Míg a sztatinok szekunder prevenciós célból való alkalmazásának szükségessége vizsgálatokkal alátámasztott, a primer prevenció esetén kevésbé egyértelmű a helyzet.

Sok magasvérnyomás beteg gondolja, hogy állapotát csakis a gyógyszerek rendezhetik, holott a megfelelő életmód önmagában is vérnyomáscsökkentő hatással bír.

A túl alacsony, illetve a túl magas HDL-szintek egyaránt növelik a kardiovaszkuláris mortalitás és a nem-fatális szívinfarktus kockázatát.

Véralvadásgátló készítmény felírásakor azt is mérlegelni kell, hogy okoz-e allergiás tünetet a készítmény vagy annak valamelyik összetevője.

Hogyan ismerhetők fel a mellékhatások?

Célzott kérdések gyógyszerészeknek

  1. Ugyanaz a felírt és a betegnél levő gyógyszer?
  2. A megadott adagban szedi-e a beteg a gyógyszert, vagy attól eltért?
  3. A feltételezett mellékhatás a gyógyszer alkalmazása után (és nem előtt) következett be?
  4. Mennyi idő telt el a kezelés és az esemény jelentkezése között?
  5. A kezelés beszüntetését, vagy az adag csökkentését követően a feltételezett mellékhatások csökkentek, vagy eltűntek?
  6. Lehet-e bármi egyéb oka az észlelt kedvezőtlen tünet(ek)nek, mint például alap-, vagy kísérő betegségek, egyéb gyógyszerek, gyógyszer kölcsönhatás, allergia, kemikáliák stb.?
  7. Mi áll a gyógyszer alkalmazási előiratában?
  8. A gyógyszer újra alkalmazása esetén a feltételezett mellékhatások részlegesen, vagy teljesen visszatérnek-e?