hirdetés
hirdetés

Száműzetés után - különleges táplálkozási célú élelmiszerek

Egy év után a különleges táplálkozási célú élelmiszerek jelentős része visszakerülhet a patikák polcaira. A MarketingPirula megvizsgálta, hogy ez milyen feladatokat ró a gyógyszertárakra.

hirdetés

Március elsején egy hosszú történet végére került pont azzal, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma végre módosította a gyógyszertári profilrendeletet. Ezzel az Európai Parlament és Tanács 2013-ban hozott, 2016 júliusában pedig hatályba is lépett rendeletével összhangban szabályozta a különleges táplálkozási célú élelmiszerekkel kapcsolatos kérdéseket. A patikák számára jó hír, hogy számos, 2017 elején a polcokról levetetett terméket újra forgalmazhatnak, ugyanakkor több kérdés továbbra is nyitott, és a változás számos új feladatot – egyben lehetőséget – jelent a gyógyszertárak számára, írja a MarketingPirula.

Jelentősen növekszik majd a patikai kommunikáció szerepe ezeknél a termékeknél, mégpedig két okból.

A február 22-e előtt forgalomba hozott tápszerek a lejárati időig forgalomban maradhatnak, vagyis az átmeneti időszakban ugyanazzal a termékkel, adott esetben tápszerként és élelmiszerként is találkozhat a beteg, ami magyarázat hiányában érthető zavart okozhat majd.

Az újonnan forgalomba kerülő, immár élelmiszernek minősülő korábbi tápszerek esetében pedig már sem a csomagoláson, sem a reklámokban nem szabad az összetevőkre, egészségre, egészségmegőrzésre vonatkozó állításokat tenni. Ez azt jelenti, hogy a termék jelölésén nem szerepelhetnek olyan állítások, amelyek az egyes összetevők egészségmegőrző vagy kedvező élettani hatására vonatkoznak, illetve olyan kijelentések, amelyek az élelmiszer bizonyos, a táplálkozásra nézve különös kedvező tulajdonságára utalnak. Vagyis a gyógyszerészre hárul majd a feladat, hogy ezt a tájékoztatást élőszóban megadja az érdeklődőknek. Ez a szakismeret és közvetlen kommunikáció viszont egyúttal versenyelőnyt is jelent majd a többi forgalmazási hellyel szemben, ami egy 10 milliárd forintos részpiacon nem utolsó szempont.

Megszűntek – kategóriaként – a gluténérzékenyeknek szánt élelmiszerek, valamint a szénhidrátanyagcsere-zavarokban szenvedők számára készült diabetikus élelmiszerek. Ezek helyett olyan előrecsomagolt élelmiszereket lehet majd forgalmazni a patikákban, amelyeken a „gluténmentes” vagy „nagyon alacsony gluténtartalmú”, illetve az „alacsony cukortartalmú”, „cukormentes”, „hozzáadott cukrot nem tartalmaz”, „csökkentett cukortartalmú” vagy „csökkentett szénhidráttartalmú” állítások szerepelnek. A valóban ilyen termékekre szoruló betegek számára fontos lehet majd az eligazodásban a hozzáértő patikai segítség, és az akár a hagyományos üzletekből is bevonzhatja a forgalom egy részét.

A diabetikus termékek piaca a GfK becslése szerint mintegy 36 milliárd forint, amire gazdasági megfontolásból is érdemes lehet odafigyelni. A gluténmentes termékek piaca jelenleg 5 milliárd forint körüli, de az elmúlt négy év során megháromszorozódott. Fontos látni, hogy ezeket –  tényleges egészségügyi problémáktól függetlenül – „boldog-boldogtalan” fogyasztja.  Egyfajta divatcikké váltak, és a beszerzések 90 százaléka a hagyományos kiskereskedelemben történik, ráadásul rengeteg ilyen termékekre specializálódott szaküzlet és webshop is létezik. A gyógyszertárak két ponton ragadhatják meg az ebben rejlő lehetőségeket. Egyrészt azzal, hogy a ténylegesen étel-intoleránsak számára szakszerű iránymutatást és ellenőrzött termékeket kínálhatnak. Másrészt a forgalom vonzása érdekében hirdethetnek akciókat is a „mentes” termékekre – ezeket ugyanis a vásárlók többsége hiányolja a hagyományos kereskedelemben.

(forrás: Marketing Pirula)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés