hirdetés
hirdetés
2022. december. 07., szerda - Ambrus.
hirdetés

Több a pénz, mint a jó ötlet

Gyakorlatiasabb kutatókra vágynak az ipari szereplők

Az átjárhatatlanság az innováció gátja, márpedig a hazai felsőoktatás és az ipar mind strukturálisan, mind a szabályozást tekintve meglehetősen távol áll egymástól, ez a különbség pedig nehezíti az együttműködést a képzés és kutatás, valamint az ipar között. Minderről a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egész novemberben tartó Magyar Tudomány Ünnepe programfolyamának „A tudomány megrendelői” című rendezvényén beszéltek az ipar képviselői, ahol az is kiderült, a gyógyszergyártás a leginnovatívabb iparág.

hirdetés

Mivel a gyógyszergyártás a leginkább kutatásigényes iparág, nem csoda, hogy a közép-európai régió legnagyobb kutatásfejlesztője mintegy ezer munkatársat foglalkoztat a K+F területen, amelyre éves árbevételeinek 12–13 százalékát költi el – összegezte előadásában a Richter Gedeon Nyrt. fejlesztési igazgatója, Thaler György, azt is hangsúlyozva, hogy a szellemi hozzáadott érték a gazdasági versenyképesség legfontosabb tényezője. Az ipari szereplők és az akadémiai intézmények kooperációja nélkül nincs eredményesség, ezért az iparnak meglehetősen nagy igénye volna a tudásra. Azonban számos tényező akadályozza a felsőoktatási, kutatói és az ipari szféra együttműködését.

A versenyszféra nehezen tolerálja, hogy az egyetemi műhelyek szeptemberre halasztják azoknak a munkáknak a folytatását, amelyeket június-júliusig nem sikerül elvégezni. Gyakori vitás pont a partnerségi kapcsolatokban, hogy kié a szellemi termék tulajdonjoga. Szívesen működnének együtt hosszú távon a magyar egyetemi műhelyekkel is, ám a külföldi tapasztalatokkal ellentétben a hazai kutatócsoportok között nincs átjárhatóság, és bár az elméleti tudásban kiválóak a hazai szakemberek, annak gyakorlatba való átültetésében vannak még hiányosságok.

Az ipar megrendelőként szolgáltatást igényel, így az akadémiai intézményeknek kell tárgyban, időben a megrendelőhöz alkalmazkodniuk, hiszen a versenyszféra képes a megfelelő színvonalon teljesítő kutatócsoportokat megfizetni. A tudomány mecénásaként is megjelenik az ipar, a kapcsolat azonban kölcsönös, hiszen az ipari innováció alapját a tudomány adja – mondta Lovász László, a MTA elnöke, hozzáfűzve, az ország legnagyobb tudományos központja meghatározó kapcsolatokat épített ki a gyógyszeriparral és más ágazatokkal is. Erre hozott példát a hazai egészségügyi ellátás legnagyobb orvosi-infrastruktúra beszállítója, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója, Dale A. Martin. Az MTA-val közös agykutatási projektjük keretében MRI-készüléket biztosítottak, amelyet az akadémia saját kutatásaihoz használ, és az eredményeket visszacsatolja a cégnek, amely így szintén profitál a vizsgálatokból.

Az alkalmazható tudás fontosságát hangsúlyozta Knáb Erzsébet, az Audi Hungaria Motor Kft. személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója is, aki szerint kiváló egyetemek és fiatal szakemberek vannak hazánkban, de az elméleti és gyakorlati tudásuk között óriási a szakadék. Ennek áthidalására gyakorlati szakembereket kellene bevonni a felsőoktatásba, ami magasabban képzett kutatókat eredményezne. Hozzátette azt is, központi szabályozással és támogatással kellene kiépíteni az intézményesített karrier-utakat, ami hosszú távon biztosítaná a gazdaság prosperitását. Meg kell teremteni az ipar és a felsőoktatás átjárhatóságát, hiszen a gyakorlatorientált hallgatók felkészítéséhez szükséges infrastruktúra és felszerelések egyre drágábbak, ezek költségeit az egyetemek nem tudják vállalni.

Sokkal több a pénz, mint a jó ötlet, ha azonban van kiváló gondolat, arra az ipar egészen biztos, hogy vevő lesz – mondta Thaler György. Ám csak az élvonalbeli színvonalú újítások adhatóak el, amelynek alapja a minőségi képzés és az alkalmazható tudás.

 

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés