hirdetés
hirdetés

Három nap a gyógyszerészet jegyében

A gyógyszertár-működtetés jogi és számviteli kérdései is napirendre kerültek a XXIII. Gyógyszertár-működtetés Konferencián, amelyet március elején rendeztek meg Hajdúszoboszlón.

hirdetés

Az első nap a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Közgyűlésével kezdődött. A délutáni szakmai továbbképző program előadásainak központi témája az onkológia volt. Ennek megfelelően dr. Vecsernyés Miklós, a DEOEC dékánja a testnedvekben előforduló tumormarkerek típusairól, értelmezésükről, alkalmazásuk előnyeiről és hátrányairól beszélt. Prof. dr. Halmos Gábor egyetemi tanár a daganatos megbetegedésekben alkalmazott modern, célzott terápiákat ismertette, külön kitérve a HER-2 pozitív elváltozásokra, illetve a nem is olyan távoli jövőben bevethető, az ezen elváltozások megelőzését szolgáló vakcinációra.

A délután második blokkjában a patikai humánerőforrás-helyzet, és ezen belül a generációváltás problematikája került terítékre. Dr. Takács Gézáné dr. a gyógyszertárban sokszor egymás mellett dolgozó generációk jellemzőit ismertette. Mint elhangzott, az egyes korosztályok máshogy látják saját szerepüket, maguk és munkahelyük viszonyát, eltérőek náluk a döntéshozatali mechanizmusok. A patikavezetőnek ennek ismeretében kell bevonzania és megtartania őket. Dr. Fischer Anna, az MGYK Budapesti Szervezetének elnökségi tagja a fiatal gyógyszerészek felelősségéről szólt a közforgalomban és a szakmapolitikában. Az előadó szerint mindenekelőtt a pályakezdőket mozgósító, összefogó programokra lenne szükség, hogy a fiatalok magukénak érezzék a közösséget. Ez az előfeltétele annak, hogy tenni is akarjanak érte.

Végezetül dr. Dobson Szabolcs, a Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság elnöke tartotta meg előadását, amelyben a hivatást választók motivációit és a rájuk váró csalódásokat állította szembe egymással. Igyekezett „megnyugtatni” hallgatóságát, hogy az egzisztenciális és etikai problémák, dilemmák 50-100 évvel ezelőtt is ugyanazok voltak, mint ma. Egyértelmű útmutatást nehéz adni arra vonatkozóan, milyen perspektíva, karrierív áll a jelen pályakezdői előtt.

A rendezvény középső napjának délelőttje az E-egészségügy jegyében telt. Dedinszky Csabáné dr., a Novodata Zrt. gyógyszerész-igazgatója az elektronikus vény bevezetésével kapcsolatos eddigi eredményeket és a jelenleg is fennálló problémákat, valamint a további fejlesztési terveket ismertette. Mint mondta, a legfontosabb szempont, hogy a beteg ne maradjon gyógyszer nélkül. Dr. Biczó Ágota, az újpesti Pharma Patika szakgyógyszerésze az e-recept bevezetésének gyógyszertári tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel. Mint megtudtuk, január 31-ig Magyarországon összesen 50 millió vény adatait küldték fel az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe, amelyek 60 százaléka az orvosoktól érkezett. Az elhangzottakhoz – meghívott vendégként – dr. Bertalan Lóránt, az AEEK szakértője is hozzászólt, illetve válaszolt a hallgatóság kérdéseire. A téma forró voltát mutatja, hogy az előadásokat intenzív érdeklődés, számos hozzászólás és élénk vita övezte.

A délután első, szakmapolitikai blokkjában dr. Mike László országos tiszti főgyógyszerész számolt be az OGYÉI által a közforgalmú gyógyszerészek körében végzett kérdőíves felmérés eredményeiről, illetve arról, hogy a hatóság a többség véleményével és igényeivel összhangban hogyan kívánja újraszabályozni többek között a patikai nyilvántartások, a magisztrális alapanyagok bevizsgálása, az ügyelet és készenlét, valamint a patikaellenőrzések rendszerét.

Dr. Kovács Erzsébet, a debreceni Kenézy Gyógyszertár szakgyógyszerésze úgy látja, hogy az alapellátásban – a háziorvosi praxisok számának csökkenésével – mind nagyobb szükség lesz a gyógyszerészek egyre jelentősebb szerepvállalására. Az előadó szerint a patika egy konzultációs térré válhat, amelyben a gyógyszerészek a képzettségükhöz mérten növelhetik kompetenciáikat.

A konferencia utolsó napján hagyományosan a gyógyszertár-működtetés jogi és számviteli kérdései kerültek napirendre. Schissler József könyvvizsgáló, adótanácsadó, okleveles pénzügyi revizor a gazdaságtan és az egészségügyi szolgáltatás kapcsolatáról tartott előadást. Említést tett a pénzügyi elemzés szükségességéről, kereslet és kínálat egyensúlyáról, az egészségügy kapcsán felmerülő kihívásokról és a jövőben várható változásokról. Konklúzióként megállapította, hogy a jó egészségügy – jobb esetben az állam, rosszabb esetben a páciensek számára – csak drága lehet.

A teljes beszámoló a Hamisitas Elleni Nemzeti Testület honlapján érhető el.

(forrás: HENT)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés