hirdetés
hirdetés

Erősítenék a patikák szerepét a gyse-ellátásban

Érzékeny és kiszolgáltatott betegkör számára lenne fontos, hogy a gyógyászati-segédeszközök (gyse) forgalmazása nagyobb hangsúlyt kapjon a patikákban. Ezzel a fordulattal a gyógyszertárak egészségközpont-jellege is erősödhetne, véli Feller Antal.

hirdetés

Kiemelt szerepe lehetne a közel 2500 hazai gyógyszertárnak a gyse-forgalmazásban, hiszen a legnagyobb gyakorisággal itt találkoznak a betegek az egészségügyi ellátórendszerrel – a gyógyszerész-beteg találkozások száma a háromszorosa az orvos-beteg találkozókhoz viszonyítva –, és magas a patikusokkal szembeni bizalmi index is. Minderről dr. Feller Antal, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének alelnöke beszélt a Medicina fórum – MOTESZ legutóbbi, „Biztonságos és költséghatékony betegellátás” című konferenciáján.

Az új és korszerű terápiák immár nem a patikai csatornákon keresztül jelennek meg a piacon, a gyógyszertárak teljes forgalmából egyre nagyobb arányban részesül a kórházi szektor, a generikus termékek árcsökkentő hatását nem minden esetben kompenzálja az ebből eredő volumen-növekedés. Mindezek mellett igaz ugyan, hogy a patikán kívüli gyógyszerek forgalmazásának aránya alacsony. Bár a termékkör a paracetamol tartalmú szerek bolti forgalmazásának korlátozásával tovább szűkült, ám más csatornákon – új belépőkön vagy a webshopokon keresztül – a tápszerek és étrend-kiegészítők továbbra is kifelé szivárognak a gyógyszertári forgalomból – sorolta a szakember a forgalmat érintő változásokat, azonban megjegyezte azt is, hogy ez utóbbi jelenség nem feltétlenül szolgálja a betegbiztonságot, hiszen ezek a készítmények befolyásolhatják a beteg egyéb gyógyszereinek hatását.

Copyright: <a href='https://hu.123rf.com/profile_wavebreakmediamicro'>wavebreakmediamicro / 123RF Stock fotó</a>
Forrás: 123rf.com

A gyógyszertárak gazdaságos működését erősítené, ha mind nagyobb arányban részesülhetnének a gyse-k mintegy 64 milliárd forintos piacából. A patikák részesedési aránya 2016-ban megközelítette a 12 milliárd forintot, azaz a gyse forgalom 18 százalékát bonyolították a gyógyszertárakban. A patikák részesedése a teljes gyse forgalomból 2012-höz viszonyítva alig egy százalékkal emelkedett.

Miközben az eszközök többségét boltban vásárolják vagy az interneten rendelik meg a betegek, a patikákban leggyakrabban forgalmazott gyse-k 3 fő csoportba sorolhatóak. A személyes gyógykezelő eszközök – vérelemző anyagok, inzulinfecskendők – 98,7 százalékát, a személyes gondoskodás és védelem eszközeinek – inkontinenciához kapcsolódó betétek – 50,7 százalékát gyógyszertáron keresztül szerzik be a páciensek, viszont a kötszerek csupán 7,8 százalékát vásárolják meg a gyógyszerészektől. Míg a tűk és fecskendők forgalmazásában évek óta tartják vezető szerepüket a gyógyszertárak, az inkontinenciaeszközök piacán négy százalékos növekedést sikerült detektálni 2012 és 2016 között. Hátralépés volt viszont tapasztalható ugyanebben az időszakban, hiszen öt évvel ezelőtt ezek 10 százalékát még a patikák adták el.

A gyse forgalmazás gyógyszertári arányának növelése érdekében a piac minden szereplőjének lépnie kell, úgy a gyártóknak és nagykereskedőknek, mint a forgalmazó gyógyszertáraknak. Feller Antal szerint ugyanis a gyse termékkör patikai bővítése erősíti a gyógyszerész-beteg kapcsolatot, támogatva a legelesettebb betegeket. A gyógyszertárak szolgáltatási palettájának bővülésével nemcsak azok gazdasági helyzete stabilizálható, hanem erősödhet egészségügyi centrum szerepük, ezáltal javítva a biztonságos betegellátást.

Jogos aggodalmak?
Létüket illető aggodalmaik vannak a gyógyászati segédeszközök forgalmazóinak, írtuk a MedicalOnline-on szeptember közepén. A gyógyászati segédeszköz forgalmazók attól tartanak, hogy az orvosok által felírt segédeszközök feltehetően megjelennek majd az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT), azaz a patikák – megfelelő jogosultságokkal – láthatják a betegnek felírt vényeket, így akár meg is rendelhetik a magasabb árrésű eszközöket a náluk egyébként csak gyógyszert kiváltani akaró betegek számára. Az EESZT fejlesztői többször, több fórumon hangoztatták, hogy az e-recept modul a páciensnek teljes szabadságot ad abban, hogy mit, hol szeretne kiváltani, azonban a segédeszközök egyelőre nem rendelhetőek elektronikus vényen. Jelenleg a segédeszköz cikktörzshöz még a tesztelést végző informatikusoknak sincs hozzáférésük, nemhogy a patikáknak. A Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) XVII. kongresszusán előadást tartott dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke is, aki igyekezett eloszlatni a félelmeket; hangsúlyozta, hogy évek óta rendszeresen egyeztetnek a forgalmazók képviselőivel, és kölcsönösen támogatják a betegek ellátását jobbító javaslatokat. Dr. Margitai Barnabás, a FESZ elnöke érdeklődésünkre akkor azt mondta: szeretnék, ha a gyógyászati segédeszközök elektronikus vényen történő rendelhetőségének bevezetése előtt pilot projektben tesztelnék a segédeszköz vényeket is. Ehhez a FESZ kész megfelelő számú önkéntes partnert keresni.
(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés