szakgyógyszerész, egyetemi adjunktus, SE Gyógyszerészeti Intézet Dr. Budai Lívia PhD cikkei

A túlsúly és az elhízás számos betegség rizikófaktora. Emellett a pluszkilók hatással lehetnek a gyógyszermolekulák szervezetbeni sorsára, az elérhető terápiás hatásra is. Nehezíti a helyzetet, hogy egyelőre viszonylag kevés adat áll rendelkezésre az elhízottaknál történő gyógyszeradagolást illetően.

Bár a degeneratív ízületi károsodások miatti panaszok tipikusan 40 év felett jelentkeznek, a mozgásszervi panaszok fellépése egyáltalán nem az idős kor sajátossága. A munkaképes fiatalok jelentős része is beszámol ízületi fájdalmakról, derékfájásról vagy izomfájdalomról; az állómunkát végzőknél meglehetősen gyakori például a deréktáji, illetve a térdet, lábfejet érintő fájdalom (1).

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint számos országban az antibiotikumok több mint felét nem rendeltetésszerűen alkalmazzák. Nem ritka, hogy vírusos infekciók kezelésére is antibiotikumokat szednek a betegek, illetve túl gyakran kerül sor a széles spektrumú antibiotikumok felírására. Ezzel összefüggésben az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia világszerte egyre súlyosabb méreteket öltő és egyre inkább aggasztó probléma. A tüdőgyulladást, sebfertőzést vagy szepszist okozó Acinetobacter, E. coli és Klebsiella pneumoniae egyre gyakoribbak a kórházban fellelhető rezisztens törzsek között.

Aranyere mindenkinek van, aranyér-betegsége pedig meglehetősen sok embernek. A statisztikák alapján nagyobb az esélye annak, hogy valakinél fellépnek az élete során az aranyeres panaszok, mint annak, hogy elkerülik a végbélnyílás környéki kellemetlenségek. Az aranyér és aranyeresség témája még napjainkban is sok szürke folttal és tévhittel tarkított. A helyzeten nem segít az sem, hogy sokan tabuként kezelik a végbéltáji panaszaikat.

Számos hatóanyag lép az alkohollal interakcióba. A gyógyszer-alkohol kölcsönhatásoknak két fő típusa van: farmakokinetikai és farmakodinámiás interakciók egyaránt kialakulhatnak, amik hatásfokozódáshoz, hatáscsökkenéshez, toxicitáshoz, súlyos mellékhatásokhoz vezethetnek.

A grapefruit az élelmiszeripari felhasználásán túl a gyógyászatban is helyet kap: a belőle nyert grapefruitmag-kivonat belsőlegesen és külsőlegesen egyaránt használható.

A gyógynövényalapú patikaszerek az el- és átalvási zavarok kezelésében is szerepet kapnak, elsősorban azokban a helyzetekben, amikor a munkahelyi, párkapcsolati, anyagi vagy egyéb jellegű feszültséggel, stresszel függ össze az, hogy nehezebben érkezik meg az álom.

A gyógyszerész már a betegség kialakulása előtt olyan életmódbeli tanácsokat adhat a betegeknek, illetve olyan étrend-kiegészítőket, OTC-gyógyszereket javasolhat, amik igazoltan csökkentik a kardiovaszkuláris rizikót.

Sokan panaszkodnak a gyógyszertárban arra, hogy nehezen ébrednek reggelente, és a nap során sem képesek a kívánt vagy korábban megszokott fordulatszámra felpörgetni az agyukat. Van megoldás?

Az emberek 80-90 százaléka hordozza az ajakherpesz kialakulásáért felelős Herpes simplex I. vírust (HSV), és közülük átlagosan minden negyedikben alkalmanként meg is jelennek a zavaró tünetek.

Régóta ismert, hogy antibiotikum-kúrák alatt és után, hasmenések esetén, illetve preventív céllal is megéri probiotikumokat alkalmazni. Mennyiben támogatják ezeket a javaslatokat az evidenciák?