hirdetés
hirdetés

"Ismét kerüljön asztalra a gyógyszertámogatás"!

Mint az a Grandexpo hétvégi konzultációján kiderült, itt az ideje annak, hogy a makrogazdaság által az elmúlt évtizedekben gyakorta „rángatott” gyógyszertámogatás kérdése ismét az „asztalra” kerüljön, miközben arra is válaszolni kell, hogy mennyit költhet e célra az ország.

hirdetés

Gyakorta viták tárgya, vajon a GDP hány százalékát fordítjuk gyógyszerártámogatásra, s vajon ez az arány sok vagy kevés. Az egészségügyi közgazdász adatai szerint 2013-ban valamivel több, mint 2 százalék volt az inkriminált adat. Nominális értéken egyébként 1996-ban még csak 85, tavaly viszont már 306 milliárd forintot fordítottunk ártámogatásra. Reálértéken azonban a növekedés csak valamivel több, mint 20 százalék, derült ki a gyógyszerforgalmazás szereplőit közös, két napos szakmai programra invitáló Grandexpo hét végi konzultációján. Bodrogi József szerint a két szám közötti különbség azzal magyarázható, hogy 1996-ban még sokkal kevesebb terápia volt elérhető, mint manapság.

Az elmúlt egy évtizedben a gyógyszer-támogatás két nagy attakot volt kénytelen elviselni: 2007-ben 90, 2012-ben pedig 40 milliárd forintot vontak ki e kasszából, ami – az általános egészségügyi, valamint a gyógyszerinflációt is tekintetbe véve – több, mint 40 százalékos reálérték csökkenést eredményezett. Az elmúlt húsz évben a gyógyszer nagy- és kiskereskedelem egyaránt árrés-csökkenést volt kénytelen elszenvedi, bár ez a trend a patikák esetében 2011-ben megfordult. Ezzel együtt mindmáig Európában nálunk a legalacsonyabbak az árrés-százalékok. Éppen ezért a közgazdász szerint itt az ideje annak, hogy a makrogazdaság által az elmúlt évtizedekben gyakorta „rángatott” gyógyszertámogatás kérdése ismét az „asztalra” kerüljön, miközben arra is válaszolni kell, hogy mennyit költhet e célra az ország.

Ez utóbbi annál is fontosabb, mivel az 1990-es 900 helyett tavaly már 5500 készítmény részesült támogatásban, miközben folyamatosan jelennek meg az új terápiák. A forráshiány, illetve a forráskeresés nem magyar sajátosság, a világ számos országa küzd ezzel a problémával, amelyre többféle megoldás kínálkozik: több pénzt kell e célra fordítani a költségvetésből, vagy copaymentet kell bevezetni, esetleg szisztematikusan felülvizsgálni a már árkiegészítésben részesülő termékeket.  Bodrogi József az angol megoldást ajánlotta. Nagy-Britanniában ugyanis az egészségügyi költségvetés 1,5 százalékát a támogatott gyógyszerek költséghatékonyságának monitorozására fordítják. Ezt a munkát tudományos, illetve akadémiai centrumokban végzik.

Az OTC mindent visz

Míg Európában a patikai gyógyszerforgalom 3,7, addig nálunk 6 százalékkal nőtt 2015-ben, derült ki a rendezvény házigazdájának szerepét is betöltő Hungaropharma vezérigazgatójának szavaiból, miközben a támogatott gyógyszerek utáni árbevétel Európa-szerte, így nálunk is csökken. Ennek Feller Antal szerint a volumennövekedéssel sem ellensúlyozható generikus árverseny az egyik oka. Ugyanakkor az új készítmények befogadása lassú, nem véletlenül: ez is egyfajta kontrollja a támogatás-kiáramlásnak.

Az elmúlt nyolc esztendőben a patikákban 12,9-ről 21,3 százalékra nőtt OTC-termékek forgalmának aránya, ami nem a dobozszám emelkedésével, hanem az árak felfelé korrigálásával magyarázható. Miközben e termékcsoport forgalma konzekvensen, évről évre nőtt, a támogatott készítmények esetében sokkal szélsőségesebb kilengés volt, amely -12,9 –től + 7 százalékig ívelt. Az OTC készítmények egyre jelentősebb piaci jelenléte ugyanakkor jó üzleti lehetőséget jelent a patikáknak, hiszen e  termékek szabad árképzésűek, s ugyancsak szabad – bár szabályozott – a marketingjük. A vezérigazgató ezzel kapcsolatban fontosnak tartotta leszögezni: a drogériákból, s üzletközpontokból vissza kell vinni ezeket a készítményeket a patikákba, mondván: gyógyszertárban a helyük.

A kiskereskedelmi helyzet javulását jól érzékelteti, hogy míg 2009-ben 30, tavaly már 34,8 millió forint volt az egy gyógyszertárra eső árréstömeg, ami 15 százalékos emelkedést jelent, oly módon, hogy nem tartalmazza sem az engedményeket, sem az egyéb korrigáló tényezőket.

Ami a tavaly piacvezetővé előrelépett Hungaropharmát illeti, idén ősszel befejezi korábbi gyógyszertári hálózatának értékesítését, s a tulajdonlás helyett az Alma illetve a Gyöngypatikákkal erősíti tovább franchise együttműködését. Látva az OTC-piac szárnyalását, idén év elején a Béres-cégcsoporttól megvásárolta az immár Bellis Egészségtár névre hallgató vezető OTC forgalmazó céget. Nagy dobásnak ígérkezik a Daxa névre hallgató gyógyszertári szoftver év végi – esetleg 2017 eleji – piaci megjelenése, amelynek segítségével erősíteni kívánják a patikák és a Hungaropharma közötti informatika kapcsolatot.

Befejezett rendszerváltás

A gyógyszertár tulajdonosi program év végi befejezésével patikai szinten valóban befejeződik a rendszerváltás, szögezte le a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, aki a továbbiakban ismertette azokat a 2010 óta megtett intézkedéseket, amelyek segítségével megkezdődött a gyógyszer-kiskereskedelem gazdasági, szakmai és morális válságból való kilábalása. Mindezek eredményeként az elmúlt időszakban évente 4-5 milliárddal nő a saját tőke értéke, ami hozzájárulhat a készletgazdálkodás kiegyensúlyozásához. Feszültséget okoz, ismerte el Hankó Zoltán, hogy miközben közel egy év alatt 237 ezer forinttal emelkedik az intézeti gyógyszerészek fizetése, ettől elmarad a közforgalmú patikákban dolgozóké. Ez a tény a jövőben fontos témája lesz a kamara gazdaságpolitikusokkal folytatott tárgyalásainak, szögezte le az elnök.

A helyzet javulása ellenére számos feladattal – például a finanszírozhatóság fenntartása –, s kihívással kell szembenéznie a gyógyszerészeknek. Ezek: a turbulens környezethez jobban alkalmazkodó, megfelelő struktúra kialakítása vagy például a gyógyszerellátás struktúrájához igazodó közgazdasági modell kimunkálása. Ez utóbbi azért is fontos feladat, mivel az egészségpolitikának nem érdeke a gyógyszertári forgalom növelése, nem így a vállalkozásként működő, s így értelemszerűen profitorientált gyógyszertáraknak, miközben maga a gazdasági környezet is növekedésorientált. Ez a feszültséget fel kell oldani, érvelt Hankó Zoltán.

Végiggondolásra szorul a gyógyszertári marketing is, amelynek eszközeivel folyamatosan vitatkoztak, a célját viszont nem fogalmazták meg. Az elnök szerint a marketingnek a beteg tájékozottságának növelését kell szolgálnia, nem megfeledkezve persze a gyógyszerészi érdekekről sem. Átlátható döntési mechanizmus szükséges a vidéki gyógyszerellátás esetében is. Itt az a probléma, hogy mivel a rendszer alulról nyitott, a polgármesterek nem egyszer helyi patikanyitással gondolják javítani a helyiek közérzetét, függetlenül a lakosság számától, attól, hogy vajon képesek-e eltartani egy gyógyszertárat vagy sem. S végül: mindenképp a gyakorlati, szakmai elvárásokhoz kell igazítani a graduális illetve posztgraduális gyógyszerészképzést. 

A kérdésekre adott válaszokból számos érdekes tény és adat derült ki. A közeljövőben – 2019-2020 – 800 ezer ember (Ratkó-generáció!) éri el a nyugdíjkorhatárt. Mivel a 60 év felettiekhez kötődik a gyógyszerforgalom 64 százaléka, a nyugdíjasok számának ugrásszerű emelkedése nem csak a támogatási rendszer, hanem a patikák számára is kihívást jelent. Az utóbbiaknak Bodrogi József szerint az idősgondozásra kell fókuszálniuk. Nyugat-Európa számos országában, mivel előbb volt a baby-boom, előbb kellett szembenézni a társadalom elöregedéséből fakadó tennivalókkal is. Németországban például 1994-ben döntöttek az ápolásbiztosítás kiépítéséről, valamint arról, hogy a nyugdíjasok is fizessenek egészségügyi járulékot. A probléma nagyságát mi sem jelzi jobban, mint az, hogy idén sem tartható a gyógyszerkassza, amelynek túllépése várhatóan 30 milliárd forint. A lakossági tehernövekedés az elmúlt 4-5 évben körülbelül 24 százalék volt, miközben az infláció 1 százalék alatt maradt.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Share on Tumblr
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Ajánlott

Miért vágyik a gyógyszerész szakma valós adatokra?

A modern gyógyszereknek a piacvezető státusz eléréséhez képesnek kell lenniük arra, hogy nagyrészt helyettesítsék a rendelkezésre álló kezeléseket a jobb hatékonyságuk, biztonságosságuk vagy kényelmük miatt. (x)

 

A gyógyszerkutatók számára fontos lépés az új szerek klinikai hatásvizsgálata, ami a betegek érdekeit szolgálja – írja a Dehir.hu.

Nincs két egyforma ember – gyógyszerészeti szempontból sem. A kutatók úgy vélik, hogy két ember 99, illetve 99,9 százalékban hasonlíthat egymásra, és a maradék, csupán 0,1–1 százaléknyi különbség a döntő abban a tekintetben, hogy mennyire fogékony valaki egy bizonyos betegségre, vagy hogyan reagál, netán nem reagál, rezisztens egy bizonyos gyógyszeres kezelésre

hirdetés