2021. február. 28., vasárnap - Elemér.

Elkülönül a krónikus stressz

A klasszikus stresszválaszon kívül egy másik, attól független mechanizmus is létezik, ami a krónikus stresszre adott reakciónkat alakítja, adja hírül a Nature Neuroscience tanulmánya.

hirdetés

A klasszikus stresszválasz szervezetünk fenyegetésre adott akut válasza, ami a fenyegetés elmúltát követően fokozatosan megszűnik. A Weizmann Institute of Science és a University of Texas kutatóinak felfedezése szerint létezik egy ettől független mechanizmus is, ami csak krónikus stresszre lép működésbe. Az új felismerés elvezethet a szorongás és depresszió jobb diagnózisához és sikeresebb terápiájához is, írják a kutatók.

Assaf Ramot és munkatársai a hipotalamikus paraventrikuláris nucleus (PVN) egy eddig ismeretlen neuroncsoportját azonosították, és annak elhelyezkedéséből arra a hipotézisre jutottak, hogy a sejtcsoport a stresszválaszban tölthet be szerepet.

A jól ismert, akut stresszválasz során a PVN sejtjei által termelt kortikotróp releasing faktor (CRF) a hipofízisbe jutva kiváltja a hipofízis hormontermelését, amire válaszul a mellékvese előállítja a stresszhormon kortizolt. A kortizol aztán a stresszválasz kiváltása mellett negatív visszacsatolás révén csökkenti a CRF-termelést. Mint a kutatók egérkísérletekben megfigyelték, az újonnan felfedezett hipotalamikus neuronok sejtmembránjuk külső felszínén CRFR1-receptorokat expresszálnak, így képesek a CRF megkötésére.

A kísérletek során az is kiderült, hogy a kortizol hatására nem csökken, hanem nő a CRFR1-receptorok száma ezen neuronok felszínén, azaz negatív visszacsatolás helyett pozitív visszacsatolást működtetnek (Assaf Ramot és munkatársai: Hypothalamic CRFR1 is essential for HPA axis regulation following chronic stress;Nature Neuroscience).

Munkájuk során a kutatók először genetikailag módosított egerek agyában fluoreszcens fehérjével megjelölve karakterizálták e speciális sejtcsoport tagjait; ezt követően eltávolították az egerek mellékveséjét. Kortizol hiányában a CRFR1-receptorok nem jelentek meg a PVN-sejteken, azonban szintetikus kortizol-injekció hatására újraindult termelődésük.

A továbbiakban a kutatók annak jártak utána, hogy mikor és hogyan indul be a pozitív visszacsatolásos CRFR1-kör. Olyan genetikailag módosított egereket hasonlítottak össze normál kontrollcsoporttal, amelyek neuronjainak felszínéről hiányoztak a CRFR1-receptorok; az egereket kétféle stressznek tették ki, majd mérték vérük hormonszintjét. Akut stresszre mindkét csoport hasonlóan reagált, és hormonszintjük is megegyezett, azonban a krónikus stresszre eltérő választ adtak: a genetikailag módosított egerek nyugodtabbak maradtak és alacsonyabb volt a kortizolszintjük.

Mint Ramot kifejti: a CRFR1-rendszer elkülönül az akut stresszválaszt produkáló rendszertől, és az evolúció során a krónikus stressz kezelésére alakult ki; elképzelhető, hogy a depressziós betegek agyában az átlagosnál több CRFR1-receptor van, és lehetséges, hogy a jövőben a krónikus stressz által kiváltott betegségeket ezen az útvonalon is kezelhetjük.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 10,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Ajánlott

Miért vágyik a gyógyszerész szakma valós adatokra?

A modern gyógyszereknek a piacvezető státusz eléréséhez képesnek kell lenniük arra, hogy nagyrészt helyettesítsék a rendelkezésre álló kezeléseket a jobb hatékonyságuk, biztonságosságuk vagy kényelmük miatt. (x)

 

A Johnson & Johnson csoportba tartozó Janssen Pharmaceutica-Cilag NV gyógyszeripari vállalat benyújtotta az EMA-hoz a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyagának engedélyeztetési kérelmét.

Magyarország három ütemben nagy mennyiségű, koronavírus elleni oltóanyagot vásárol Oroszországtól  jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában.

Nem lehet elképzelni olyan rossz vakcinát, amelynek a mellékhatásait egy napon lehetne említeni a koronavírus-fertőzés veszélyeivel és lehetséges szövődményeivel – véli dr. Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem virológus-immunológus professzora.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításával 2021. január 1-től az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárások alapvetően illetékmentessé váltak. Ennek következtében – a törvény 1. számú mellékletében felsorolt néhány speciális esettől eltekintve – nem kell megfizetni a 3000 forintos eljárási illetéket az ügyintézés során.