szakgyógyszerész, egyetemi adjunktus Semmelweis Egyetem, Gyógyszerészeti Intézet DR. BUDAI LÍVIA PHD cikkei

A SARS-CoV-2 jelentette veszély, a WHO által kihirdetett Covid-19-pandémia karantént és „bezárkózást” hozott magával. A „lakásfogságra ítéltség”, a home-office térnyerése, a szabadtéri sportolás és a szabad levegőn eltöltött idő csökkenése ahhoz vezethet, hogy napfény hiányában az emberek D-vitamin-szintje apad. A csökkenő D-vitamin-szint pedig különösen veszélyes annak az ismeretében, hogy a D-vitamin szerepet kap a légúti infekciók prevenciójában és leküzdésében.

A fájdalomcsillapító gyógyszerek a leggyakrabban keresett és expediált gyógyszerek közé tartoznak. A fájdalomcsillapításra alkalmazható hatóanyagok skálája széles, egy adott hatóanyag készítményei különféle gyógyszerformákban, változatos márkanevek alatt kerülnek forgalomba. A hazai gyógyszertörzset áttekintve kiderül, hogy több mint 60 készítmény tartalmaz paracetamolt, közel 50 fajta gyógyszerben található meg a diklofenák, és majdnem 60 patikaszer áll rendelkezésre alacsonyabb vagy magasabb ibuproféntartalommal; csak hogy néhány példát emeljünk ki.

Egyre többet és többet mutat a mérleg… van, akinek az tűnik fel, hogy az utóbbi időben megnőtt az étvágya. Furcsa, mert mindeközben a beteg nem változtatott az életmódján. Egy jelentősebb változás történt csupán, egy számára új gyógyszert írt fel az orvosa, amit elkezdett szedni.

 A visszatérő húgyúti fertőzések megelőzésére mind az európai, mind a tengerentúli szakmai irányelvek említik a tőzegáfonya adagolását. A tőzegáfonya proantocianidinekben gazdag készítményei a hónapokon keresztül tartó antibiotikum-adagolást megelőző terápiás lépcsőt jelenthetik.

A lipides, micellás szemspray-k a vizes fázis visszapótlása mellett a − száraz szem szindróma egyik fő okaként számon tartott − lipidréteg-sérülések regenerálásában is szerepet játszanak. Emellett az alkalmazásuk egyszerűsége megoldást kínál gyermekeknél, időskorú vagy magatehetetlen betegeknél a becseppentéssel járó nehézségek kiküszöbölésére.

Korábban a kávézás a tiltólisták élén szerepelt, ha a helyes táplálkozás alapelveiről volt szó. Kardiovaszkuláris betegeknél, köszvényeseknél, tüdőbetegeknél, cukorbetegeknél kerülendő a kávézás − vallották. Mára ez jelentősen megváltozott. Epidemiológiai vizsgálatok egész sora és metaanalízisek tucatja bizonyítja azt, hogy a kávézás (napi 4-5 kávé) nemcsak hogy nem ártalmas, de preventív szerepet is kap számos kórkép esetén. Úgy tűnik, hogy megszorításokra mindössze a várandósság alatt van szükség (1, 2).

Az időjárás szélsőségessé válása és a globális felmelegedés számos egészségügyi problémát is magával hoz, legyen szó akár szív- és érrendszeri kórképekről, allergiás panaszokról vagy fertőzésekről.