hirdetés
hirdetés
2020. október. 22., csütörtök - Előd.
hirdetés

Védjegyet a dobozokra!

Ma már több mint 500 készítmény viseli a „Magyar Gyógyszer” védjegyet, amelyet csak azok a termékek kaphatnak meg, amelyeket nemcsak itthon fejlesztettek ki, hanem Magyarországon is gyártanak, hangzott el a többi közt a VI. Gyógyszerész Köztestületi Napokon.

hirdetés

A védjegymozgalom célja elősegíteni a hazai gyógyszerek forgalmát. A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) elnöke szerint az import medicinák megjelenése a rendszerváltás után természetes folyamat volt, de ez egy idő után a magyar gyógyszerekre fordított ártámogatás folyamatos csökkenéséhez vezetett. Az import generikumok indokolatlan térnyerése pedig külön fájó pont a hazai gyártóknak. Míg az éves dobozforgalom 50 százalékát egyébként hazai termékek adják, a támogatásnak csupán 33 százaléka jut rájuk. Szeretnék, mondta Hodász István, ha a védjegy megjelenhetne a dobozokon, erről már tárgyalnak az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettel.

A különböző szervezetek – így a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a MAGYOSZ – összefogásának példájaként említette meg azt az idén tavasszal született megállapodást, amelynek az a célja, hogy a gyógyszertárakba kizárólag minőségi étrend-kiegészítők kerülhessenek. A feladat óriási, hiszen a piacon 13 982 termék található e körből, amelynek 13 százalékánál találtak minőségi problémát, miközben még messze nem értek valamennyi vizsgálatának végére. Az ily módon kontrolált ellátási lánc kulcsszereplői a nagykereskedők, akik azt vállalták, hogy kizárólag csak olyan étrendkiegészítőt hajlandók raktárukba beengedni, amelyek minőségét korrekt dokumentumokkal igazolják.

A MAGYOSZ elnöke szólt a gyógyszerhulladék gyűjtésről, némileg sokkolva hallgatóságát azzal az adattal, miszerint 2015-ben 264 tonna gyógyszerhulladékot gyűjtött be a gyártók által létrehozott, s azóta is fenntartott Recylomed Non-profit Kht. A hulladék mennyisége egyébként a kimutatások szerint évről évre nő, miként a gyártók – akik közül nem mindenki vesz részt a finanszírozásban! – költségei is. A rendszer működtetése ma már 216 milliárd forintba kerül. Hodász István megoldandó problémaként említette a használt injekciós tűk begyűjtését, amelyeket tilos a patikákba kihelyezett, speciális ládákba dobálni. A lehetséges megoldásokról zajlanak az egyeztetések, a későbbiekben többek között a katasztrófavédelem bevonásával.

További részletek a Pharma Tribune hamarosan megjelenő, idei 4. számában.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés