hirdetés
hirdetés
2022. július. 07., csütörtök - Appolónia.
hirdetés

Jövőre indul az etikai audit

A kamara az etikus gyógyszertárakért

Várhatóan jövő évtől elindítja az etikai auditot a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) azokban a patikákban, amelyek önkéntes alapon részt vesznek a jogszabályok, a szakmai előírások és az etikai normák betartását „ellenőrző” külső vizsgálatban. A részleteket illetően sok még a nyitott kérdés; ezek megvitatásának következő lépcsőfokaként, szeptember 19-én újabb miniszimpóziumon vitatják meg a teendőket.

hirdetés

Amennyiben a ma működő mintegy 2300 gyógyszertárból legalább ötszáz aláveti magát a bevezetést követő egy-két évben az auditnak, az nagy súllyal hathat a többi gyógyszertár gyakorlatára és a betegek megítélésére is – véli dr. Hankó Zoltán, a köztestület elnöke, aki hosszú ideje szeretné bevezetni a patikák etikai auditálását. Mint az elnök a PharmaOnline érdeklődésére elmondta: az ezzel kapcsolatos alapvető felvetéseket már a 2000-es évek elején megfogalmazták, a liberalizáció miatt azonban „más gondjai támadtak” a gyógyszertáraknak és a hivatás képviselőinek. Így ezek a felvetések csak a 2010-es jogszabályi korrekciókat követően kerülhettek be érdemben a szakmapolitikai gondolkodásba.

Örülni kell, hogy vannak ügyek

A gyógyszer-gazdaságossági törvény újraírásával ugyanis elindult a gyógyszerellátás visszaintegrálása az egészségügybe, megint markánssá vált a gyógyszerész személyes felelőssége a patikákban, a köztestületi szabályozás megújításával pedig elvárás lett, hogy a kamara alkossa meg a saját etikai kódex-ét. Azt, hogy erre nagy szükség volt, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Hankó Zoltán szerint 2006 és 2010 között egyetlen gyógyszerészetikai ügy sem került a kamarai testületek elé, és hasonló volt a helyzet a hatósági felügyelet alatt működő, orvosi, gyógyszerészi és szakdolgozói ügyeket „elbíráló” Országos Etikai Tanácsban is. „Pedig mindenki tudta, hogy tele vagyunk etikai problémákkal.”

Akkoriban, ha bármelyik gyógyszerésszel szemben felvetődött az etikai vizsgálat kockázata, kiléphetett a kamarából, az Országos Etikai Tanácshoz pedig el sem jutottak ezek az ügyek. Hankó Zoltán szerint az akkori egészségpolitika nem értette a hivatásetika lényegét: az etikai normákat nem az állami hatalomnak kell előírni miniszteri rendeletben, hanem az adott hivatás gyakorlóinak a joga és kötelessége ezek megalkotása és betartása. Az akkori káoszt jellemzi, hogy miközben a neoliberális egészségpolitika lebontotta a piacszabályozás jogi korlátait, ellenőrzése alá vonta a hivatásetikát. „Pedig ehhez nincs sok köze.”   

Az új kamarai szabályozás ezt a helyzetet oldotta fel azzal, hogy a köztestületeknek biztosította az etikai normaállítást és a kontroll-funkciót a saját tagjaikkal szemben. Hankó Zoltán paradox módon örül annak, hogy megint vannak etikai ügyek, mert „ez azt jelenti, hogy újra kezdenek figyelni a gyógyszerészek az etikai kérdésekre”.  Ám azt is megoldandó feladatnak tartja, hogy az etikai normák ne csak a gyógyszerészt kössék. „A kódex a gyógyszerészt kötelezi, de a vállalkozását nem. Pedig a vállalkozással szemben is támaszthatók etikai követelmények, ráadásul a betegek a gyógyszerészetet döntően a patikák tevékenységén keresztül ítélik meg.”

Önkéntes nyilatkozat és/vagy helyszíni kontroll

Hankó Zoltán szerint az etikai audit pont ennek a lehetőségét teremtheti meg. A gyógyszertárak olyan egzisztencia-vállalkozások, amelyek a személyi jogos gyógyszerész szakmai irányításával működnek, tehát semmi akadályát nem látja annak, hogy önként részt vegyenek az etikai auditban, ahol a jogszabályokban, a szakmai előírásokban és az etikai kódex-ben foglaltak betartását kell vállalniuk. Ennek a formája még kidolgozás alatt áll. A kamara elnöksége dr. Pintér Lászlót, az etikai bizottság elnökét kérte fel, hogy egy munkabizottsággal dolgozza ki az audit szabályzatát. A munka folyik, de még véglegesen nem dőlt el, hogy mik legyenek az auditálás szempontjai, ezek közül melyeknél szükséges a helyszíni kontroll, és melyeknél lesz elég önkéntes, ellenőrizhető nyilatkozattétel. Ezekről majd a kamara küldöttközgyűlése lesz hivatott dönteni.

 „A többit inkább technikai kérdésnek tartom” – fogalmaz az MGYK elnöke, aki elmondta, hogy a folyamat következő lépéseként, a szeptember 19-ei elnökségi ülést követően miniszimpóziumon is megvitatják a legfontosabb kérdéseket. Ez már a második lesz ebben a témában. Hankó Zoltán jónak tartaná, ha induláskor elsősorban a már ismert normák betartására koncentrálnának, és „nem fogalmaznánk meg olyan többletkövetelményeket, amelyeket csak a szentek tudnak betartani, hanem csak olyanokat rögzítenénk, amelyeket mindenki teljesíthet, aki szereti a hivatását és be akarja tartani az előírásokat”.

