hirdetés
hirdetés

Pszichobiotikumok: új távlatok a pszichés kórképek gyógyításában

A bélflóra pszichére és viselkedésre kifejtett szerepét számos kísérlet alátámasztja. A szakterület kutatói a pszichét befolyásoló probiotikumokkal – a pszichobiotikumokkal – kapcsolatos klinikai vizsgálatok megkezdését sürgetik.

hirdetés

A bélcsatornát kolonizáló mintegy 1000-féle baktérium fiziológiás és patológiás folyamatokban betöltött szerepe intenzív kutatások tárgya. Miközben az intesztinális mikrobiomnak a makrotápanyagok metabolizmusában, az energiatermelő folyamatokban és az immunrendszer működésében betöltött szerepe már viszonylag jól ismert, a pszichére és viselkedésre kifejtett hatásuk feltárása még szürke foltokkal tarkított terület.

Az agy és a bélcsatorna közötti, „bél–agy tengely”-ként ismert kétirányú kommunikációs kapcsolat a vegetatív és az enterális idegrendszeren, a neuroendokrin rendszeren, illetve az immunrendszeren keresztül valósul meg. Ismert, hogy a bélben található mikrobák az általuk szekretált ingerületátvivő molekulák révén a nervus vagus ingerlésére képesek, és metabolitjaikkal az immunrendszer működését is befolyásolják. Ez alapján indokoltnak tűnik az intesztinális flórát is a „bél–agy tengely”-be integrálni; ezzel a bélflórának a gasztrointesztinális működésben, a tápanyag-metabolizmusban és az  autoimmun funkciókban való szerepén túl a személyiség és a viselkedés befolyásolásában játszott szerepe is könnyebben megérthetővé válna.

 

A bélflórával a viselkedés is átvihető egyik egyedről a másikra

A jelenleg rendelkezésre álló – döntően állatkísérletes – eredmények azt mutatják, hogy a bélflóra összetételének megváltozása a viselkedésben is változásokat idéz elő. Az intesztinális mikrobiom és a viselkedés kapcsolatát fejtegető egyik legkorábbi kísérletben kimutatták, hogy a mesterségesen sterillé tett bélflórájú egerek stresszre adott válaszreakciója sokkal intenzívebb, mint a normál bélflórájú kontroll egyedeké.

Egy másik kísérletben azt is megállapították, hogy az egyik egér bélflórájával kolonizálva a másik egér bélflóráját, az előbbi állat intesztinális mikrobiomján túl annak viselkedési jellemzője is átvihető a másikra. A genetikailag passzív és visszahúzódó egerek ily módon – fenotípusosan – érdeklődővé és aktívabbá válnak, illetve fordítva.

 

A diszbiózisnak számos humán betegségben szerepe lehet

Számos gasztrointesztinális betegségben gyakori a bélrendszeri panaszokhoz társuló depresszió, szorongás vagy pánikszindróma. A kutatások azt jelzik, hogy kapcsolat van a diszbiózis, a krónikus gyulladás és a pszichés zavar megjelenése között. A bélflóra megbomlott egyensúlya fontos kóroki tényező lehet a gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, colitis ulcerosa) vagy a funkcionális bélműködési zavarok (irritábilis bélszindróma; IBS) és a hozzájuk társuló pszichiátriai kórképek esetén. Leírták, hogy az IBS-re jellemző panaszokkal orvoshoz fordulók 50–90 százalékánál a bélrendszeri panaszok mellett valamilyen pszichiátriai rendellenesség is előfordul – így pánikroham, generalizált szorongás, szociális fóbia, poszttraumás stressz vagy major depresszió. Az újabb kutatási adatok arra is következtetni engednek, hogy a bélrendszer funkcionális károsodása és az ehhez társuló pszichés zavarok együttesen vezetnek az IBS megjelenéséhez és állandósulásához.

A diszbiózissal kapcsolatba hozható betegségek skálája meglepően széles: feltételezik, hogy a szklerózis multiplex, a Parkinson-kór és az autizmus is összefügghet a bélflóra összetételével. Az idősödéssel egyre gyakoribbá váló Alzheimer-kór okainak kutatása során is felmerült az életkorral változó intesztinális flóra és a neurodegeneráció kétirányú kapcsolata. Ezzel egybevág, hogy az egészséges táplálkozással egyensúlyban tartott bélflóra több kutatás szerint egyfajta védő szerepet tölt be az időskori kognitív hanyatlással szemben.

 

Baktériumtörzsek mint pszichiátriai gyógyszerek?

Egérkísérletek alapján két Bifidobaktérium-törzs (B. longum 1714, B. breve 1205) probiotikumként való adagolása enyhíti a szorongást, és hatásosabban enyhíti a depressziószerű tüneteket, mint az escitalopram. A vizsgálatban alkalmazott szorongástesztek több típusában mindkét Bifidobaktérium-törzs és az escitalopram is hatásosnak bizonyult, míg a B. longum 1714 egyedülállóan csökkentette a stressz-indukálta hipertermiát, és antidepresszáns-szerű hatását is megfigyelték.  

Egy másik egérkísérletben azt állaípították meg, hogy a Bacteroides fragilis baktériumok  tompítják az autizmussal együtt járó viselkedésbeli zavarokat (sztereotíp viselkedés, szorongás, kommunikációs zavar).

Mivel egyelőre döntően állatkísérletekből nyert információk állnak rendelkezésre e témában, kiterjedt kutatásokat igényel annak eldöntése, hogy bizonyos probiotikus törzsek valóban szerepet kaphatnak-e egy-egy konkrét viselkedési zavar vagy pszichiátriai kórkép kezelésében. Az e téren úttörőnek számító humán vizsgálatok egyikében, egy a Danone által szponzorált tanulmányban MR-képalkotással igazolták, hogy naponta két adag probiotikus joghurt elfogyasztása mérhető hatást fejt ki az agyműködésre. A probiotikus tejterméket fogyasztó vizsgálati alanyok körében a neuronális aktivitás csökkenését mutatták ki az agy érzelemfeldolgozó régiójában. E megállapítás ugyan távol áll még attól, hogy a probiotikumok pszichés zavarok kezelésében betöltött szerepét jelezze, az ez irányú kutatásoknak értékes kiindulópontja lehet.

 

A pszichobiotikumok és a jövő

A bélflóra neurogasztroenterológiai célú, probiotikumokkal történő befolyásolása, vagyis az úgynevezett pszichobiotikum alapú terápia számos kórkép kezelésében szerephez juthat. A szakterület kutatói úgy vélik, hogy elegendő preklinikai adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy az állatkísérletekben legerősebb pszichobiotikus hatást mutató baktériumtörzsekkel megindulhassanak a placebokontrollos klinikai vizsgálatok, amik értékes információkkal szolgálhatnak a probiotikumok pszichére kifejtett hatásainak humán vonatkozásairól.

(Források: GreenMedInfo, Pharmazeutische Zeitung, Medscape)

Dr. B. L.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés