hirdetés
hirdetés

Felmérést végzett a HGYSZ és a Szinapszis

A munkaerőhiánytól a fiatalok patikai tulajdonszerzéséig

Munkaerőhiány, a patikai termékkör, a degressziós árrés, valamint a generációváltás problémái foglalkoztatják leginkább a gyógyszerészeket.

hirdetés

Mindez a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) és a Szinapszis közös, közelmúltban végzett kutatásából derül ki, amelynek során 140 személyi jogos, s további 83 alkalmazott gyógyszerészt kérdeztek meg. Az érintettek között voltak, akik hálózatos, mások társulási formában működő, illetve egyedi tulajdonú patikában bírnak kisebb-nagyobb tulajdonrésszel, illetve alkalmazottként dolgoznak.

A megkérdezettek tulajdonaként, illetve munkahelyeként szolgáló patikák 50 százalékának havi nettó forgalma még a 20 millió forintot sem éri el; ezek az egységek zömmel vidéken, kisebb falvakban, illetve a nagyobb városok külső kerületeiben, kertvárosi részein találhatók. További 30 százalékának havi nettó bevétele 20–30 millió között, míg a maradék 21 százaléké 30 millió fölött van az érintettek ismerete, tudomása szerint. Az átlagos nyitva tartás heti 53 óra.

A személyi jogos gyógyszerészek korfája erősen kvadrál az orvosokéval, kevés a fiatal, 62 százalékuk 46 évesnél idősebb, s itt is hiányzik a középgeneráció, vagyis azok a 36–45 év közötti patikusok, akik idővel átvehetnék a személyi jogos feladatokat idősebb, nyugdíjba vonuló kollegáiktól. Itt azonban a hiányzó középgeneráció nem külföldön dolgozik, hanem zömmel a hazai gyógyszeriparban, amelynek a kilencvenes évektől tartó fejlődése, valamint megerősödő pozíciója főként a rendszerváltást követő évtizedben szívott el sok gyógyszerészt a kiskereskedelmi hálózatból, illetve elől. A fenti tényeknek tudható be, hogy a személyi jogosok döntő többsége minimum 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik. Az alkalmazott gyógyszerészek között lényegesen több a fiatal – 64 százalékuk 24–35 év közötti –, így értelemszerűen a megszerzett szakmai tapasztalat is sokkal kevesebb, a többség esetében tíz év, tudtuk meg Zlinszky Jánostól, a HGYSZ alelnökétől, aki egy speciális problémára is felhívta a figyelmet.

A fiatalok egyre kevésbé akarják egyetlen gyógyszertárban végezni a munkájukat, jól megfizetett helyettesítőként járnak patikáról patikára – akár naponta új helyen állva a tára mögé –, időről időre kivéve hosszabb, akár több hetes szabadságot is. Ugyanakkor a korábbi gyakorlatnak megfelelően olyan idősebb gyógyszerészek is vállalnak helyettesítést, akik nyugdíjazásuk előtt az iparban vagy akár az államigazgatás valamelyik hatóságánál dolgoztak. A munkatársak e csoportja nélkülözhetetlen, nélkülük nem egy helyen akadozna a gyógyszerek kiszolgálása, hiszen a patikák 20 százaléka ma már rendszeresen foglalkoztat helyettesítő gyógyszerészt, 10 százaléka pedig helyettesítő szakasszisztenst is. Nem véletlen, hogy e csoport tagjai intézményről intézményre járó orvostársaikhoz hasonlóan erős alkupozícióval rendelkeznek a különféle formában kifizetésre kerülő bértárgyalásokon. A munkaerőhelyzet vidéken még rosszabb, nem véletlen, hogy újsághirdetésben akár nettó havi 350 ezer forintos fizetésért keresnek gyógyszerészt. Bár ma már a négy hazai orvosi egyetem mindegyikén képeznek gyógyszerészeket, úgy tűnik, a kialakulóban lévő munkaerőkrízis megelőzése-kezelése érdekében növelni kellene az egyetemi hallgatók keretszámát.

Forrás: 123rf.com
Forrás: 123rf.com

Így az sem véletlen, hogy a mindennapi üzemeltetés nehézségei közül – elsősorban a vidéki gyógyszerészek – első helyen a munkaerőhiányt említették. A jelzések szerint – hiszen a második helyre sorolták! – még mindig nem vált a mindennapok szerves részévé az EESZT használata, az e-recept – bár ez inkább újdonsága miatt átmeneti problémának ígérkezik. Gondot okoz a túl gyors ütemben változó jogszabályok követése vagy például a készletezés, a választék kialakítása.

Ami a hosszú távú fenntarthatóságot akadályozó tényezőket illeti, első helyen a 2007 óta változatlan degresszív árrés jelenlegi rendszerét említették.  Ma már a patikák árrés-tömeg bevételének egyre jelentősebb részét adja – s egyben egyre fontosabb szerepet tölt be a patikák biztonságos működtetésében – a nem vényköteles termékek forgalma. A megkérdezettek éppen ezért fontosnak tartanák a degresszív árrés rendszerének újragondolását, gyakorlatilag növelését. Emellett a magas működési költségek, az emelkedő munkabérek, a vásárlók árérzékenysége, de akár a patikák közötti, valamint a hasonló termékeket árusító drogériákkal folytatott piaci verseny sem teszi könnyűvé hosszabb távon a gyógyszertárak fenntarthatóságát.

Nyilván a bevétel szerkezetével függ össze, hogy a megkérdezettek döntő többsége – a személyi jogosak 66, az alkalmazottak 70 százaléka – fontosnak tartaná, hogy a forgalmazható termékek körének szabályozása során csak azt határozzák meg, hogy mely termékek árusíthatók kizárólag patikákban, míg minden másról a gyógyszertárak szabadon dönthessenek.

A fiatalok patikai tulajdonszerzési lehetőségeit illetően nem túl rózsás a kép, legyen szó akár személyi jogosakról akár alkalmazottakról – döntő többségük szerint ez komoly nehézségbe ütközik.

 

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés