hirdetés
hirdetés

Ahogy a laktózintoleranciáról, úgy a gluténérzékenységről is egyre többet hallunk napjainkban, és a magukat „egészségtudatosnak tartó” laikusok köréből sokan akkor is gluténmentes termékeket fogyasztanak, ha ennek nincs orvosi indoka.

A csak anyatejjel táplált csecsemőknél jóval ritkábban, míg az ekcémás bőrbetegségben szenvedő gyermekeknél sokkal gyakrabban jelentkezik a tejfehérje-allergia.

Kisgyermeknél az allergiás tüneteket az esetek többségében a tojás vagy a tej fogyasztása okozza. Ilyenkor ezeket az élelmiszereket ki kell zárni az étkezésből, ám nem biztos, hogy minden formában.

Fémallergia esetén előfordulhat, hogy érmék, ékszerek vagy akár ajtógombok érintése is allergiás reakciót válthat ki.

hirdetés

A liszt- és laktózérzékenység kimutatására szolgáló tesztek, amelyek az elmúlt években a magánszférában is elérhetővé váltak, jelentősen kedveztek a nem orvosi diagnózison és javallaton alapuló, önként vállalt „divatdiéták” elterjedésének.

hirdetés
hirdetés

Hogyan ismerhetők fel a mellékhatások?

Célzott kérdések gyógyszerészeknek

  1. Ugyanaz a felírt és a betegnél levő gyógyszer?
  2. A megadott adagban szedi-e a beteg a gyógyszert, vagy attól eltért?
  3. A feltételezett mellékhatás a gyógyszer alkalmazása után (és nem előtt) következett be?
  4. Mennyi idő telt el a kezelés és az esemény jelentkezése között?
  5. A kezelés beszüntetését, vagy az adag csökkentését követően a feltételezett mellékhatások csökkentek, vagy eltűntek?
  6. Lehet-e bármi egyéb oka az észlelt kedvezőtlen tünet(ek)nek, mint például alap-, vagy kísérő betegségek, egyéb gyógyszerek, gyógyszer kölcsönhatás, allergia, kemikáliák stb.?
  7. Mi áll a gyógyszer alkalmazási előiratában?
  8. A gyógyszer újra alkalmazása esetén a feltételezett mellékhatások részlegesen, vagy teljesen visszatérnek-e?

 

hirdetés