hirdetés
hirdetés

Új pozícióban az egészségpénztárak

A 2016 óta tartó tendencia folytatódott az idei év első félévében is: az egészségpénztárak a munkáltatók adóoptimalizálási eszközéből lassan a tudatos öngondoskodók intézményévé válnak. A vállalatok és az állam szerepvállalására azonban ebben a modellben is nagy szükség van, írja a Patika-csoport.

hirdetés

Az elmúlt két évben az egészség- és önsegélyező pénztárak száma 29-ről 20-ra csökkent, a taglétszám 2019. I. félév végén 1 037 381 főt tett ki, amely az előző év azonos időszakának értékéhez képest 0,9%-os csökkenés – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) első félévet értékelő szektorjelentéséből. Az MNB idősora egyértelműen jelzi a pénztárak szerepének megváltozását: a cafeteriarendszer átalakításának hatására a munkáltatók juttatási palettájáról lekerült az egészségpénztári tagdíj-hozzájárulás – 2019. január–június között közel 60%-kal csökkent a munkáltatóktól ezen a jogcímen érkező befizetések összege –, ezzel párhuzamosan azonban érezhetően nő a tudatos öngondoskodók aránya. Az egyéni befizetések ebben a hat hónapban megközelítették a 12 milliárd forintot a tavaly hasonló időszakban beérkező 10 milliárddal és a 2016-os 5,7 milliárddal szemben. 2019. I. félévében a pénztárak tagdíjjellegű bevételeinek 77,7%-át a tagok egyéni befizetései tették ki.

Az edukációban fontos lenne az állami segítség

A több mint 20 éve működő önkéntes egészségpénztári szektor fontos szereplője lehetne a hazai egészségügy rendbetételének, az egészséggazdaság kifehérítésének, az egészségügyi mutatók javításának, a lakossági elégedettség növelésének és mindezek hatására a versenyképesség növelésének, ahogyan ezt az MNB 330 pontból álló versenyképességi javaslata is tartalmazza.

– Ahhoz viszont, hogy a kasszák valóban betöltsék ezt a feladatot, szélesebb körű és pénzügyileg tudatosabb pénztári tagságra lenne szükség. A lakosság edukációjában, öngondoskodásra nevelésében fontos lenne az állami szerepvállalás, ahogyan például a pénzügyi tudatosság erősítésében ez már elindult az elmúlt években – mondja Sebők Orsolya, a Patika-csoport kommunikációs igazgatója.

Többen és többet fizetnek az orvosi ellátásért a pénztárakból

Forrás: 123rf.com
Forrás: 123rf.com

Miközben az intézménycsoport szolgáltatási kiadásai csekély mértékben, mindössze 2,2%-kal bővültek az elmúlt félévben az egy évvel korábbi értékhez képest, az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása 15,6%-kal nőtt. A pénztári költések átrendeződése összecseng a magánegészségügyi szolgáltatások igénybe vételének bővülésével. A Szinapszis Kft. tavalyi kutatása szerint 2018-ban már a lakosság 60%-a vett igénybe magánszolgáltatást és az összes orvoshoz forduló 69%-a 2 éven belül járt magánrendelésen. A magánklinikák ügyfeleinek társadalmi státuszában is látszik a változás: már az átlagkeresettel rendelkezők is jelentős arányban döntenek a hálapénz- és várólista-mentes ellátás mellett. Közöttük vannak, akik felismerték, hogy az egészségpénztári befizetések után járó 20%-os szja-visszatérítéssel csökkenthetik a saját zsebből fizetett egészségcélú kiadásaikat. A magánegészségügyi szolgáltatások igénybe vételének bővülése hajtja tehát a lakossági öngondoskodás erősödését is, de nagyon lassan: a saját zsebből egészségügyi ellátásra fordított összeg évi 800 milliárd forint az MNB szerint – a szürkezónás költések nélkül – szemben az egészség és önsegélyező pénztári intézménycsoport 61,1 milliárd forintos vagyonával, ami mindössze 2%-kal nőtt 2018. első félévéhez képest. A pénztárak vagyonuk legalább 70%-át magyar állampapírban és diszkont kincstárjegyekben tartják, de a vagyon- és alapkezelők az intézményi sorozatú állampapírokat emelhetik csupán be a portfólióba, amelyeknek Magyarországon a hozamkörnyezete az első félévben nulla százalék közelében mozgott.

A pénztárak adatai szerint hatalmas tartalékok rejlenek a pénztári befizetők számának növelésében. Akik felismerték az öngondoskodás előnyeit, egyre aktívabban veszik igénybe a szolgáltatásokat, csakhogy a lakosságnak ez a rétege nem vagy csak alig nő. A Patika-csoport 2017-ben összesen 10 ezer pénztártag között osztott fel fejenként valamivel több, mint 30 ezer forint adóvisszatérítést, 2018-ban az adójóváírást igénybe vevő pénztártagok száma nem változott lényegesen, ők viszont már átlag 40 ezer forinttal gazdagodtak. 2019-ben is folytatódott a tendencia: az egy főre jutó átlagos szja-visszatérítés megközelítette az 50 ezer forintot, az érintett tagok száma azonban a 10 ezer főt sem érte el.

A szektorjelentés is hasonlót mutat. Igaz az adatszolgáltatás nem tartalmazza az szja-kedvezményben részesülő pénztártagok számát, de az adóvisszatérítés összegét igen, ami három év alatt csaknem duplája lett (2019-ben megközelítette a 6,5 milliárd forintot) és 2016–2019 között közel duplájára nőtt az egy főre eső havi befizetés is. A pénztártagok száma azonban folyamatosan apadt az időszakban, közli a Patika-csoport hírlevele.

(forrás: Patika-csoport)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés