hirdetés
2020. június. 02., kedd - Kármen, Anita.
hirdetés

Bár a laikus médiában történő hangsúlyos megjelenése alapján arra következtethetnénk, hogy a laktózintolerancia a modern kor betegsége, története valójában minden bizonnyal messze korokig vezethető vissza.

A borsmenta illóolaja – intesztinoszolvens készítményként a szervezetbe juttatva – igazoltan enyhíti az IBS-es betegeknél tapasztalható hasi görcsöket és flatulenciát.

A csak anyatejjel táplált csecsemőknél jóval ritkábban, míg az ekcémás bőrbetegségben szenvedő gyermekeknél sokkal gyakrabban jelentkezik a tejfehérje-allergia.

Kisgyermeknél az allergiás tüneteket az esetek többségében a tojás vagy a tej fogyasztása okozza. Ilyenkor ezeket az élelmiszereket ki kell zárni az étkezésből, ám nem biztos, hogy minden formában.
hirdetés

A liszt- és laktózérzékenység kimutatására szolgáló tesztek, amelyek az elmúlt években a magánszférában is elérhetővé váltak, jelentősen kedveztek a nem orvosi diagnózison és javallaton alapuló, önként vállalt „divatdiéták” elterjedésének.
hirdetés
hirdetés

Hogyan ismerhetők fel a mellékhatások?

Célzott kérdések gyógyszerészeknek

  1. Ugyanaz a felírt és a betegnél levő gyógyszer?
  2. A megadott adagban szedi-e a beteg a gyógyszert, vagy attól eltért?
  3. A feltételezett mellékhatás a gyógyszer alkalmazása után (és nem előtt) következett be?
  4. Mennyi idő telt el a kezelés és az esemény jelentkezése között?
  5. A kezelés beszüntetését, vagy az adag csökkentését követően a feltételezett mellékhatások csökkentek, vagy eltűntek?
  6. Lehet-e bármi egyéb oka az észlelt kedvezőtlen tünet(ek)nek, mint például alap-, vagy kísérő betegségek, egyéb gyógyszerek, gyógyszer kölcsönhatás, allergia, kemikáliák stb.?
  7. Mi áll a gyógyszer alkalmazási előiratában?
  8. A gyógyszer újra alkalmazása esetén a feltételezett mellékhatások részlegesen, vagy teljesen visszatérnek-e?

 

hirdetés