hirdetés
hirdetés

Nyilvántartás: állatgyógyászati készítmények

Szinte minden gyógyszertárban előfordul, hogy humán gyógyszereket kell expediálni állatorvosi vényre. Hogy mik a teendők, azt a HGYSZ gyűjtötte egybe.

hirdetés

A forgalmazáskor rögzítendő adatok körét nagymértékben befolyásolja, hogy milyen kategóriába tartozik az adott készítmény, ezért érdemes röviden áttekinteni, hogy hogyan csoportosítjuk ezeket a termékeket. A humán gyógyszerekhez hasonlóan az állatgyógyászati készítményeket is két nagy csoportra lehet osztani: vannak a vényköteles és a vény nélküli készítmények.

A közforgalmú gyógyszertárak vényköteles állatgyógyászati készítményt kizárólag állatorvosi vényre vagy állategészségügyi megrendelőre adhatnak ki. A vényre történő kiadásnál nagyon fontos, hogy élelmiszer termelő vagy nem élelmiszer termelő állat számára írták-e fel az adott készítményt. Az utóbbi esetben ugyanis sokkal kevesebb adatra lesz majd szükségünk.

A vény nélküli állatgyógyászati készítményeket is további két kategóriára lehet bontani: vannak a forgalmazási engedélyhez kötött és a szabadon forgalmazható termékek. A vény nélkül kiadható, de csak engedéllyel forgalmazható termékeket csak a működési engedély alapján állatgyógyászati készítmények forgalmazására jogosult gyógyszertárak árusíthatják. A szabadon forgalmazható készítményeket bármelyik kereskedelmi egységben, minden további engedély nélkül szabadon lehet forgalmazni.

A legszigorúbb nyilvántartást értelemszerűen akkor kell vezetni, ha vényköteles gyógyszert szeretnének kiváltani élelmiszertermelő állat kezelésére. Ebben az esetben az állatorvosnak az állatgyógyászati termékekről szóló 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet 9. számú melléklete szerinti vényt kell 3 példányban kitöltenie. Az állatorvosi vényen fel kell tüntetni az állatorvos nevét, székhelyét, telefonszámát és a működési engedélyének a számát. A vényt az állatorvosnak alá kell írnia és a kamarai bélyegzőjének lenyomatával el kell látnia.

A kiadási nyilvántartás az alábbiakat tartalmazza:
– a kiadás időpontját,
– az állatgyógyászati készítmény pontos megnevezését, gyártási számát, a kiadott mennyiséget,
– a vevő nevét és címét,
– az állatorvosi vényt.

A 3 példányos vényből egy példányt az állatorvos őriz meg, egy példányt a gyógyszertár tesz el a nyilvántartásba, és egy példány marad az állat gazdájánál. A vevő nevét és címét a legegyszerűbben az állatorvosi vényre rögzíthetjük. Figyeljünk arra, hogy a gyógyszer vásárlója és az állat gazdája nem feltétlenül ugyanaz a személy.

A gyógyszertárnak a csak engedéllyel forgalmazható vény nélküli állatgyógyászati készítmények eladásánál is kell nyilvántartást vezetnie. Ebben a nyilvántartásban a következő adatokat kell feltüntetni:

• a kiadás időpontját,
• az állatgyógyászati készítmény pontos megnevezését, gyártási számát, a kiadott mennyiséget,
• a vevő nevét és címét.

Ezeket az adatokat a gyógyszertári elszámoló programok mind tudják rögzíteni, a vevő nevének és címének kivételével. Ezért ennek a két adatnak a rögzítésére szükség van egy külön nyilvántartás használatára is. Ez forgalomtól függően praktikusan egy külön füzetet vagy adatgyűjtő lapot jelent a gyógyszertárban.

Az állatgyógyászati termékek alkalmazása mellett az állatorvosnak lehetősége van arra is, hogy humán gyógyszereket rendeljen az állatok kezelésére. Ha a gyógyszertár humán gyógyszereket ad ki állatorvosi vényre, akkor pontosan ugyanazokat az adatokat kell nyilvántartásba vennie, mintha vényköteles állatgyógyászati terméket vásárolna a vevő.

A teljes bejegyzés a HGYSZ portálján olvasható.

(forrás: Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés