K. M. cikkei

A Sanofi kutatói a Science Translational Medicines folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy állati modellszervezetekben két új vizsgálati vakcinájuk is antitestválaszt váltott ki az Epstein-Barr vírus ellen.

Az ausztrál Flinders Egyetem kutatói egy vizsgálat során úgy tűnik, megtalálták az okát annak, miért okozott igen ritka esetekben végzetes vérrögképződést az AstraZeneca és a Jonhson&Johnson (Janssen) COVID-19 elleni vakcinája.

Az augmentor-alfa csak a hipotalamuszban, a környező neuronokra fejti ki hatását, ezért kiváló gyógyszercélpont lehet például táplálkozási zavarok (anorexia, kachexia) kezelésében.

A Tel Aviv Egyetem kutatói úgy gondolták, hogy a mai klinikai vizsgálatokban alkalmazott önbevallásos módszerek kora lejárt, ezért az Izraelben a második Pfizer vakcinával beoltott önkéntesekre a Biobeat cég szenzorát helyezték fel.

A Drezdai Műszaki Egyetem kutatói az Immunity folyóiratban közölt cikkükben arról számoltak be, hogy olyan fehérjéket azonosítottak, amelyek kiváló gyógyszercélpontok lehetnek a vastagbélrák kezelésében.

A University of Pittsburgh kutatói a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban közölt cikkükben számoltak be arról, hogy a malária gyógyítására használt hidroxiklorokin olyan jelátviteli útvonalakat gátol, amelyek fontosak a ciszplatin kemoterápia elleni rezisztencia kialakulásában a fej-nyak rákos megbetegedések során, illetve állati modellszervezetekben képes volt helyreállítani a ciszplatin tumorölő hatását.

Egy nagy elemszámú amerikai vizsgálat eredményeit publikálta a The British Medical Journal: az adatok arra mutatnak rá, hogy a harmadik oltás szerepe igen fontos az omikron variáns elleni védelem kialakulásában.

A Cedars-Sinai Medical Center kutatói a Biomaterials and Biosystems folyóiratban számoltak be arról, hogy genetikailag módosított emberi bőrsejtek felhasználásával egy új terápiát fejlesztettek ki a SASRS-CoV-2 ellen.

Az Iowa Egyetem kutatói a Brain, Behavior and Immunity folyóiratban közölték új vizsgálatuk eredményeit, amelyek szerint az influenza vagy koronavírus elleni oltást követő 90 perces kíméletes vagy közepes intenzitású testmozgás jelentős növekedést okozott bizonyos antitestek számában.

Egy nemzetközi kutatócsoport által végzett randomizált klinikai vizsgálatban a pegcetacoplan hatását elemezték az időskori makuladegeneráció kialakulásának ütemére genetikailag prediszponált személyeknél.

A St. Louis székhelyű Washington University School of Medicine kutatói a Nature Communications folyóiratban megjelent cikkükben egy eddig ismeretlen gyógyszercsoportról számoltak be, amely ígéretesnek mutatkozott 2-es típusú cukorbetegség és a nem-alkoholos zsírmájat valamint szív-érrendszeri problémákat okozó metabolikus szindróma kezelésében.

Az MIT kutatói a Matter folyóiratban számoltak be új felfedezésükről, ami egy RNS és DNS molekulák célba juttatására alkalmas kialakítású kapszula.

Egy nemzetközi kutatócsoport az ACS Applied Bio Materials folyóiratban számolt be új fejlesztéséről, a száj belsejébe helyezhető apró inzulintapaszról.

A Philadelphia székhelyű Wistar Institute kutatói a Cell Reports folyóiratban közölték, hogy egy olyan új Covid-19 elleni vakcinát fejlesztettek ki, mely a régebbi oltóanyagok számos hiányosságát képes kiküszöbölni.

A Chicago székhelyű University of Illinois kutatói a Nature Chemical Biology hasábjain ismertették új, koronavírusos betegek kezelésére szánt vizsgálati készítményüket, melynek lényege, hogy egy mesterségesen előállított ACE2 fehérjét adagolnak a szervezetbe, amely igen magas affinitással kötődik a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjéhez.

A Hong Kong University kutatói a Chemical Science folyóiratban megjelent cikkükben számoltak be felfedezésükről, azaz egy olyan orálisan alkalmazható gyógyszerről, mely széles spektrumú antivirális hatással rendelkezik, és a COVID-19 ellen is hatásos.

A San Diego székhelyű Scripps Research kutatói a Science Advances folyóiratban számoltak be arról, hogy új elektronmikroszkópos módszerük segítségével jelentősen lerövidíthető a vakcinák és a monoklonális antitesteket használó kezelések fejlesztésének egyik lépése.

Az Oszaka Egyetem kutatói a Frontiers in Neuroscience folyóiratban számoltak be arról, hogy állati modellszervezeteken végzett vizsgálataik eredményei szerint a rifampicin és a resveratrol kombinációja sikeresen akadályozta meg az agyban kialakuló oligomerek megjelenését.

A Florida University kutatói a Pathogens folyóiratban közölt cikkükben arról számoltak be, hogy a vény nélküli allergiagyógyszerként is kapható definhidramin, illetve a tehéntejben is jelen lévő laktoferrin kombinációja majom és emberi tüdősejtekben hatásosságot mutatott a COVID-19 járványt okozó vírus ellen.

A Tokiói Orvosi Egyetem kutatói a Nature Communications folyóiratban közölt cikkükben leírták azt a folyamatot, melynek során az agyban képződő tau-fehérjék gyulladást váltanak ki.

A University College London kutatói a Nature folyóiratban közölték új eredményeiket, melyek szerint az új generációs COVID-19 vakcinák olyan immunválaszt válthatnak ki, amelyek a vírusok életciklusának igen korai szakaszában nélkülözhetetlen “replikációs fehérjéket” képesek bontani.

A Yale Egyetem kutatói egy olyan oltóanyagot fejlesztettek ki, amely tengerimalacokon végzett vizsgálatok szerint védelmet nyújt a Lyme-kórt okozó baktérium ellen, ráadásul más kullancsok által terjesztett betegségek ellen is protektív hatású lehet.

Az Indiana University School of Medicine kutatói a Science Translational Medicine folyóiratban számoltak be áttörésükről, mely szerint sikerült olyan kismolekulás hatóanyagot találniuk, melynek célpontja a korábban “gyógyszerezhetetlennek” tartott SUMO1 onkogén fehérje.

A University College London kutatócsoportja az Annals of Internal Medicine folyóiratban közölt cikkében számolt be fázis II. klinikai vizsgálatuk eredményeiről, melyek szerint a rituximabot követően adagolt belimumab hatásosságot mutatott refrakter szisztémás lupus erythematosus (SLE) kezelésében.

Bár az Egyesült Államokban a népesség 11 százaléka szed valamilyen antidepresszánst, a depressziós betegek 60 százalékánál nem válik be az elsőként felírt gyógyszer.

A dallasi UT Southwestern kutatói a Nature Structural & Molecular Biology folyóiratban publikálták legújabb vizsgálatuk eredményeit, melyben azt vizsgálták, hogy az összes ráktípus 20-25%-ában megjelenő RAS mutációk milyen szignalizációs útvonalon keresztül juttatják be a sejtek felszínéről a helytelen információkat a sejtmagba.

A University of Pennsylvania kutatócsoportja a Cancer Research folyóiratban számolt be arról, hogy állati modellszervezetekben az eredetileg a prosztatarák kezelésére kifejlesztett apalutamid hatásosnak bizonyult a különböző típusú melanómák növekedésének lassításában és a túlélési arány növelésében, de csak hím állatoknál.

A Yale Cancer Center kutatói a Nature folyóiratban számoltak be vizsgálatuk eredményéről, mely szerint a KDM5B nevű fehérjének komoly szerepe van abban, hogy a szervezet immunrendszere, vagy az onkológiai kezelések során alkalmazott immunterápiás készítmények ne érjék el a kívánt célt a melanóma elleni küzdelem során.

A University of California, Los Angeles (UCLA) kutatói a JAMA Neurology folyóiratban közölték legújabb vizsgálatuk eredményeit, melyben egy olcsó antiepileptikum, a levetiracetám javította az Alzheimer-kór egyik altípusában szenvedő betegek kognitív funkcióit.

Madridi kutatók a Journal of the American College of Cardiology folyóirat hasábjain számoltak be egy kis elemszámú vizsgálat eredményeiről, amelyben a metoprolol hatásosságot mutatott nagyon súlyos állapotú koronavírusos betegeknél.

A Rutgers Egyetem kutatói a Drug and Alcohol Dependence folyóiratban megjelent cikkükben egy olyan algoritmust mutattak be, amely 90%-os pontossággal képes jelezni, ha egy adott személynél túlzott marihuánafogyasztás állapítható meg.

A Lausanne-i Ecole Polytechnique Federale kutatói a Science Advances folyóiratban egy olyan új eljárásról számoltak be, mely lehetővé teszi, hogy a tumorellenes hatóanyagok kizárólag a daganatba kerülve aktiválódjanak.

A St. Louis székhelyű Washington University School of Medicine kutatói CRISPR-Cas9 technikával olyan sejteket hoztak létre, amelyeket egerek szervezetébe ültetve a fellépő gyulladásra válaszul egy biológiai gyulladáscsökkentő hatóanyagot bocsátanak ki.

A University of Alabama kutatói a Cell Death and Differentiation folyóiratban megjelent cikkükben számoltak be vizsgálatuk eredményéről, melyben a leukémia bizonyos formáinak kezelésére engedélyezett venetoklax alkalmazásával képesek voltak tüdőfibrózis visszafordítására egér modellszervezetben.

A Science Translational Medicine folyóiratban egy olyan lehetséges fogamzásgátlási módszerről jelent meg tanulmány, amely teljesen eltér a korábbiaktól: a spermiumokat antitestek kötik meg.

A Michigan Egyetem kutatói olyan multi-tirozin-kináz gátlóra bukkantak, amely képes immunterápiára érzékennyé tenni az igen nehezen kezelhető metasztatikus kasztrációrezisztens prosztatarákot.

A Journal of Clinical Oncology számolt be a TROPHY-U-01 multicentrikus fázis II. vizsgálat eredményeiről, melyek szerint a szacituzumab govitekán hatóanyag hatásosnak bizonyult az igen agresszív, előrehaladott urotheliális rák kezelésében.

Hong-kongi kutatók az Advanced Therapeutics folyóiratban számoltak be arról, hogy a széles spektrumú antivirális hatóanyag, a tamibarotén egyik analógjának inhalálható por formuláját fejlesztették ki.

A Wake Forest Kutatóközpont a Clinical Cancer Research folyóiratban megjelent cikkében arról az új kezdeményezéséről számolt be, melyben személyre szabottan képesek vizsgálni egy adott kemoterápiás kezelés hatásosságát.

A Massachusetts General Hospital és a Bostoni Orvosi Egyetem kutatói a Nature Biomedical Engineering folyóiratban megjelent cikkükben írták le, mi az oka annak, hogy a ráksejtek képesek a nyirokcsomókban megbújni az immunrendszer elől.

Az indiai Bengaluru székhelyű Mynvax startup cég olyan koronavírus-vakcina fejlesztését kezdte meg pár hónapja, amely igen hőstabil, így trópusi vagy fejletlen infrastruktúrájú területeken is sokáig felhasználható.

A University of California San Diego kutatói a PLOS ONE folyóiratban jelentették meg obszervációs vizsgálatuk eredményeit, melyek szerint a sztatinokat szedő populációban 30%-kal alacsonyabb volt a koronavírus-fertőzés miatti elhalálozások száma a hasonló kórérintettségű, hospitalizált betegek körében.

A Barcelona és a Zaragoza Egyetem kutatói a Nature Communications hasábjain számoltak be arról, hogy egy olyan endogén humán peptidre bukkantak, amely képes a Parkinson-kór kialakulásában és súlyosbodásában komoly szerepet játszó alfa-szinuklein oligopeptidek aggregációjának megakadályozására.

A marylandi Walter Reed Katonai Kutatóintézet és a University of Pennsylvania egy malária elleni mRNS alapú vakcinát fejlesztett ki. A készítmény egerekben teljeshez közeli immunválaszt váltott ki.

A kaliforniai székhelyű Buck Öregedéskutató Intézet kutatói az Autophagy folyóiratban egy olyan módszerről számoltak be, amellyel jelentős mértékben kitisztíthatók az agyban megjelenő huntingtin fehérjék.

A Zürichi Egyetem kutatói a PNAS folyóiratban megjelent közleményükben arról számoltak be, hogy trójai falóként alkalmazott adenovírussal bejuttatott genetikai információkkal magukat a tumorsejteket vették rá arra, hogy saját maguk ellen termeljenek antitesteket.

A londoni Imperial College kutatócsoportja a Journal of the American Chemical Society folyóiratban számolt be újonnan kidolgozott eljárásukról, mely a szív-érrendszeri obstruktív problémák korai előrejelzésében lehet hasznos.

A Barcelonai Autonóm Egyetem kutatói állati modellszervezeteken végzett vizsgálataik során kimutatták, hogy ugyanazon Tac2 neurális hálózat gátlása ellentétes hatást eredményezett hím és nőstény egerekben.

A Boston University School of Medicine kutatói a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent cikkükben egy olyan jelátviteli útvonalat írtak le, melynek gátlásával megelőzhető a tüdő adenokarcinómájának kialakulása.

A Richmond (Virginia állam) székhelyű VCU Massey Cancer Center kutatói erős bizonyítékot találtak arra, hogy az emlők fejlődésében és a terhesség alatti tejkiválasztásban fontos szerepet betöltő prolaktin hormon az emlőrák kialakulásában is központi szerepet játszik.

A japán Kumamoto Egyetem kutatói a Molecular Pharmaceutics folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy jó eredményeket értek el egy új adalékanyaggal ellátott inzulin orális adagolásával – egyelőre állati modellszervezetekben.

A Spanyol Rákkutató Központ munkatársai a Nature Metabolism folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy a szívbetegségek kezelésében régóta használt gyulladásgátló, a digoxin alkalmazásával 40 százalékos testtömeg-csökkenést sikerült elérni egereknél, mellékhatások nélkül.

A Norvég Közegészségügyi Intézet az Environment International folyóiratban megjelent tanulmánya szerint a kadmium, az ólom, az arzén, valamint a mangán terhesség alatt az anya vérében mért szintje összefüggésbe hozható a gyermeknél kialakuló ADHD és/vagy autizmus kockázatával.

A Montreali Egyetem és a Maisonneuve-Rosemont Kutatóintézet a Nature Communications folyóiratban közölte legújabb eredményeit, melyek szerint a BMI1 gén olyan új funkcióit fedezték fel, amelyek segíthetnek az Alzheimer-kór prevenciójában.

A Sanford Burnham Prebys Kutatóintézet (San Diego) munkatársai egy olyan kismolekulás hatóanyagot fedeztek fel, mely új lehetőséget ígér több ráktípus elleni küzdelemben.

A Massachusetts Kórház és a Harvard Orvosi Egyetem közös kutatócsapata olyan mesterséges intelligencián alapuló módszert dolgozott ki, melynek segítségével már meglévő, engedélyezett gyógyszerek potenciális hatásossága vizsgálható az Alzheimer-kór kezelésében.

A Johns Hopkins Egyetem kutatói olyan markereket kerestek, amelyek segítségével képesek lehetnek előre jelezni a hosszú távon bekövetkező progresszív veseelégtelenséget.

A San Diego Orvosi Egyetem és a Moores Rákkutató Központ közös kutatócsoportja a Cancer Cell folyóiratban megjelent cikkében számolt be arról, hogy új biokémiai útvonalat azonosítottak, melynek blokkolásával hatásosabban vehetik fel a harcot a hasnyálmirigyrák ellen.

Körülbelül 60 éve ismert az a jelenség, hogy a dohányosok körében jóval alacsonyabb a Parkinson-kór előfordulása. A Texas A&M Egyetem kutatói ennek okát szerették volna felderíteni.

A Hongkongi Baptista Egyetem kutatói egy olyan hatóanyagot fejlesztettek ki, amely jó eséllyel a következő generációs kezelés lehet az Epstein-Barr vírussal asszociált ráktípusok kezelésében.

Clevelandi kutatók nanotechnológiás eljárással egy olyan új, ígéretes vakcinát terveztek, amely az eddigi preklinikai eredmények szerint kiváló hatásosságot mutatott a COVID-19 elleni védekezésben.

A UCLA Jonsson Rákkutató Központ kutatói a hasnyálmirigyrák magas intratumorális interferon szignalizációt (IFN) mutató altípusát vizsgálva felfedezték, hogy az IFN szignalizáció 1-es típusának felerősítésével csökkenthető a rákos sejtek növekedéséhez elengedhetetlen NAD és NADH szintézise.

A Yale Medical School kutatói egy olyan eljárás kifejlesztésén dolgoznak, amelyben sebészeti módszerek helyett a tumorba injekciózott nanopartikulumokkal ölnék el a ráksejteket.

Amerikai kutatók egér modellszervezetekben sikeresen akadályozták meg a COVID-19 tüneteinek kialakulását egy egyszerű, nazálisan adagolható hexapeptid molekula alkalmazásával.

A Vanderbilt Egyetem kutatói egy olyan genetikailag módosított fehérjével végeztek sikeres vizsgálatokat, amely akár napok alatt képes lehet tumorok “felolvasztására”.

A Purdue Egyetem (West Lafayette, Indiana állam) gyógyszerészeti tanszékének kutatócsoportja sikeresen állította elő a humán kalcitonin stabilizált formáját.

A Massey Rákkutató Központ (Richmond, Virginia, USA) kutatói transzgénikus egerekben azt a kérdést vizsgálták, hogy szolid tumorok esetében a regulátor T-sejt infiltráció miért jár gyakran együtt rossz prognózissal.

Egy amerikai kutatócsoport genomikai vizsgálata során olyan régiókat azonosított, amelyek az ópiátfogyasztás és -függőség, valamint bizonyos neuropszichiátriai vonások közötti kapcsolat kialakulásáért felelősek.

Egy amerikai kutatócsoport olyan módszert dolgozott ki, amely peptidfragmentumok alkalmazásával nyújthat védelmet a humán papillómavírus fertőzése ellen.

Egy nemzetközi kutatócsoport olyan mechanizmust írt le, amely jelentősen hozzájárul az elhízás kialakulásához és a zsíranyagcsere felborulásához.

Egy belga kutatócsoport olyan új molekuláris mechanizmust fedezett fel, mely több autoimmun és gyulladásos betegség hátterében állhat.

Svéd és finn kutatási eredmények szerint sokkal jobban gátolható a rákos megbetegedéseket okozó HPV terjedése, ha a lányok mellett a fiúkat is beoltják az iskolákban.

Amerikai kutatók a sztatinok rákellenes hatását fedezték fel, és kimutatták, hogy a hatóanyag képes blokkolni a ráksejtek tápanyagfelvételét.

Egy kanadai kutatócsoport megtalálta a mechanikai ingereket elektromos jellé átalakító fehérjét, ami új típusú fájdalomcsillapítók kifejlesztését teszi lehetővé.

Amerikai kutatók egy csak a nőkre jellemző fájdalom-jelátviteli útvonalat fedeztek fel, ami egyrészt magyarázatot adhat a nők körében gyakoribb fájdalmak hátterére, másrészt a fájdalomcsillapítás új módszereihez vezethet.

Egy német kutatócsoport felfedezte, hogy a világossejtes veserák tumorképző őssejtjeinek működése két szignalizációs útvonalon is gátolható.

Ír kutatók felfedezése szerint a kaszpáz fehérje új gyógyszercélpontot jelenthet az asztma kezelésében.

A nem-alkoholos eredetű steatohepatitis (NASH) kezelésében egy kis elemszámú vizsgálat az E-vitamin alkalmazásával összefüggésben a transzamináz enzimek és a máj zsírtartalmának csökkenését mutatta ki.

Egy nagy elemszámú amerikai vizsgálat eredményei szerint az egyszeri HPV elleni védőoltás is hatásos, sőt, bizonyos körülmények között hatásosabb a többszöri vakcinázásnál a méhnyakrák megelőzésében.

Ígéretes eredményeket mutat egy vizsgálati készítmény a szkizofrénia tüneteinek enyhítésében: a roluperidon hatóanyag javítja a beteget sújtó akaratgyengeséget, motiváló hatása pedig a többi tünetet is javíthatja.

Ír kutatók olyan robotizált rendszert fejlesztettek ki, amellyel páratlan gyorsasággal tesztelhetők gyógyszerek és egyéb hatóanyagok emberi spermiumokra gyakorolt hatásai.

Amerikai kutatók egy korában ismeretlen gént azonosítottak, melynek terméke az Alzheimer-kór során akkumulálódó tau és béta-amiloid fehérjelerakódások közepében található, és amelynek blokkolásával megakadályozható lehet a fehérjecsomók képződése.

Amerikai kutatók ígéretes hatóanyag-kombinációt vizsgáltak osteoarthritis kezelésében, és az eredmények szerint a terápia képes visszafordítani a porckárosodást.

Amerikai kutatók új, kis molekulasúlyú hatóanyagot próbáltak ki biztató eredményekkel az Alzheimer-kór során akkumulálódó tau és béta-amiloid fehérjelerakódások csökkentésére.

Amerikai kutatók idősorelemzése szerint csökkenő trendet mutat az Alzheimer-kór incidenciája az Egyesült Államokban, bár a földrajzi területek közötti szórás igen jelentős.

Egy ausztrál-amerikai kutatócsoport olyan vakcinát fejleszt, amellyel megelőzhetők lennének a demencia bizonyos formái. Sikeres állatkísérleteket követően a kutatás a klinikai vizsgálati fázisba lépett.

Egy amerikai kutatócsoport olyan molekulát fedezett el, amely könnyen a lupuszt kiváltó molekulának bizonyulhat, és új jövőbeli kezelési lehetőségekkel kecsegtet az autoimmun betegség elleni küzdelemben.

Angliában végzett fázis I klinikai vizsgálatok során jó eredményeket mutatott a depresszió kezelésére szánt pszilocibin.

Ausztrál kutatók olyan vakcinát fejlesztettek ki, amely egér modellszervezetben alkalmazva hatásosnak bizonyult a Zika-vírus ellen.

Kanadai kutatók olyan fehérjére bukkantak (CD33), amelynek módosult formája védelmet nyújthat az Alzheimer-kór kialakulása ellen.

Egy osztrák kutatócsoport először írta le az onkológiában használatos EGFR-gátló készítmények által okozott bőrgyógyászati jellegű mellékhatások mechanizmusát, majd feltételezhetően meg is találta ezek ellenszerét.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) tavalyi adatai szerint túl későn diagnosztizálják Európában a HIV-fertőzött nőket, különösen a 40 éves korosztályba tartozókat.

Amerikai kutatók olyan új HIV-vakcinát teszteltek, amely széles körűen neutralizáló antitesteket tartalmaz, azaz az AIDS-t okoz vírus sokféle változata ellen hatásos.

Amerikai kutatók egy új eljárással sikeresen csökkentették hasnyálmirigy-daganatok méretét, és úgy tűnik, az új kombinált kezelés hatásos lehet a melanóma egyes típusai ellen is.

Angol és kínai kutatók eredményei szerint a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) egyes eseteiben javulás érhető el omega-3 zsírsavakat tartalmazó készítmények alkalmazásával.

Amerikai kutatók vizsgálati eredményei szerint az adipszin nevű molekula védelmet nyújt a hasnyálmirigy béta-sejtjei számára, amelyek 2-es típusú cukorbetegségben funkciójukat vesztik, illetve elpusztulnak.

Amerikai kutatók számítógépes szimulációk segítségével olyan antitestgyógyszer-konjugátumokat (ADC-ket) fejlesztettek ki, melyek a korábbi megoldásoknál nagyobb stabilitást és pontosabb célba juttatást tesznek lehetővé.

Ausztrál és dán kutatók közös vizsgálatai szerint a mentális betegségekben szenvedő férfiak várható élettartama átlagosan 10 évvel, a nőké 7 évvel alacsonyabb a normál populációhoz képest.

Kanadai kutatók olyan molekulára bukkantak, amely a felerősíti a T-limfociták immunválaszát a rosszindulatú tumorok ellen.

Holland kutatók tumorokból vett szövetmintákból növesztett organoidok alkalmazásával állapították meg jó pontossággal, hogy mely betegeknél lehet bizonyos kemoterápiás kezelést alkalmazni, és melyeknél lesz hatástalan a kezelés.

Angol kutatók olyan eszközt fejlesztettek ki, amely a bőrre felhelyezve folyamatosan képes monitorozni a beteg vérének penicillinszintjét.

Amerikai kutatóknak sikerült rábukkanniuk számos népi gyógynövény vérnyomáscsökkentő hatásának molekuláris mechanizmusára, melynek kulcsa a KCNQ5 káliumcsatorna.

Amerikai kutatók olyan készítményt állítottak elő, amely közös gyógymódként szolgálhatnak több neurodegeneratív betegséggel szemben.

Egy magyar vezetésű oxfordi kutatócsoport az influenza vírus replikációs mechanizmusának tanulmányozása során olyan gyógyszercélpontot azonosított, amely több törzsnél is gátolhatja a vírus szaporodását.

Kanadai kutatók a metformin agyszöveteket regeneráló hatását figyelték meg, ám ez a hatás kizárólag csak nőstény egereknél jelentkezett.

Amerikai kutatók felfedezése szerint a fokális adhéziós kináz (FAK) fehérje termeléséért felelős gén alkalmas gyógyszercélpont lehet a petefészekrák terápiarezisztenssé válásának és visszatérésének megakadályozásában.

Amerikai kutatók új megfigyelése szerint az Alzheimer-kórra jellemző béta-amiloid lerakódások kizárólag az agy olyan területein alakulnak ki, ahol mikroglia-sejtek vannak jelen, ezek hiányában a plakkok jelenléte nem észlelhető.

Angol kutatók a hippocampus preszinaptikus sejtjeinek vizsgálata során arra a következtetésre jutottak, hogy az intracelluláris kalciumszint döntő szerepet játszik a tanulási és memóriafolyamatok hatékonyságának megőrzésében.

Amerikai kutatók olyan gyógyszercélpontot azonosítottak, amely alkalmas lehet az oszteoporózis gyógyítására, azaz nem csak a folyamat lassítására.

Amerikai kutatók olyan kismolekulára bukkantak, amely a DYRK1 enzim gátlásával képes lehet késleltetni vagy akár megakadályozni több neurodegeneratív betegség, köztük az Alzheimer-kór kialakulását.

Amerikai kutatók vizsgálatai szerint az aktív szénnel kiegészített terápia nagyobb hatásosságot mutat a herpeszvírus (HSV) ellen, ráadásul a gyógyszer adagolási gyakorisága is csökkenthető.

A TARA Biosystems a napokban hozta nyilvánosságra új szívmodelljének kardiotoxicitás-prognosztikai eredményeit, melyek gyógyszerek széles skálájának kockázatait értékelték egy új elgondolás alapján.

Egy amerikai kutatócsoport olyan kis molekulákat állított elő, amelyek sikeresen nyomhatják el a dormanciában lévő HIV reaktivációját az antiretrovirális kezelés abbahagyását követően.

Amerikai kutatók a tüdő adenokarcinóma két teljesen eltérő kialakulási útvonalát írták le, felfedezésük segítséget jelenthet új gyógyszerek kifejlesztésében és a meglévő gyógyszerek hatásosságának előrejelzésében.

Amerikai kutatóknak sikerült egy olyan módszert kifejleszteniük, amellyel kimutathatók a 2-es típusú cukorbetegségben károsodott béta-sejtek.

Amerikai kutatóknak sikerült megalkotniuk Clostridium difficile által termelt toxin háromdimenziós modelljét, tovább számos olyan gyenge pontot is azonosítottak, mely a gyógyszerfejlesztésben igen hasznosnak bizonyulhat.

Ausztrál kutatóknak sikerült tisztázni az egyik leggyakrabban használt rákellenes szerrel az 5-FU-val szemben kialakuló rezisztencia pontos hatásmechanizmusát.

Egy nemzetközi kutatócsoport olyan kismolekulás hatóanyagot fedezett fel, mely igen szelektíven kötődik a rák-őssejtekhez, azaz képes lehet megakadályozni a rákos daganatok áttétképződését és a betegség visszatérését is.

Egy nemzetközi kutatócsoport több mint 20 éves együttműködésének köszönhetően sikerült feltárni a már a klinikai gyakorlatban is alkalmazott onkológiai PARP-gátló készítmények pontos hatásmechanizmusát. A felfedezés megnyithatja az ajtót a pontosabban célzott terápiás megközelítések előtt.

Egy amerikai kutatócsoport eredményei szerint 5-6 különböző bélbaktériumból készült, orálisan szedhető kivonattal hatásosan előzhetők meg, vagy fordíthatók vissza az ételallergiás reakciók.

Amerikai kutatók kannabidiolt és THC-t kis mennyiségben tartalmazó szer fokozatosan emelt adagolásával sikeresen kezeltek gyógyszerrezisztens epilepsziában szenvedő gyermekeket.

Amerikai kutatók egy új immun-ellenőrzőpont (CD73) mechanizmusainak feltárásán kezdtek el dolgozni, mely később ígéretes gyógyszercélponttá válhat.

Amerikai kutatók vizsgálata szerint határozott összefüggés mutatható ki a sztatinok szedése és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása kockázatának növekedése között.

Egy amerikai kutatócsoport egy új peptid antagonista alkalmazásával állati modelleken sikeresen csökkentette az Alzheimer-kórra jellemző béta-amiloid plakkok lerakódását az agyban.

Egy arthritis psoriaticában szenvedő betegeken végzett vizsgálat szerint nem mutatható ki rákkeltő hatás a betegség kezelésére alkalmazott TNF-gátlóknál.

Egy svéd vizsgálat szerint az epilepszia kezelésére alkalmazott gabapentinoidok fokozzák az öngyilkossági hajlamot, különösen a fiatal felnőttek körében.

Egy skót kutatócsoport szerint a szervezetben termelődő LL-37 molekula jelentős segítséget nyújthat az antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni küzdelemben.

Spanyol kutatók a galanin N-terminális fragmens (1-15) élettani szerepének leírásával új gyógyszercélpontot azonosítottak, ami segíthet a depresszió elleni új gyógyszerek kifejlesztésében.

Amerikai kutatók olyan gyógyszercélpontra bukkantak, melynek támadásával megakadályozható az áttétek képződése prosztatarákos betegeknél.

Svájci kutatási adatok szerint a következő 20 évben másfélszeresére nő a világon a kemoterápiás kezelést igénylő onkológiai esetek száma.

Egy nemzetközi kutatócsoport az eddigi legnagyobb genomikai asszociációs vizsgálat során kimutatta, hogy a gyermekkori és felnőttkori asztmát okozó gének különböznek egymástól.

Amerikai kutatók olyan CAR molekulákat állítottak elő, mellyel kiküszöbölhetőnek tűnnek az onkológiai kezelések során rendszeresen jelentkező súlyos mellékhatások.

Kanadai kutatók lehetséges összefüggést fedeztek fel a cytomegalovírus jelenléte és a cisztás fibrózis progressziójának gyorsasága között.

Amerikai kutatók összefüggést mutattak ki a nők tartós (két hónapnál hosszabb ideig tartó) antibiotikumszedése és a szívroham illetve a stroke kialakulásának kockázata között.

Tajvani kutatók egy vizsgálati készítménnyel jó eredményeket értek el a HIV humán CD4+T sejtjeihez kötődésének gátlása során, ami akár négy hónapra is szupresszálhatja a vírusterhelést.

Január óta csaknem 110 ezer új koleragyanús esetet jelentettek a háború sújtotta Jemenben. Eddig 190-en haltak meg a betegséggel összefüggő állapotok miatt, a potenciális fertőzöttek egyharmada gyermek – tájékoztat az ENSZ humanitárius szervezete, az OCHA.

Amerikai kutatók az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) kezelésére szolgáló két terápia összehasonlítása során azt találták, hogy az amfetamin alkalmazása során magasabb a pszichózisos esetek száma.

Amerikai kutatók olyan mesterséges mikropartikulumokat állítottak elő, melyek baktériumok, például a TBC baktériumának „utánzásával” hasznosak lehetnek a fertőző betegségek elleni küzdelemben.

Az Ausztrál Egészségügyi Minisztérium tájékoztató kampányt indított, New York állam Rockland County megyéjében pedig közegészségügyi válsághelyzetet hirdettek a kanyaró felbukkanása miatt, mely elsősorban a vallási előírásoknak és az oltásellenes mozgalmaknak köszönhető.

Amerikai kutatók vizsgálatai szerint egy fejlesztés alatt álló rákgyógyszer hatékonyan képes csökkenteni a Helicobacter pylori baktérium virulenciáját.

Ír és angol kutatók együttműködésének eredménye az a hamarosan engedélyezésre kerülő mikrotű, amely számos alkalmazás során felválthatja a kisgyerekek által rettegett hagyományos injekciókat.

A líbiai egészségügyi minisztérium nyilatkozatot adott ki, mely szerint az utóbbi fél évben ötezer új, regisztrált Leishmaniasis esetet regisztráltak az országban.

Angol és malawi kutatók megfigyelései szerint a legyengített Salmonella törzseket tartalmazó oltóanyag hatására megnő a szervezet védekezőképessége egyéb fertőző betegségek ellen is.

A kínai gyógyszerügyi hatóságok laboreredményei szerint mentesek a HIV-fertőzéstől a Meheco által gyártott plazmatermékek. A közelmúltban több gyógyszerhamisítási botrány rázta meg az országot.

Amerikai kutatók eredményei szerint az Egyesült Államokban felírt antibiotikumok csaknem negyedét teljesen feleslegesen írja fel az orvos, és 2 millió embert érintenek az antibiotikum-rezisztens fertőzések.

Amerikai kutatók szerint kolin táplálék-kiegészítővel örökletesen csökkenthető az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata.

Új-zélandi kutatók szerint a várandós anyák és a csecsemők számára adott probiotikum hatásos védelmet nyújthat a gyermekkori ekcéma ellen.

A terepi alkalmazások szerint jól használható az ebola, a Lassa-láz és a malária szűrésére a fél órán belül eredményt mutató gyorsteszt.

Dán kutatók genomikai vizsgálat során arra a következtetésre jutottak, hogy a folsavhiány irreverzibilis hatást fejt ki a mitózisra, melyet későbbi folsavadagolás sem képes helyreállítani.

Egy fázis III. klinikai vizsgálat eredményei szerint a sorafenib két évig képes volt leállítani a tumornövekedést desmoid típusú fibromatózisban szenvedő betegeknél.

Amerikai kutatók új eredményei szerint a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére használt metformin szívbetegeken is segíthet, mivel megtartott ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFpEF) esetén segíti a szívizom ellazulását.

Amerikai kutatók új eredményei szerint egy korábban a hepatitis gyógyítására használt hatóanyag, a telbivudin hatásos lehet a Lou Gehrig betegség lefolyásának lassítására.

Amerikai kutatók egér modellszervezeten végzett vizsgálatai szerint a metabolizmusért felelős egyes neuronok testmozgást követően két napig is aktív állapotban maradnak, jelentősen csökkentve az éhségérzetet és a vércukorszintet.

Amerikai kutatók olyan új gyógyszercélpontot találtak (transzmembrán szerin proteáz 11B), mely kiváló gyógyszercélpont lehet a laphámsejtes rákbetegségek kezelésében.

Amerikai kutatóknak sikerült pontosan kimutatniuk, hogy az Alzheimer-kór egyik kiváltójának tartott APP gén rekombinációja során ugyanaz a reverz transzkriptáz enzim lép működésbe, mint a HIV-fertőzés esetén, ami felveti annak lehetőségét, hogy a betegség antiretrovirális terápiával lesz kezelhető.

Spanyol kutatók a helyi 65 évnél idősebb populáció egészségi adatainak, valamint önbevallásos testkép-érzékelési kérdőívek eredményeinek alapján kimutatták, hogy 5 év alatt jelentésen csökkent a vizsgált népesség fizikai aktivitása, ezzel együtt pedig romlott az általános egészségi állapota.

Német és brit kutatók vizsgálatai szerint a 30 perces, látható kék fénnyel történő megvilágítás jelentősen, csaknem 8 Hgmm-rel csökkenti a szisztolés vérnyomást.

Kutatók sikeresen aktiváltak olyan immunválaszt provokáló jelátviteli rendszert, melynek hatására a T-sejtek képesek felismerni és megsemmisíteni a daganatsejteket. A több éve tanulmányozott STING rendszert kiválóan aktiváló fehérjét sikerült létrehozni, melyek másként működnek, mint a már fejlesztés alatt álló STING-aktivátorok.

Orosz kutatók fejlesztése az az új kromonvázas molekulacsalád, mely hatásosnak bizonyulhat az Alzheimer-kór kezelésében.

Egy amerikai startup cég olyan technológiát fejlesztett ki, mellyel jelentősen felgyorsítható, és hatékonyabbá tehető a rákellenes gyógyszerekben felhasznált T-sejtek kinyerése a vérből, mivel a korábbi mágneses eljárás helyett egy lebomló polimert alkalmaznak.

Két rövid időtartamú, hármas hatóanyag-kombinációval végzett klinikai vizsgálatban is sikerült számottevő javulást elérni cisztás fibrózisban szenvedő betegek tüdőfunkciójában. Az eredményeket a kutatók „áttörésként” értékelik, és jó eséllyel várható, hogy a jótékony hatások hosszabb távon is fennmaradnak.

Tripla negatív mellrák kezelésében tesztelik az a rizsszemnél is kisebb implantátumot, mely egyenesen a tumorba ültetve folyamatosan bocsátja ki az immunterápiás hatóanyagot, így a várakozások szerint nagy mértékben képes lehet csökkenteni a rákellenes szerek nemkívánatos hatásait.

Amerikai kutatók eredményei szerint a májban képződő béta-hidroxivajsav képes csökkenteni a vérnyomást a nátriumbevitel csökkentése vagy testmozgás nélkül is, így akár tabletta formában bevéve is eredményezhetne a testmozgáshoz hasonló vérnyomáscsökkentő hatást.

Egy fázis II. vizsgálat eredményei szerint a kísérleti M72/AS01 oltóanyag a látens tbc-fertőzött, korábban BCG-vakcinát kapó betegek 54%-ánál megakadályozta a súlyos tünetekkel jelentkező tuberkulózis kialakulását.

Amerikai kutatók olyan új osztályba tartozó molekulákat fejlesztettek ki, melyek egy korábban nem ismert mechanizmus kihasználásával pusztíthatják el a mellrákos daganatokat vagy állíthatják le növekedésüket.

Amerikai kutatók polimer nanorészecskék segítségével nagy pontossággal voltak képesek célba juttatni az áttétes tüdőrák kezelésére szolgáló kemoterápiás hatóanyagokat.

Kanadai kutatók szerint a kaszpáz-1 enzim olyan új gyógyszercélpont lehet, amelyre irányuló hatóanyag állati modellszervezetben jelentősen csökkentette a memóriavesztést, és akár az Alzheimer-kór patológiás folyamatának leállítására is képes lehet.

A mitokondriális funkciók javulását eredményezi az évtizedekig kizárólag májbetegségek kezelésére használt urzodeoxikólsav (UDCA), ami egy új vizsgálat szerint regeneratív és neuroprotektív hatást fejt ki Alzheimer-kórban szenvedő betegekben.

Nemzetközi egyetemi-gyógyszeripari együttműködés gyümölcse egy olyan új bioinformatikai keretrendszer (CRAFT), mely jelentősen lerövidítheti a potenciális gyógyszercélpontok azonosítását, és csökkentheti a fejlesztés kezdeti fázisában kihulló gyógyszerjelölt molekulák számát. Az új megközelítés alkalmazása máris eredményt hozott: egy olyan membránreceptort azonosítottak, mely komoly fordulatot hozhat az epilepszia gyógyításában.

Egy obszervációs vizsgálat eredményei szerint nagyobb kockázatot jelent a diclofenac hatóanyagú készítmények szedése, mint ha a betegek más nem-szteroid gyulladásgátlót, paracetamolt vagy nem NSAID típusú gyógyszert szednének.