hirdetés
hirdetés
2017. február. 21., kedd - Eleonóra.
hirdetés

Klinikai vizsgálat előtt a Servier rákgyógyszre

Magyar kutatók kifejlesztettek egy rákellenes szert, az eddigi kísérletek azt mutatják: eredményesen gyógyít bizonyos ráktípusokat. Kotschy Andrással az Origó beszélgetett.

hirdetés

Egy molekuláról van szó, amelyet a cég fejlesztett ki – miben más ez a lehetséges gyógyszer, mint az eddigiek? Mitől lehet hatékonyabb? 

Azzal kezdem, hogy még a múlt század második felében a biológusok rájöttek arra, hogy minden egészséges sejtben van egy beépített önpusztító mechanizmus. Erre azért van szükség, mert amikor egy sejt osztódik, a pillanatnyi állapotát lemásolja. Egészen addig, amíg ez egy normális, egészséges sejt, nincs is semmi gond. Abban a pillanatban, ha egy sejt hibássá válik, és átörökíti az információt, akkor nemcsak egy, hanem kettő, négy és sok hibás sejtg keletkezik a szervezetben.

Milyen kísérleteken vannak túl? 

Amikor daganatellenes gyógyszerek kísérleteit végezzük, legtöbbször humán, emberi daganatot ültetünk egerekbe, és azt nézzük, hogy az új molekula hogyan hat az élő szervezetben a daganatra. Azt látjuk, hogy gyógyul, vagy sem. De az, hogy az egerek saját sejtjei károsodnak-e, vagy sem, nem egyértelmű. Mert emberi betegséget próbálunk állatban gyógyítani.  Nem lehet tudni, hogy az emberi betegség emberben hogyan reagálna a gyógyszerre. Egy ausztrál kutatócsoportnak viszont voltak olyan egerei, amelyek egérrákot hordoztak. Kipróbáltuk ezeken az állatokon is a molekulát. Azt láttuk, hogy a rákos sejteket megölte, az egészséges sejtek viszont nem károsodtak. Az állat összes létfontosságú szerve ép maradt. Az egér a saját betegségéből kigyógyult. Úgy látjuk, hogy nagy valószínűséggel az ember esetében is hatékony lehet a gyógyszer.

Az egerek egyébként teljesen meggyógyultak, vagy csak lassították a folyamatot, és meghosszabbították az állat életét?

Az egerek nagy része teljesen meggyógyult. 

Milyen típusú rákban szenvedtek ezek az egerek? 

Limfómában. A limfóma a nyirokrendszer sejtjeit, a fehérvérsejteket, vagy más néven limfocitákat érintő betegség.

A limfómán kívül más ráktípusokra is kipróbálták az új molekulát?

Természetesen. Ha már van egy gyógyszerjelöltünk, meg kell tudnunk a humán kísérletek előtt, hogy milyen típusú rákos betegeknek adhatjuk. Ha olyan betegeknek adjuk, akik várhatóan nem reagálnak a szerre, akkor a kezelés időtartama alatt elvehetünk az életükből. Ugyanis a gyógyszerkísérlet ideje alatt kaphattak volna más kezelést, ami javíthatott volna az állapotukon. 

Hogyan kísérletezik ki, hogy mely ráktípusok reagálnak a gyógyszerre, és melyek nem?

Emberekből származó rákos sejteket tenyésztünk petricsészékben. Több százféle van. Így lehetőség nyílik arra, hogy ezeken a rákos tenyészeteken kipróbáljuk a vegyületet. Leteszteljük, és megnézzük, hogy mely rákos sejtvonalak reagálnak, és melyek azok, amelyek nem. A mi molekulánk kísérletei során az derült ki, hogy limfómát és jó pár más vérráktípust gyógyíthat, a sejtvonalak nagyon érzékenyen reagálnak. Ezért a humán kísérleteknél majd elsőként az ilyen típusú betegségekben szenvedők közül kaphatják meg az új gyógyszerjelöltet. 

Melyek azok a ráktípusok, amelyek egyáltalán nem reagáltak?

A szilárd daganatoknál volt gyengébb a válasz. Ez azt jelenti, hogy mondjuk 20 sejtvonalból egyetlenegy volt, amely reagált. Ráadásul láthatóan több gyógyszert kellett adni ahhoz, mire ez az egy is érzékennyé vált. 

Akkor itt vége is van a történetnek, az új gyógyszer a szilárd daganatokra nem hat? 

Nem, egyáltalán nem fejeződik itt be a kutatás. Ahhoz, hogy a ráksejtek túléljenek, körülbelül egytucatnyi különböző körülménynek kell párhuzamosan teljesülnie. Ezek közül csupán az egyik a programozott sejthalál kikapcsolása – amit minden rákos sejt megtesz. De abban a pillanatban, ha ezt a fajta kezelést egy másikkal kombináljuk, újabb eredményeket érhetünk el. Természetesen számtalan kísérletet kell végezni ahhoz, hogy a megfelelő, hatékony kombinált kezeléseket megtaláljuk.

Mikor indulhatnak a humánkísérletek?

Az idén tavasszal kezdődnek az emberi kísérletek. 

Mennyi idő alatt jutottak el idáig, hogy embereken is kipróbálhatják a gyógyszerjelöltet? 

Mire letettük a molekulát az „asztalra” azzal, hogy szerintünk ez jó gyógyszerjelölt lehet, az hatéves folyamat volt. Lezárult a kutatás, elindult egy preklinikai fejlesztési stádium, amely következő két-három évig tartott.

A teljes interjút itt olvashatja.

(forrás: [origo])
hirdetés
Share on Tumblr

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Ajánlott

Miért vágyik a gyógyszerész szakma valós adatokra?

A modern gyógyszereknek a piacvezető státusz eléréséhez képesnek kell lenniük arra, hogy nagyrészt helyettesítsék a rendelkezésre álló kezeléseket a jobb hatékonyságuk, biztonságosságuk vagy kényelmük miatt. (x)

 

Évente átlagosan 1500 bejelentés érkezik gyógyszermellékhatásokról, ám még mindig nagyon sok problémát nem jeleznek – írja a Magyar Idők.

A magas PM2.5 légszennyezettségű lakókörnyezet átlagosan 81 százalékkal növeli a kognitív hanyatlás rizikóját – derül ki egy friss kutatásból.

hirdetés