hirdetés
hirdetés

Növényi eredetű „molekuláris óvszerek”

Növényi eredetű vegyületek már alacsony koncentrációban alkalmazva is képesek megakadályozni a spermiumok petesejt közelében tapasztalható „végső futamát”.

hirdetés

Két növényi eredetű molekuláról, amikből az egyiket a tradicionális kínai gyógyászat kontraceptívumként javasolja, bizonyosodott be laboratóriumi kísérletek során a spermiumok megtermékenyítő képességét blokkoló hatás. Mint arról a Proceedings of National Academy of Sciences folyóiratban beszámoltak, az említett növényi hatóanyagok alacsonyabb koncentrációban bizonyultak hatásosnak, mint a jelenleg alkalmazott, hormonális alapú sürgősségi fogamzásgátló készítmények.

Az utolsó pillanatban avatkoznak be a folyamatba a növényi eredetű vegyületek

A „molekuláris óvszer” nevet kapott természetes eredetű vegyületek hatásmódja egyedülálló. Az ejakulációt követően a spermiumok viszonylag lassan haladnak előre, azonban a petesejt közelében a mozgásuk hatalmas versennyé változik, amiből csak egyetlen spermium kerülhet ki győztesen. A hosszú távú úszást teljesítő spermiumok sikeressége, azaz a megtermékenyítésre való esélye attól függ, hogy milyen mértékben képesek az utolsó szakaszban teljesíteni.

Mint az a tavalyi évben publikált eredményekből kiderült, az utolsó szakaszban való „hiperaktivitás” a petesejt környezetében tapasztalható magasabb progeszteron-koncentrációnak tudható be. A progeszteron ugyanis a spermiumok ún. ABHD2-proteinjéhez kapcsolódik, ami egy kalcium-csatorna („CatSper”) nyitása révén a kalcium-beáramlás fokozódásához, és a spermiumok kontraktilis apparátusának a fokozott működéséhez vezet, a petesejt közvetlen közelében tapasztalható intenzív spermium-mozgásban nyilvánulva meg.

Aloe vera, mangó, gyermekláncfű és mennydörgésisten indája mint potenciális fogamzásgátlók

A mangóból, aloe verából vagy gyermekláncfű gyökeréből nyert kivonatok a lupeol-tartalmukra visszavezethetően képesek megakadályozni, hogy a progeszteron az ABHD2-proteinhez kötődjön, azaz megakadályozzák azt, hogy a spermiumok a petesejt közelében nagyobb sebességre kapcsoljanak, és a megtermékenyítés létrejöhessen. Hasonlóképpen hat egy másik triterpén vegyület, a Tripterygium wilfordii, a mennydörgésisten indája nevű, Kelet-Ázsiában honos növényből izolált prisztimerin is. Érdekes módon a mennydörgésisten indáját, aminek a leveleit a hagyományos kínai gyógyászatban születésszabályozásra használják, a nyugati toxikológusok méregként tartják számon.

További vegyületek fejlesztésének alapja lehet a felderített hatásmechanizmus

A lupeol és a prisztimerin laboratóriumban igazolt „CatSper” gátoló hatásossága további kutatásokat, klinikai vizsgálatokat sürget. Továbbá, a prisztimerin esetében részletes toxikológiai vizsgálatokra is szükség van. A felderített hatásmechanizmus, a „molekuláris kondom elv”, egyben új típusú fogamzásgátló szerek kifejlesztésének is az alapja lehet. Azok a vegyületek ugyanis, amik a „CatSper” csatorna gátlására képesek, kontraceptív hatásúak lehetnek.

(Forrás: Deutsches Aerzteblatt)

Dr. B. L.
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés