hirdetés
hirdetés

Kétezer új K+F projekt

Magyarországi vállalkozások mintegy 300 milliárd forint hazai és uniós támogatásból 2000 új kutatásfejlesztési és innovációs projektet indítottak 2015 óta.

hirdetés

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a vállalkozásoknak egy év alatt kifizetett innovációs források 2017-ben a 2015. évihez képest megduplázódtak. Idén januárban pedig 61 milliárd forintos keretösszeggel új innovációs felhívások jelentek meg az NKFI Alapból, amelyek egyike a magyar mikró- és kisvállalkozások innovációs tevékenységét ösztönzi – mondta el Pálinkás József február 6-án, az innovációs pályázatokról tájékoztató KFI Versenypályázati Tükör című rendezvényen, amelyen jövőbeli pályázók is hasznos információkhoz juthattak a 2018. évi KFI konstrukciók újdonságairól. A rendezvényen az NKFI Hivatal elnöke többféle megközelítésben részletesen elemezte a támogatott projektek szakmai és területi megoszlását, amely alapján felrajzolható Magyarország innovációs kapacitásainak térképe.  

Az elmúlt három évben több mint 4000 projekt összesen 640 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásáról született döntés a hazai és uniós finanszírozású innovációs versenypályázatokon. Mintegy 145 milliárd forint támogatáshoz jutottak a vállalatok KFI célú fejlesztéseikre az uniós strukturális alapokból (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, GINOP, Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program, VEKOP). A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból (NKFI Alap) közel 56 milliárd forintról született vállalati KFI projekteket támogató döntés. A vállalkozások egyetemekkel és kutatóintézetekkel közösen megvalósuló projektjei a strukturális alapokból több mint 127 milliárd forint támogatást nyertek el. A GINOP  felhívások tükörpályázatainak a VEKOP programból és az NKFI Alapból történő  meghirdetésével  az NKFI Hivatal közel 64 milliárd forinttal ösztönözte az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalatok együttműködését  Budapesten és Pest megyében is.

Kiegyenlítetten nyertek el forrásokat a versenypályázatokon a kutatóhelyek és az innovatív vállalatok 2015 óta: az egyetemek és a kutatóintézetek nyertes projektjavaslatainak a száma eddig 1895, míg a vállalkozásoké 1981, és mindkét szektor megközelítőleg egyenlő arányban,  300-300 milliárd forint elnyert támogatással gazdálkodhat.

Pálinkás József előadásában rámutatott, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs célú források a kis- és középvállalkozások (kkv) által megpályázható forrásoknak csak egy részét képezik. A kkv-k számára 2020-ig elérhető európai uniós pályázati konstrukciók célrendszere szerteágazó és ezek egyötöde, 424 milliárd forint a kutatás-fejlesztési és innovációs célú forrás.  Hozzátette, hogy a Hivatal által kezelt NKFI Alap 2015 óta jelentősen megnövekedett keretösszeggel támogatja a vállalkozásokat. Az NKFI Alapból akkor 15 milliárd forint kifizetés ösztönözte a Hivatal a piaci szektor innovatív szereplőit, 2017-re az NKFI Alapból vállalkozásoknak kifizetett összeg közel 34 milliárd forintra nőtt.

A főváros és a megyék uniós és hazai kutatás-fejlesztési és innovációs versenypályázatokon elnyert támogatások alapján kialakult sorrendjének élén a kutató-fejlesztő, egyetemi központok állnak (Budapest, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Baranya megye, Pest megye), amelyeket az ipari központok követnek (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Bács-Kiskun megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye). A sorrend alapján látható, hogy a strukturális alapokból a kevésbé fejlett régiókban elnyerhető forrásokat számottevően ellensúlyozták az NKFI Alapból meghirdetett tükörpályázatok, amelyeken azok a budapesti és Pest megyei vállalkozások nyerhettek támogatást KFI célú fejlesztéseik megvalósításához, akik a GINOP felhívásokra nem pályázhattak.

Az eddig értékelt pályázatok alapján Pálinkás József szerint az eddigi fordulókban támogatásra nem javasolt projektek vezetőinek a pályázat újabb benyújtásakor megfelelően átgondolt, reális költségtervezésre kell törekedniük, valamint az értékelők által kockázatosnak ítélt megvalósíthatóságot kell meggyőzően ismertetniük. A vállalkozások projektjeinek értékeléseiben rendszeresen megjelenő gazdálkodási szempontok a saját forrás biztosítása, a pénzügyi fenntarthatóság, valamint a tárgyi erőforrások rendelkezésre állása. A pályázatok, a pályázói visszajelzések és az értékelői tapasztalatok elemzése nyomán 2018-ban módosultak a pályázati feltételek, azért, hogy olyan vállalkozások pályázzanak, akik az eddigi értékeléseket elemezve esélyesek a támogatásra. Így az új felhívásokra nem nyújthat be pályázatot az a vállalkozás, amelynél a vállalt saját forrás meghaladja a cég saját tőkéjének felét, illetve a tervezett beszerzésre vonatkozó érvényes piacfelmérés határidő utáni beküldésére („hiánypótlására”) ezentúl nincs lehetőség.

Az NKFI Alap 2018-ban a vállalkozások innovációs, kutatási és fejlesztési tevékenységét összesen 30 milliárd forint, a kutatói-ipari együttműködéseket 31 milliárd forint keretösszegű pályázatokkal támogatja, amely magában foglal öt tematikus programot is a mesterséges intelligencia kutatásától a tiszta ivóvízzel kapcsolatos kutatásokon át a szegedi szuperlézeren végzendő kutatásokig. A  hazai mikró- és kisvállalkozások innovatív fejlesztéseit ösztönző, felhívás (2018-1.1.1-MKI) 10 milliárd forintos keretösszegű, a teljes vállalati szektort (tehát a közép-nagyvállalatokat is) innovatív és piacosítható termékek, technológiák kidolgozásában támogató felhívás keretösszege 20 milliárd forint (2018-1.1.2-KFI).

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés