hirdetés
hirdetés
2022. augusztus. 16., kedd - Ábrahám.
hirdetés

Dr. Bagdy György: A kutatásban egyszerre van jelen a szellemi kihívás és az alkotás öröme

Idén a nemzeti ünnep alkalmából Széchenyi-díjjal tüntették ki dr. Bagdy Györgyöt, az SE Gyógyszerhatástani Intézet egyetemi tanárát. A semmelweis.hu-nak adott interjúban beszélt az intézet élén eltöltött évekről, valamint pályakezdéséről és nemzetközi hírű kutatásairól egyaránt.

hirdetés

Dr. Bagdy György már gyermekkorában érdeklődött a természettudományok iránt, általános iskolában a Kis matematikusok baráti körének tagja volt, középiskolában pedig fizikából is szép eredményeket ért el tanulmányi versenyeken. „Édesanyám orvosként sokat mesélt a tudományos felfedezésekről, korszakalkotó gyógyszerekről, az orvosbiológia és mikrobiológia fejlődéséről. A biológia azért vonzott, mert tetszett a variációk színes világa, és kifejezetten izgalmasnak találtam, hogy nem mindig a leglogikusabb, könnyen célravezető út valósult meg. Ráadásul ekkoriban indult a genetika forradalma, ami később a Humán Genom Projekthez vezetett” – emlékezett vissza. Pályaválasztáskor mégsem az előzetesen elhatározott biológia szakra adta be a jelentkezését. „Szüleim találkoztak két professzorral, a velük való beszélgetés után pedig azt javasolták, hogy inkább a gyógyszerészetet válasszam, az ugyanis szélesebb alapot ad a kutatáshoz” – magyarázta, miért felvételizett végül a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karára (GYTK).

 Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Nagy hatással volt rá gyakorlatvezetője, dr. Noszál Béla, a GYTK későbbi dékánja. Egyetemi tanulmányai mellett hamar kipróbálta magát a kutatásban, a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetben készített TDK-dolgozataival több díjat is elnyert. Egyik témavezetője, dr. Györgyi Sándor ajánlotta neki az akkori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet (OPNI), melynek egyik laboratóriumában és gyógyszertárában töltötte gyakorlatát, majd a diploma után ott állt először munkába.

„Egy fiatal pszichiáterekből álló csapathoz csatlakoztam, akik örömmel fogadtak, hiszen hatalmas volt bennük a kutatás és a biológiai pszichiátria iránti érdeklődés. Gyógyszerész diplomámmal az volt a feladatom, hogy új mérési módszereket dolgozzak ki, megteremtsem a tudományos vizsgálatok hátterét és segítsek a statisztikai értékelésben” – mutatott rá.

Az OPNI-ban végzett kutatásainak köszönhetően nyerte el a világ egyik legnagyobb orvos-egészségügyi kutatóintézete, az egyesült államokbeli National Institutes of Health ösztöndíját. Családjával együtt utazott ki, a külföldön töltött öt év pedig óriási szemléletformáló hatással volt rá. A rendszerváltás után hazatérve itthon is igyekezett hasznosítani az ott tanultakat. „Az OPNI-ban megalapítottam kutatócsoportomat, a Neuropszichofarmakológiai és Neurokémiai Laboratóriumot, amely nemsokára komoly hírnévre tett szert: Európai Uniós grant-eket nyertünk, nemzetközi konzorciumokhoz csatlakozhattunk” – húzta alá, hozzátéve: eredményeinek köszönhetően később az intézmény tudományos igazgatójává nevezték ki.

Az itt végzett kutatásaiban olyan endogén molekulákat és gyógyszercélpontokat vizsgált, amelyeket a pszichiátria és a neurológia területén kiemelkedő érdeklődés övezett. „Olyan témákat hoztam haza az Egyesült Államokból, amelyek ekkoriban rendkívül kurrensnek számítottak: ilyen volt például a szerotonin, melynek kutatása ezekben az években futott fel” – emlékezett vissza. Legnagyobb eredménye a CGRP neuropeptidhez köthető: kutatásaik során bebizonyították, hogy ennek felszabadulása szoros összefüggést mutat a migrénes fejfájással.

Vizsgálatainknak köszönhetően a migrénnel kapcsolatos kutatások új irányt vettek, 15 évvel később, 2018-ban pedig megkapta használati engedélyét az első CGRP-ellenes gyógyszer. Ma már hét ilyen van forgalomban a világon – mutatott rá. A szerotoninnak, valamint a hatásait közvetítő receptoroknak a különböző betegségekben (epilepszia, migrén, neuroticizmus stb.) betöltött szerepe mellett jelentős kutatást folytatott az ecstasy-val kapcsolatban, mely Európai Uniós támogatásban is részesült. „A kábítószer hatóanyagának, a metiléndioxi-metamfetaminnak akut jellemzői széles körben ismertek, mi azt vizsgáltuk, vannak-e, illetve milyenek a hosszú távú hatásai a drogfogyasztók által olykor bevett nagyobb adagoknak. Vizsgálataink szerint bizonyos agyterületeken, például a hippocampusban az ecstasy a szerotonerg rendszer axonjaiban hosszú ideig fennmaradó károsodásokat okoz, míg például az agykéreg már három hét alatt részben felépül, bár kissé megváltozva” – magyarázta, hozzátéve: a drog veszélyeiről hallgatóival együtt könyvet is írt, az ezzel kapcsolatos előadásairól pedig a Duna TV sorozatot készített. Ezeknek köszönhetően az addig folyamatosan növekedő hazai ecstasy-fogyasztás csökkenni kezdett.

Dr. Bagdy György az OPNI 2007-es megszűnését követően csatlakozott a Semmelweis Egyetemhez. „Az intézetben a fő hangsúly a gyógyításon volt, míg az egyetemen az oktatás-kutatás-betegellátás három pillére egyformán fontos, ezek mindenütt jelen vannak” – emelte ki a legfőbb különbséget. Kutatócsoportját és depresszióval kapcsolatos, nemzetközi konzorcium részeként folytatott kutatásait az egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézete fogadta be. Egy évvel később a Gyógyszerhatástani Intézet igazgatójává választották, a posztot tizenkét évig töltötte be. Mint elmondta, arra a legbüszkébb, hogy az intézet kutatás és oktatás terén is kiváló helyen áll az egyetem szervezeti egységei között, emellett pedig sikerült olyan légkört is kialakítania, amely mindenki, így a fiatalok számára is vonzó, ezért az utánpótlás is biztosított.

A teljes cikk az egyetem honlapján

(forrás: semmelweis.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés