és az Alios BioPharma bejelentette: megkezdi a fázis 1-es klinikai vizsgálatokat a hepatitiszC reménybeli kezelésére szolgáló nukleotid-analógokkal.

A Nature Medicine cikke szerint a krónikus fájdalom csökkentése többek között a hiszton-deacetiláz enzim gátlása révén, epigenetikus módszerekkel is elképzelhető.

Hírvivő, azaz mRNS-ekből és mikroRNS-ekből álló szabályozási hálózatot tártak fel rendszerbiológusok, ami magyarázattal szolgálhat a genetikai sötét anyag rejtélyére, a betegségek és az öröklődő jellegzetességek genetikai hátterének mibenlétére.

Az általános anesztetikumok használata után, azaz a műtéti altatásból ébredve a páciensek általában egy kis ideig olyan állapotban vannak, mintha részegek lennének. Egy bostoni kutatócsoport megtalálta a módját, hogyan lehet lerövidíteni ezt a „részeg” periódust.

Az Európai Bizottság kérésére az Európai Gyógyszerügyi Hivatal (European Medicines Agency, EMA) 2011. szeptember 16-án megkezdte az orlistat-tartalmú szerek (Xenical és Alli) felülvizsgálatát.

A Clostridium difficile által okozott fertőzés kezelésére szolgáló szer egy teljesen új gyógyszerosztályt képvisel.

Az Európai Gyógyszerügyi Hivatal (European Medicines Agency, EMA) válaszolt a Sane Vax Inc. Gardasillal kapcsolatos aggályaira, és megállapította, hogy a humán papillómavírus (HPV) elleni oltás biztonságos és hatékony.

Amerikai mikrobiológusok az antitestek új működési módját fedezték fel: nemcsak a szervezet immunsejtjeit késztetik a betolakodó baktériumok elpusztítására, hanem a baktériumokat is egymásnak ugrasztják.

A Journal of Psychopharmacology legutóbbi számában olvasható a brit pszichofarmakológus társaság szakértőinek demenciakezelésre használatos gyógyszerekkel kapcsolatos felülvizsgált ajánlása (Clinical practice with anti-dementia drugs: a revised (second) consensus statement from the British Association for Psychopharmacology).

Az epidemiológiai adatok eddig is valószínűsítették, most két nagy prospektív vizsgálat is bizonyítja, hogy egyes nem-szteroid fájdalomcsillapítók fokozzák a vesesejtes karcinóma előfordulási valószínűségét.

Védőoltásokkal foglalkozó cikksorozatot indított a The Lancet, a világ egyik legnevesebb általános orvostudományi hetilapja. Az írások a folyóirat honlapján szabadon hozzáférhetők.

Két gyakran használt szer, a koleszterincsökkentő pravastatin és az antidepresszáns paroxetine kombinációja megemeli a vércukorszintet – bizonyosodott be egy komplex vizsgálat révén, amelyben a kiinduló adatokat úgy szerezték, hogy az amerikai gyógyszermellékhatás-jelentő rendszert böngészték át szoftverjük segítségével a Stanford Egyetem kutatói.

A Nature interjút közölt Toni Scarpával, az USA Országos Egészségügyi Intézetének (National Institutes of Health/NIH) tudományos felülvizsgálatért felelős igazgatójával, aki hat évnyi munka után távozik posztjáról. A korábban fiziológia és biofizika tanszéket vezető szakember egyik fő feladata a NIH-ben a peer review folyamatának generáljavítása volt.

Az élelmiszerekhez és a kozmetikumokhoz hasonlóan, a legtöbb egészségügyi és orvosi célú mobiltelefonos alkalmazás is anélkül kerül a piacra, hogy bármiféle állami tesztelés vagy kontroll, illetve engedélyezés előzné meg a használatát. Most az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatal (FDA) szabályozni akarja azokat, amelyek a legtöbb potenciális veszélyt hordozzák.

Adam Kolber, a Brooklyn-i Jogi Iskola professzora szerint túlzottak a gyógyszeres memóriamanipulációval kapcsolatos félelmek. Mint mindent, ezt az eszközt is lehet rosszul használni, azonban az ilyen típusú szerek további fejlesztése emberek millióinak az életét könnyítheti meg.

Egy lefegyverzően egyszerű ötlet révén megvizsgálhatjuk, hogy egy gyógyszer hat-e olyan betegségre, amelyre eredetileg nem tervezték: nézzük meg, hogy csökkenti-e a betegséget meghatározó gének aktivitását.

Az elmúlt évtizedben megszaporodtak azok a gyógyszerkísérleteket felülvizsgáló és engedélyező bizottságok, amelyek anyagi haszonért végzik munkájukat. 

Jövő év októberéig hét nagy bevételt hozó szer – köztük a koleszterincsökkentő Lipitor és a véralvadásgátló Plavix – szabadalmi védettsége jár le, ráadásul az elkövetkező öt évben olyan további szerek szabadulnak fel a generikus piac számára, amelyek jelenleg 255 milliárd dollár éves bevételt termelnek.

Az Amerikai Egyesült Államok Egészségügyi Minisztériuma (HHS) sajtótájékoztatón jelentette be, hogy szigorítani kívánja a humán kísérletek szabályait, hogy erősebb legyen az azokban részt vevők védelme.

A Journal of Clinical Pharmacology augusztusi száma kínai tudósok kezdeményezéséről számol be, amely révén hatékonyabb és biztonságosabb gyógyszerkombinációk állíthatók elő.

Még nincs egy ország sem, amelyben átfogóan szabályozták volna a hibridek és kimérák létrehozásával kapcsolatos kérdéseket, és megfogalmazták volna, milyen ember–állat vegyes lény létrehozása tilos, még akkor is, ha tudományosan lehetséges. Most úgy tűnik, Nagy-Britannia elsőként áttekinti az ügyet, és javasolja, hogy tiltsuk meg például olyan majom létrehozását, amelynek az agya kizárólag emberi neuronokból épül fel.

A Dél-Koreai Gyógyszerengedélyezési Hivatal a világon elsőként szabad utat adott az akut szívinfarktus őssejtek felhasználásával végzett terápiájának. Az elmúlt hónapokban két másik áttörés is történt őssejt-vonalon.

A European Medicines Agency (EMA) május 23-án sajtóközleményben reagált a British Medical Journal (BMJ) online kiadásában május 10-én megjelent cikkre.

Több évtizedig alig történt haladás a melanóma, a neuroendokrin tumorok és a pajzsmirigy-rák gyógyítása terén – most végre új szerek törzskönyvezése várható.

A prosztaglandin E2 1930-as felfedezése óta a lipidmediátor intenzív kutatás tárgya – ennek ellenére még ma is viszonylag keveset tudunk róla. Ez a közeljövőben megváltozhat.

Az Indianai Egyetemen dolgozó szerzők – Edgar Huang, Davide Bolchini és Josette F. Jones – azt szeretnék feltárni, hogy a fogyasztók hogyan használják a kórházak internetes oldalain található, egészségmegőrzéssel kapcsolatos videókat.

Milyen eszközöket érdemes igénybe venni ahhoz, hogy a lakosság informált legyen az egészség terén?

A European Pharmaceutical Review riportja megvizsgálja az aktuális trendeket és lehetőségeket, amelyek befolyásolják a döntéshozatalt: érdemes-e kiszervezni a gyógyszerfejlesztés preklinikai és klinikai fázisait.

Érdekes kérdések vetődtek fel Zéró tolerancia című, a Medical Tribune gyógyszerismertetésben zajló paradigmaváltással foglalkozó tegnapi konferenciáján: Mi minősül ismertetői tevékenységnek? Káros-e a nyilvánosság? Ki a felelős a korrupcióért, az alkalmazott vagy a munkaadó gyógyszercég? Mi a hatékonyabb, a konkrét termék vagy az általános imázs hangsúlyozása?

A Pfizer gyógyszergyártó nyeresége 2,22 milliárd dollárra nőtt az idei első negyedévben az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.

Többek között a Nature Medicine áprilisi száma is beszámolt arról a kutatásról, amit Rebecca Warburton egészségügyi közgazdász és Donald Light gazdasági és szervezeti szociológus publikált a Biosciences című folyóirat márciusi számában Demythologizing the high costs of pharmaceutical research, azaz A gyógyszerkutatások magas költségeiről szóló mítosz eloszlatása címmel.

A Foxnews híradása szerint a Johnson & Johnson New Jersey-i székhelyű gyógyszer- és kozmetikumgyártó ismét arra kényszerült, hogy visszavonja egy gyógyszerét.

A Biogen Idec beszámolt a szklerózis multiplex kezelésére szolgáló szerének fázis 3-as pozitív eredményéről.

Az első oki terápia, ami hasznosnak bizonyul a leggyakoribb öröklődő tüdőbetegség egyik fajtájának kezelésében.

A Merck/MSD március 9-én bejelentette, hogy az FDA megkezdte új szere, a SAFLUTAN® (tafluprost) engedélyezési kérelmének standard felülvizsgálatát.

Régóta vita tárgya, hogy érdemes-e mellrákmegelőzési szándékkal tamoxifent szedni. Egy új tanulmány kijelöli azon nők csoportját, akiknél az előnyök felülmúlják a kockázatot, illetve akik esetében a költséghatékonysági vizsgálatok is kedvezők.

A GlaxoSmithKline (GSK) és a Tolerx, Inc. március 11-én bejelentette, hogy fázis III-as klinikai vizsgálata (DEFEND-1), amellyel az otelixizumab, egy T-limfocita receptor elleni monoklonális antitest hatékonyságát vizsgálták autoimmun, azaz 1-es típusú diabétesz kezelésében, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: nem teljesítette az elsődleges végpontként kitűzött célt.

Az AstraZeneca megkezdi egy új, szájon át szedhető, perifériás opiát-antagonista fázis III-as klinikai vizsgálatait; az új szer remélhetőleg beválik majd az opiát-mellékhatásként létrejövő székrekedés kezelésére.

Az Európai Bizottság zöld jelzést adott a Novartis új, szklerózis multiplex (SM) kezelésére szolgáló szerének. A Gilenya® az első szájon át szedhető SM-gyógyszer.

A politika győzött a tudomány felett, és a XX. század második felében betiltották egy roppant ígéretes gyógyszercsoport számos képviselőjének használatát. A XXI. században a józan ész talán újjászületik, és a világ feltárul a kíváncsiak előtt – nem csak a titkosszolgálatok, de a kutatók és a gyógyulásra várók szeme előtt is. Ennek a reményüknek adtak hangot egy, a hét végén Budapesten rendezett konferencia orvos és pszichológus előadói.

A személyre szabott medicina témája újra kezd divatos lenni, de most nem a tudomány, hanem a közgazdaságtan hangsúlyozza fontosságát.

Tíz éven keresztül 600 millió dózis pneumococcus-vakcina jut el 40 fejlődő országba öt iparilag fejlett ország és egy alapítvány révén.

"Orphan drug" (ritka betegségek gyógyszere) besorolást kapott az FDA-tól a gyomor-bél rendszeri kötőszöveti tumorok kezelésére szolgáló regorafenib.

Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági felügyelet (U.S. Food and Drug Administration, FDA) jelentősen nagyobb büdzsére tart igényt.

Az európaiak jelentős része használja az internetet az egészséggel kapcsolatos információk keresésére – ennek a csoportnak a fele érdeklődne a gyógyszercégek által készített online betegoktató programok iránt, noha jelenleg csak kis hányaduk használ ilyeneket – ezt mutatta ki a Manhattan Research által végzett Cybercitizen Health® Europe v10.0 kutatás.

Tíz éve jelentette be Craig Venter és Francis Collins, hogy befejeződött az emberi DNS nukleotidsorrendjének megfejtése. Akkor a tudósközösség úgy vélte, hogy ennek eredményeként hamarosan olcsó genomikai diagnosztikai eszközökkel, a gyógyszerfejlesztésben új molekuláris célpontokkal, oki terápiás módszerekkel rendelkezünk majd a betegségek megelőzésére és gyógyítására. Egyáltalán nem így történt. Ma sokkal kevésbé értjük az öröklődés genetikai hátterét, mint akkoriban hittük.