hirdetés
hirdetés

Ígéretes új kezelés Alzheimer-kór ellen

Kanadai kutatók szerint a kaszpáz-1 enzim olyan új gyógyszercélpont lehet, amelyre irányuló hatóanyag állati modellszervezetben jelentősen csökkentette a memóriavesztést, és akár az Alzheimer-kór patológiás folyamatának leállítására is képes lehet.

hirdetés

A Nature Communications folyóiratban szeptember 25-én megjelent cikkükben a kanadai McGill Egyetem kutatói arról számoltak be, hogy a kaszpáz-1 enzim gátlásával egér modellszervezetben sikerült visszafordítani az Alzheimer-kórral járó memóriavesztést és a betegségre jellemző amiloid-akkumulációt. A teljes cikk az alábbi linken érhető el: Joseph Flores et al, Caspase-1 inhibition alleviates cognitive impairment and neuropathology in an Alzheimer's disease mouse model, Nature Communications (2018). DOI: 10.1038/s41467-018-06449-x.

A kutatócsoport éveken át vizsgálta, hogy milyen neurodegeneratív folyamatok állnak az öregedéssel összefüggő memóriavesztés hátterében. Felfigyeltek arra, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő betegek agykárosodása során a kaszpáz-6 enzim aktivitása igen magas, ezért arra gondoltak, hogy az enzim gátlásával enyhíteni lehetne a memóriazavarok és a demencia progresszióját. Nem találtak azonban olyan szert, melynek célmolekulája a kaszpáz-6 lett volna, így egy lépéssel tovább mentek, és rájöttek, hogy a kaszpáz-6 aktiválásáért a kaszpáz-1 enzim a felelős.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

Ez a felfedezés kulcsfontosságú volt, mivel kaszpáz-1 gátlókat már régóta fejlesztenek gyulladásos betegségek kezelésére, ezért nem csak, hogy létezik ilyen molekula, hanem emberekben történő alkalmazás során is bebizonyosodott, hogy nem toxikus a szervezetre. A kutatók egér modellszervezetben kezdték el vizsgálni a VX-765 (belnacasan) kaszpáz-1 gátlót, és ígéretes eredményekre jutottak.

A VX-765 gyorsan visszafordította a memóriavesztést, megszüntette a gyulladást, és leállította az Alzheimer-kórra jellemző amiloid-akkumulációt az egerek agyában. Túl azon, hogy a szer biztonságosságát relatíve magas dózisban, hosszú időtartamon keresztül folytatott alkalmazás során is vizsgálták már embereken, a készítmény képes elérni az agyat is, ami rendszerint jelentős kihívást jelent az agyi rendellenességek kezelésére használható szerek kifejlesztése során.

A kutatás vezetője, dr. LeBlanc egyelőre óvatosságra int, mivel az egér és az ember agya között számottevő különbségek vannak, ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a kaszpáz-1/kaszpáz-6 neurodegeneratív metabolikus útvonal hasonlósága miatt a VX-765 hatóanyagú gyógyszerek hatásosnak bizonyulhatnak emberekben is. További előny, hogy a belnacasan egy vizsgált, tesztelt hatóanyag, így gyorsan bevonható olyan klinikai vizsgálatokba, melyekben Alzheimer-kórban szenvedő embereken lehetne értékelni a szer előny-kockázati profilját.

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés