hirdetés
hirdetés

Hamarosan startol a PatikaCare

Nem az a kérdés, hogy az állami egészségügyi ellátást kiegészítjük-e saját zsebből fizetett egészségcélú kiadásokkal, hanem az, hogy mindezt hogyan tegyük költséghatékonyan, pazarlásmentesen, írja a Patika-csoport. Ebben kínál egyedi lehetőséget tagjainak a hamarosan startoló PatikaCare.

hirdetés

A szolgáltatásalapú egészségbiztosítás nem úri huncutság! A Patika-csoport egészségpénztárainak szolgáltatási kiadásai azt mutatják, hogy az elmúlt három évben dinamikusan, 10,5%-kal bővült a tagok által magánegészségügyi intézményben költött pénzek nagysága. Nemcsak a kiadások darabszáma, hanem a magánegészségügyben gyógyuló pénztártagok száma is trendszerűen nő. Sokan vannak azonban, akiket visszatart a szolgáltatások ára, vagy az, hogy nem tudják, adott problémával hová forduljanak, ahol szakszerű ellátást kapnak. Erre az igényre reagál a hamarosan induló PatikaCare, amely a tagoknak elérhető áron biztosít többféle ellátást tartalmazó szolgáltatásalapú járóbeteg-biztosítást.

A szolgáltatásra minden azonosított, pozitív egyenleggel rendelkező pénztártag jogosulttá válik, amennyiben vállalja a havidíj egészségpénztári számláról való kiegyenlítését. A lehetőség megnyílik a dolgozói egészségéért tenni akaró munkáltatók előtt is: ők az egészségpénztárba fizetett célzott támogatáson keresztül köthetnek biztosítást munkavállalóik számára. A szolgáltatás adómentes a pénztártagoknak és az ára után jár a 20%-os szja-visszatérítés. A munkáltatók 38,35%-os kedvezményes adózással, egyes meghatározott juttatásként támogathatják munkavállalóik biztosítását.

Néhány ezer forintos havidíjért a biztosított pénztártag többek között jogosulttá válik a 24 órában hívható orvosi call center szolgáltatásra, ahol szakszerű válaszokat kaphat életmóddal, egészségmegőrzéssel, orvosi dokumentáció értelmezésével kapcsolatos kérdéseire, megtudhatja adott gyógyszer összetételét, mellékhatásait, alkalmazhatóságát, helyettesíthetőségét, árát, az egészségügyi intézmények, orvosi, gyermekorvosi, fogorvosi ügyeletek elérhetőségét és tájékoztatást kap az ügyeletes gyógyszertárakról.

A csomag tartalmaz járóbeteg szakellátást, diagnosztikai és laboratóriumi vizsgálatokat, nagyértékű diagnosztikát és szűrővizsgálati programot is, bizonyos kritikus betegségek esetén pedig megnyílik egy egymillió forintos csomag, amely három évig fedezi (szervezi és téríti) az orvosilag indokolt, számlával igazolt költségeket (gyógykezelés, rehabilitáció, utánkövetés, életminőség megtartása/javítása, a fellépő fájdalom enyhítése, további egészségromlás megelőzése, kialakult egészségi állapot javítása és az ezt elősegítő szolgáltatások), közli a csoport hírlevele, amely idézi a MedicalOnline tudósítását az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért elnevezésű testület október 21-i konferenciájáról, amelyen az öngondoskodás szükségességének témáját járták körül. Kincses Gyula egészségpolitikus, a bizottság tagja előadásában egyebek között arra emlékeztetett, hogy az öngondoskodás alapvető egysége a kisközösség és a család. A 20. században azt gondolták, hogy „a közösség korlátok nélkül mindent megold”; főként a szocializmus leszoktatta az embereket az öngondoskodásról, holott már a múlt század végén nyilvánvalóvá vált, hogy ez üres ígéret. Mint jelezte, Európa országaiban különböző a köz- és magánfinanszírozás aránya az egészségügyben, s általában minél alacsonyabb az állami ráfordítás, annál magasabb a lakossági költés aránya – ez is indokolja, hogy a kényszerszolidaritás hátrébb szoruljon, s osztott finanszírozás érvényesüljön. Míg sokáig az egészségpénztárak kínálatában leginkább a termékvásárlás volt jellemző, egyre inkább megjelenik a szolgáltatásvásárlás is. Kincses szerint a hosszú távú előtakarékosság még mindig kevéssé jellemző; az egészségpénztárak jövőjét szerinte az jelenti, ha az egyéni előtakarékosságot olcsó biztosítással kombinálják.

Magyarországon a KSH jelentése szerint (STADAT táblák, 2019) 2016-ban 2600 milliárd forintot tett ki az összes egészségügyi kiadás, amely közel kétharmadát adja az állam, 775 milliárd forintot pedig a háztartások zsebből álltak azon a 100 milliárd forinton felül, amely az önkéntes pénztári és biztosítási rendszereken keresztül használtak fel egészségi célokra. Asztalos Péter, a Magyar Nemzeti Bank elemzőjének korábbi számítása szerint az összes egészségügyi kiadás volumenét a teljes népességre vetítve azt láthatjuk, hogy éves szinten egy magyarországi lakos átlagosan 234 ezer forintot költ egészségügyi ellátásra, ebből 157 ezer forintot az állami újraelosztó rendszereken keresztül, 77 ezer forintot magánkiadások formájában (Forrás: 2017, Statisztikai Szemle, 95. évfolyam 8–9. szám).

A zsebből költött forintok mértékét tudja jelentősen csökkenteni az egészségpénztári tagságon keresztül köthető egészségbiztosítás, írja a Patika-csoport hírlevele.

(forrás: Patika-csoport)
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés