hirdetés
hirdetés
2021. február. 25., csütörtök - Géza.
hirdetés

Markáns vélemények a gyógyszer-ügyekről

Eddig mindössze néhány gyógyszerész élt a patikai tulajdonosi program nyújtotta lehetőséggel. Általában nem akartak hitelt felvenni, ezért a hálózati gyógyszertárak tulajdonosai rendre halasztott fizetési lehetőséggel, az osztalék terhére adták el a patikusoknak a szükséges hányadot.

hirdetés

Mindez a Falus Ferenc ex-országos tiszti főorvos nevéhez köthető Markáns vélemények sorozat kedd esti beszélgetésén hangzott el, ahol Fekete Tibor gyógyszerpiaci elemző, Korodi Karolina és Zlinszky János, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége elnöke és alelnöke, valamint Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöke elemezte a gyógyszer-ügyet. Mint elhangzott, a gyógyszerészek nem kívánt tulajdonrészt kaptak, a kompetencia eddig is náluk volt, a patikába belépő embereket pedig általában nem érdekli, hogy ha vesznek valamit, azt milyen tulajdonosi hátterű helyen teszik.

A 2011 januárjától hatályos gyógyszertörvény értelmében a patikaláncok tulajdonosainak vagy be kell zárniuk a boltot, vagy el kell adniuk többségi tulajdonukat a náluk dolgozó gyógyszerészeknek. 2011-ben a személyi jogos gyógyszerészekből ügyvezető lett; 2014-ig a már meglévő gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonhányadnak meg kellett haladnia a 25 százalékot, 2017. január 1-jéig pedig el kell érnie az 50 százalékot. Ehhez a kormány két támogatási konstrukciót is kidolgozott. Az egyikben államilag kamattámogatott hitellel, a másikban állami tőkebefektetés formájában óhajtják segíteni a patikusok többségi tulajdonrészhez jutását, ám mint a vitaesten jelen lévők jelezték: „nem sikerült ez a futam, jelenleg még összesítik az óriási erőfeszítéssel összehozott semmit”.

Mint közölték, a patikusok nagy részét rá kellett beszélni a tulajdonszerzésre, amit eddig is megtehettek (volna), ha akartak, ám nem mindenki tud és akar céget, vállalkozást vezetni. A hálózatba szervezett patikák nem menekítették ki a vagyont, a patikusok meg nem vettek föl hitelt, az azonban nagy kérdés, mi történik majd 2017-ben, amikor a patikusoknak már a fele tulajdonrészt kell birtokolniuk – állították a vita részt vevői, akik gazdasági biztonságot, kiszámíthatóságot várnának a következő négy évben a gyógyszerpiacon. Fekete Tibor megfogalmazása szerint azonban gyógyszerügyben még nem értünk a gödör aljára. Továbbra is a gyógyszerkassza szűkítése, a gyógyszerpiac terheinek növelése várható, holott a nemzetközi trendek alapján a gyógyszerpiac világszerte tovább növekszik. Miközben ugyanis a Római Birodalomban még 22, a középkori Angliában 33 év körüli volt a születéskor várható élettartam, az ipari forradalom óta ez évente három hónappal nő, de új lehetőségek is megjelennek a gyógyításban, ismert készítményeket is alkalmaznak új indikációban, és a szűrések is bővítik a gyógyszeres terápiát igénylők körét.

A hazai trendek szerint a tb-támogatás 2011 óta csökken; a lakosság térítési díja 2011 és 12 között csökkent, ám 2012 és ’13 között újra nőtt. A gyógyszerkiadások aránya az össz-egészségügyi kiadásokhoz képest a fejlett országokban 7-20 százalék, Közép-Kelet-Európában 15-30, a fejlődő országokban pedig 24-66 százalék; Magyarországon egyre többet finanszíroz a lakosság a saját zsebéből.

Mikola Bálint egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a Széll Kálmán Terv megtakarítási elképzelései közül egyedül a gyógyszerkasszán spórolt az állam; mintegy 100 milliárdos „megtakarítást” dobtunk ki az ablakon, miközben egészség-gazdaságtani szakértők a gyógyszerkassza csökkentésének potenciális következményei között említik egyebek között a halálozás növekedését, az életminőség romlását, a terápiahűség csökkenését, a lakossági térítési díjak növekedését. Mindezzel az elemzők szerint a csökkenhet a gyógyszerekhez való hozzáférés, fokozódhat az orvosellenesség, s bár a nemzetgazdaság rövid távú egyenlege javul, a gyógyszeriparban csökken például a foglalkoztatottság és a K+F.

Mint mások mellett Zlinszky János szavaiból elhangzott, a megvásárolt dobozszám 2010 és 2013 között minimálisan nőtt Magyarországon, ám a receptköteles termékekből kevesebb fogy. Mivel a vényköteles termékek támogatása csökken, egyre több termék kerül át a vényköteles kategóriából az OTC termékek közé, az eredetileg OTC-termékeket pedig sok gyártó inkább egyéb kategóriában, például drogériákban árulva hozza forgalomba, pedig az alelnök „rémálma” az, ha a hipermarketekben a ketchup mellől, a szabad polcról veszik le az emberek a gyógyszereket.

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés