K. M. cikkei

Amerikai kutatók egér modellszervezeten végzett vizsgálatai szerint a metabolizmusért felelős egyes neuronok testmozgást követően két napig is aktív állapotban maradnak, jelentősen csökkentve az éhségérzetet és a vércukorszintet.

Amerikai kutatók olyan új gyógyszercélpontot találtak (transzmembrán szerin proteáz 11B), mely kiváló gyógyszercélpont lehet a laphámsejtes rákbetegségek kezelésében.

Amerikai kutatóknak sikerült pontosan kimutatniuk, hogy az Alzheimer-kór egyik kiváltójának tartott APP gén rekombinációja során ugyanaz a reverz transzkriptáz enzim lép működésbe, mint a HIV-fertőzés esetén, ami felveti annak lehetőségét, hogy a betegség antiretrovirális terápiával lesz kezelhető.

Spanyol kutatók a helyi 65 évnél idősebb populáció egészségi adatainak, valamint önbevallásos testkép-érzékelési kérdőívek eredményeinek alapján kimutatták, hogy 5 év alatt jelentésen csökkent a vizsgált népesség fizikai aktivitása, ezzel együtt pedig romlott az általános egészségi állapota.

Német és brit kutatók vizsgálatai szerint a 30 perces, látható kék fénnyel történő megvilágítás jelentősen, csaknem 8 Hgmm-rel csökkenti a szisztolés vérnyomást.

Kutatók sikeresen aktiváltak olyan immunválaszt provokáló jelátviteli rendszert, melynek hatására a T-sejtek képesek felismerni és megsemmisíteni a daganatsejteket. A több éve tanulmányozott STING rendszert kiválóan aktiváló fehérjét sikerült létrehozni, melyek másként működnek, mint a már fejlesztés alatt álló STING-aktivátorok.

Orosz kutatók fejlesztése az az új kromonvázas molekulacsalád, mely hatásosnak bizonyulhat az Alzheimer-kór kezelésében.

Egy amerikai startup cég olyan technológiát fejlesztett ki, mellyel jelentősen felgyorsítható, és hatékonyabbá tehető a rákellenes gyógyszerekben felhasznált T-sejtek kinyerése a vérből, mivel a korábbi mágneses eljárás helyett egy lebomló polimert alkalmaznak.

Két rövid időtartamú, hármas hatóanyag-kombinációval végzett klinikai vizsgálatban is sikerült számottevő javulást elérni cisztás fibrózisban szenvedő betegek tüdőfunkciójában. Az eredményeket a kutatók „áttörésként” értékelik, és jó eséllyel várható, hogy a jótékony hatások hosszabb távon is fennmaradnak.

Tripla negatív mellrák kezelésében tesztelik az a rizsszemnél is kisebb implantátumot, mely egyenesen a tumorba ültetve folyamatosan bocsátja ki az immunterápiás hatóanyagot, így a várakozások szerint nagy mértékben képes lehet csökkenteni a rákellenes szerek nemkívánatos hatásait.

Amerikai kutatók eredményei szerint a májban képződő béta-hidroxivajsav képes csökkenteni a vérnyomást a nátriumbevitel csökkentése vagy testmozgás nélkül is, így akár tabletta formában bevéve is eredményezhetne a testmozgáshoz hasonló vérnyomáscsökkentő hatást.

Egy fázis II. vizsgálat eredményei szerint a kísérleti M72/AS01 oltóanyag a látens tbc-fertőzött, korábban BCG-vakcinát kapó betegek 54%-ánál megakadályozta a súlyos tünetekkel jelentkező tuberkulózis kialakulását.

Amerikai kutatók olyan új osztályba tartozó molekulákat fejlesztettek ki, melyek egy korábban nem ismert mechanizmus kihasználásával pusztíthatják el a mellrákos daganatokat vagy állíthatják le növekedésüket.

Amerikai kutatók polimer nanorészecskék segítségével nagy pontossággal voltak képesek célba juttatni az áttétes tüdőrák kezelésére szolgáló kemoterápiás hatóanyagokat.

Kanadai kutatók szerint a kaszpáz-1 enzim olyan új gyógyszercélpont lehet, amelyre irányuló hatóanyag állati modellszervezetben jelentősen csökkentette a memóriavesztést, és akár az Alzheimer-kór patológiás folyamatának leállítására is képes lehet.

A mitokondriális funkciók javulását eredményezi az évtizedekig kizárólag májbetegségek kezelésére használt urzodeoxikólsav (UDCA), ami egy új vizsgálat szerint regeneratív és neuroprotektív hatást fejt ki Alzheimer-kórban szenvedő betegekben.

Nemzetközi egyetemi-gyógyszeripari együttműködés gyümölcse egy olyan új bioinformatikai keretrendszer (CRAFT), mely jelentősen lerövidítheti a potenciális gyógyszercélpontok azonosítását, és csökkentheti a fejlesztés kezdeti fázisában kihulló gyógyszerjelölt molekulák számát. Az új megközelítés alkalmazása máris eredményt hozott: egy olyan membránreceptort azonosítottak, mely komoly fordulatot hozhat az epilepszia gyógyításában.

Egy obszervációs vizsgálat eredményei szerint nagyobb kockázatot jelent a diclofenac hatóanyagú készítmények szedése, mint ha a betegek más nem-szteroid gyulladásgátlót, paracetamolt vagy nem NSAID típusú gyógyszert szednének.