„A gyógyszerészek döntő többsége jó ember. Nemcsak azért választotta ezt a pályát, mert például szereti a kémiát, hanem azért is, mert benne van a segítségnyújtás iránti elköteleződés is. A gyógyszerészek akkor érzik jól magukat, ha betarthatják a szabályokat és segíthetik a rászorulót, az MGYK-nak pedig az a feladata, hogy ehhez a lehetőséget teremtse meg” – mondja Hankó Zoltán.

Az audit a gyógyszertár egészségügyben betöltött szerepének további erősítésére is jó lehet – vallja az elnök, aki szerint a hatóságok a jogszabályok által elvárt minimumot ellenőrzik. Véleménye szerint oda kellene eljutniuk, hogy a patikák tartsák be a minőségbiztosítási rendszer követelményeit, vegyék figyelembe az „objektív betegérdeket” és legyenek rendezettek a beszállítókkal is a kapcsolataik.

És hogy milyen címre lesznek jogosultak azok, akik alávetik magukat az önkéntes auditnak? Vannak, akik szerint „Etikus gyógyszertár” címet kaphatnának az auditálást vállaló gyógyszertárak. Hankó Zoltán szerint ez fedi a lényeget, azonban az elmúlt évek vitáiban az etikus – nem etikus kifejezést gyakran egymás kirekesztő vagy megbélyegző minősítésére használták. Szóba jöhet „A kamara etikus gyógyszertára” cím is, itt azonban a birtokos szerkezetet lehet félremagyarázni. „A kamara etikai auditján megfelelt patika” a legpontosabb, ez viszont túl bonyolult ahhoz, hogy címként alkalmazni lehessen.

A végső döntés az auditálásról ősszel születhet meg, de Hankó Zoltán arra számít, hogy hosszas folyamat alatt érlelődnek ki és folyamatosan finomodnak majd a „szabályok”, hasonlóképpen az etikai kódexhez, hiszen azt is folyamatosan felül kell vizsgálni.

Magánélet, kisebbségi vélemények

„Amikor 2011-ben újra kellett építeni a szervezetet, egyesek hevesen támadták a készülő etikai szabályozást is” – emlékeztet Hankó Zoltán. Voltak, akik tiltakoztak például az ellen, hogy a gyógyszerésznek a magánéletében is etikus magatartást kell tanúsítania, amely – a kódex szerint – a hivatásába vetett bizalmat és a gyógyszerészet tekintélyét biztosítja. És azt mondták, hogy a kamarának semmi köze a magánéletükhöz. „Ez elvben igaz lehet” – mondja az elnök – „de a gyógyszerész nem rombolhatja le a magánéletével azt a bizalmat, amit a tára mögött állva jogosan elvár a betegtől. Ennek a rombolásnak a következményei ugyanis kihatnak a kollégái megítélésére és a beteg-együttműködésre is.  Egy hivatás gyakorlóival szemben megfogalmazott társadalmi elvárásoknak a belső szabályzatokban is vissza kell köszönniük.”

Voltak, akik azt kifogásolták, hogy a kamara túl szigorú szabályokat alkot a kisebbségi vélemények megfogalmazóival szemben is. A kódex szerint „A választott testületek által kialakított, elfogadott és képviselt kamarai véleménnyel ellentétes, attól eltérő tartalmú egyéni vagy valamely kamarai szervezeten belül kialakított kisebbségi vélemények kinyilvánításának helye – a Kamara Alapszabályának figyelembevételével – elsődlegesen a kamarai testületek és rendezvények fóruma. A kisebbségi álláspont képviselete nem irányulhat a szakma méltóságának és presztízsének csökkentésére, a kamarai álláspont gyengítésére, más kamarai tag jogos érdekeit nem sértheti.” Csakhogy az elnök azt mondja, „olyan szervezetet még sehol sem láttam, amely a tagjait arra buzdítaná, hogy a kritikájukat először a nyilvánossággal közöljék, esélyt sem adva ezek megvitatására a belső fórumokon”. És azt sem látja vállalhatónak, hogy valaki a saját hivatásának tekintélyét és méltóságát tudatosan rombolja, csupán azért, mert az álláspontjával a saját közösségén belül kisebbségben maradt.

Hankó szerint a küldöttközgyűlés nyolcvan százalék fölötti arányban fogadta el a kódexet, aztán elült a vita. Ráadásul azok a riogatások sem igazolódtak, amelyek szerint a kamara inkvizítorként lép fel a másként gondolkodókkal szemben. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyik pillanatról a másikra mindenki be is tartja ezeket a szabályokat, de az elnök elsősorban a gyógyszerellátás átalakításához kapcsolódó érdekkonfliktusoknak tudja be, hogy időnként vállalhatatlan stílusú vélemények is felszínre kerülnek. Ám az elnök szerint a folyamatok a rendezettség irányába mutatnak, és a tulajdonosi program előre jutásával nyugvópontra fognak jutni.

Sokaknak gondot okoz még a jog és az etika határvonalainak kijelölése, a hatósági és a kamarai jogkörök elválasztása, és nem gyorsítják a tisztázást azok az eljárási szabályok, amelyek jogi keretek között adnak garanciát az érintetteknek. Ám az elnök reméli, hogy hamarosan eljön az idő, amikor már megéri etikusnak lenni és nem azoknak kell mások etikátlanságának az árát megfizetni, akik etikusan akarnak élni és dolgozni. Ezt is segítheti az audit.

Köbli Anikó
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés