hirdetés
hirdetés

A legfrissebb kutatási eredmények szerint az optimális gasztrointesztinális mikrobapopuláció fenntartását és helyreállítását segítő probiotikumok a már jól ismert terápiás területek mellett a gyulladásos bélbetegségek és a funkcionális gasztrointesztinális betegségek kezelésében, továbbá a gyomor-bél rendszeri műtétek szövődményeinek kivédésében és az elhízás megelőzésében is szerepet kaphatnak.

Bizonyos baktérium-törzsek hozzájárulhatnak a fertőzött sebek kórokozóinak legyőzéséhez. A jövőben akár az antibiotikumok helyettesítői is lehetnek a probiotikumok ezen a területen.

Régóta ismert, hogy antibiotikum-kúrák alatt és után, hasmenések esetén, illetve preventív céllal is megéri probiotikumokat alkalmazni. Mennyiben támogatják ezeket a javaslatokat az evidenciák?

Az autizmusra jellemző viselkedési mintázat bizonyos elemei a bélflóra egyensúlyának helyreállításával rendezhetők – derül ki állatkísérletes eredményekből.

A bélflóra egyensúlyának felborulása anyagcserezavarokkal, autoimmun és idegrendszeri kórképekkel hozható kapcsolatba, amik a bélflóra védelmére, az egészséges táplálkozásra irányítják a figyelmet.
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Hogyan ismerhetők fel a mellékhatások?

Célzott kérdések gyógyszerészeknek

  1. Ugyanaz a felírt és a betegnél levő gyógyszer?
  2. A megadott adagban szedi-e a beteg a gyógyszert, vagy attól eltért?
  3. A feltételezett mellékhatás a gyógyszer alkalmazása után (és nem előtt) következett be?
  4. Mennyi idő telt el a kezelés és az esemény jelentkezése között?
  5. A kezelés beszüntetését, vagy az adag csökkentését követően a feltételezett mellékhatások csökkentek, vagy eltűntek?
  6. Lehet-e bármi egyéb oka az észlelt kedvezőtlen tünet(ek)nek, mint például alap-, vagy kísérő betegségek, egyéb gyógyszerek, gyógyszer kölcsönhatás, allergia, kemikáliák stb.?
  7. Mi áll a gyógyszer alkalmazási előiratában?
  8. A gyógyszer újra alkalmazása esetén a feltételezett mellékhatások részlegesen, vagy teljesen visszatérnek-e?

 

hirdetés