hirdetés
hirdetés

Nincs érdemi javulás

Az illegális gyógyszer-kereskedelem mozgatórugói

A világhálón fellelhető több mint 11 ezer webpatika mindössze 4 százaléka (!) üzemel a törvényi szabályozással és a helyes gyógyszer-forgalmazási gyakorlat előírásaival összhangban – derül ki egy közelmúltbeli felmérésből. Másként fogalmazva: csak minden 25. online gyógyszerforgalmazó oldalon leadott rendelés esetén garantált a megrendelt gyógyászati termék biztonságossága.

hirdetés

Az illegális, illetve hamisított gyógyszerek jelentette népegészségügyi kockázat elfogadhatatlan – úgy betegbiztonsági szempontból, mint a gyógyászati termékekbe, az egészségügyi szakemberekbe és az egészségügyi ellátásba vetett bizalom rombolásának messzemenő következményei miatt. Mégis, a WHO becslése szerint világviszonylatban 430 milliárd dollár fölé tehető az illegális gyógyszerek forgalma, amely a világ minden régióját és a főbb terápiás csoportok csaknem mindegyikét érinti, beleértve az oltóanyagokat és az in vitro diagnosztikumokat is.1 E jelentős piaci teljesítménnyel – sajnos – a hamisgyógyszer-kereskedelem egyike a legjövedelmezőbb illegális üzletágaknak…

Bár kétség sem fér ahhoz, hogy a gyógyszerbeszerzés legbiztonságosabb – és éppen ezért legkívánatosabb – módja a patikai vásárlás, ahol a gyógyszerésszel való személyes találkozás a gyógyszerhez járó információk átadására is lehetőséget ad, rohanó világunkban egyre inkább felértékelődik a legitim webpatikák kényelmi szolgáltatása, különösen a krónikus betegek számára.

Az USA-beli internetes gyógyszerforgalmazást felügyelő és hitelesítő LegitScript adatai szerint mintegy 30-35 ezer weboldalon kínálnak vényköteles gyógyszerkészítményeket, a weboldalak üzemeltetőinek száma pedig 2000-3500 közé tehető. Az online kereskedőknek azonban csak alig több mint negyede (25–33 százaléka) törvényesen működő, bejegyzett gyógyszerforgalmazó. A legitim webpatikák 4 százalékos aránya, sajnos, nem mutat fejlődést a korábbi évekkel összehasonlítva. Az illegális online gyógyszer-kereskedelem fő célpontja az amerikai lakosság – nem véletlen, hogy az internetes gyógyszerrendelést kínáló honlapok 82 százaléka angol nyelvű, és 85 százalékuk az USA-ba is vállal szállítást. Az illegális webpatikák mintegy 9 százaléka szigorúan nyilvántartott pszichotróp szereket (is) forgalmaz.2

A WHO statisztikája szerint a hamis gyógyszerek körében a legnagyobb forgalmúak között szerepelnek a malária elleni gyógyszerek és az antibiotikumok. De az illegális kereskedelem nem csak a drága, innovatív készítményeket célozza: a generikumokat és az olcsó fájdalomcsillapítókat is megtaláljuk a listán.1

Az illegális kereskedők útján forgalomból kivont gyártási tételek, kísérleti gyógyszerek vagy a legális gyógyszerellátási láncban hiánytermékként szereplő készítmények is kikerülhetnek a lakossághoz.3 A hamisított készítmények analitikai vizsgálata gyakorta olyan toxikus vegyületeket mutat ki, mint a higany, a bórsav vagy a kátrány, de a padlóviasztól a fagyállón és a festékeken át a beton- és krétaporig a legkülönfélébb „összetevők” jelenléte sem számít ritkaságnak, ahogy az egyéb gyógyszervegyületekkel való szennyezettség sem kivételes jelenség.3

Az illegális webpatikák többsége nem kér orvosi vényt a gyógyszerrendeléshez, legfeljebb néhány megválaszolandó kérdéssel imitálja a szakmaiságot, de a legtöbb hamis weboldalon erre sem veszik a fáradságot. A hirdetett termékek gyógyhatására vonatkozó állítások gyakorta félrevezetőek vagy hamisak, súlyos kockázatoknak téve ki a hiszékeny vásárlót.3 Mivel a hosszú távú nyereség kulcsa a visszatérő megrendelői kör, az illegális gyógyszer-kereskedelmi webáruházak jellemzően leszállítják a rendelt terméket, külön ügyelnek azonban arra, hogy az üzlet lebonyolítása ne legyen visszakövethető, ezért a kommunikáció anonim módon, a pénzfizetés lenyomozhatatlan csatornákon zajlik.

A gyógyszerügyi hatóságok világszinten nagy erőkkel küzdenek az illegális gyógyszerforgalmazás ellen. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (US Food and Drug Administration, FDA) például 2016 folyamán több mint 4400 illegális gyógyszer-forgalmazó weboldal működését tiltotta be, míg a brit gyógyszerhatóság (Medicines and Healthcare products Regulatory Agency, MHRA) a weboldal-letiltások mellett több mint 20 ezer ilyen témájú hirdetést tett elérhetetlenné. A küzdelem mégis kiegyenlítetlen: az amerikai Center for Safe Internet Pharmacies (CSIP, internetszolgáltatók és technológiai vállaltok képviselőiből 2011-ben alakult non-profit szervezet az illegális gyógyszer-forgalmazás elleni fellépés segítésére) becslése szerint naponta 20 új illegális gyógyszer-kereskedelmi weboldallal bővül a „szolgáltatói” kör, áltanúsítványokkal és ellenőrizhetetlen patikai fotókkal keltve a törvényesség látszatát, a patikainál jóval kedvezőbb árakkal vagy ajándék plusz tablettákkal csábítva a vásárlókat.3

Mit lehet hát tenni? – kérdezzük jogosan, a válasz azonban közel sem egyszerű. A védekezés egyik legfontosabb eszköze minden bizonnyal a lakosság tájékozottságának növelése, a hamis/illegális gyógyszerekben rejlő veszélyek tudatosítása lakossági felvilágosító kampányok és az egészségügyi szakemberekkel történő személyes találkozások keretében.

 

Források:

1. WHO: Substandard, Spurious, Falsely labelled, Falsified and Counterfeit (SSFFC) Medical Products (http://www.who.int)

2. LegitScript.com. The Internet pharmacy market in 2016: trends, challenges, and opportunities. Center for Safe Internet Pharmacies. January 2016. (http://www.safemedsonline.org/wp-content/uploads/2016/01/The-Internet-Pharmacy-Market-in-2016.pdf)

3. Gayle N. Scott The Very Real Risks Behind the $400 Billion Illegal Online Pharmacy Industry (Medscape)

Dr. Bokor Dóra, szakgyógyszerész
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés